Picik és kicsik Szoptatás Praktikák mellgyulladás esetére
Szilágyi Diána, 2008 december 9.

Praktikák mellgyulladás esetére

A női mell csodálatos testrész: képes előállítani az anyatejet, amely táplálja, óvja babánkat. Ám a szoptatás során számtalan olyan jelenség felbukkanhat, amely problémát okoz az anyukáknak. Talán az egyik leggyakoribb ilyen gondot a mellgyulladás jelenti.

Mi okozza?

A mellgyulladásnak több kiváltó oka is lehet: ha a mellben pang a tej, könnyedén elzáródhatnak a tejcsatornák, így csomók alakulhatnak ki, és ezekben aztán megkezdődhet a gyulladási folyamat. Az elzáródást okozhatja a két szoptatás között eltelt hosszú idő, a pótlás, a szoros melltartó vagy póló is.

A mellbimbó sérülései szabad utat adnak a kórokozóknak, amelyek zavartalanul jutnak be a mirigyekbe, hogy ott aztán heves szaporodásba kezdjenek. Ezeket a sérüléseket okozhatja a helytelen szoptatási póz, vagy a helytelen mellretétel, esetleg a túl hosszú komfortcumizás.

Anya, kezdődik!

Rengeteg olyan rémtörténetet lehet hallani, amelyek szerint a mellgyulladás miatt műtétre került sor, elapadt a tej, és így tovább. Ezek a tragikus események azonban jó eséllyel megelőzhetők, ha idejében észrevesszük, hogy baj van.

Fontos tudni, hogy a szülés utáni tejbelövellés időszakában jelentkező hőemelkedés (max. 38 fok), mellfeszülés, duzzadás teljesen természetes, és nem gyulladásra utal!

Mint minden betegségnek, a mellgyulladásnak is határozott, könnyen felismerhető tünetei vannak. Kezdődő mellgyulladás esetén fájdalmas csomókat tapinthatunk ki a mellben, és esetleg a tej is nehezebben ürül. Felléphet némi hőemelkedés és feszítő, akár viszkető érzés is.

A súlyos mellgyulladás még ennél is hangsúlyosabban jelentkezik: magas láz (39 fok feletti), erős fájdalom, illetve az érintett terület felett a bőr kipirosodása, piros csíkjai jelzik a gondot. Ilyenkor influenzaszerű tüneteink is lehetnek, fájhatnak a végtagjaink, és elesettnek érezhetjük magunkat. A szoptatás sajnos a gyulladt mellből fájdalommal is jár.

Ha elhanyagoljuk a gyulladást, gennyes tályog alakulhat ki. Ez azt jelenti, hogy a gyulladt csomó üreggé nőtt, mely akár magától is felfakadhat. Szerencsére, ma már ritkán fordul elő ez a súlyos állapot, hiszen megfelelő kezeléssel időben megelőzhető.

Kezelési útmutató

Bármilyen mértékű is legyen a gyulladás, a legfontosabb az, hogy a tej pangását megakadályozzuk, és minél alaposabban kiürítsük. Ezért folytassuk a szoptatást, még akkor is, ha lázunk van!

Kezdődő mellgyulladás esetén kezeljük meleggel az érintett területet. Szoptatás előtt legalább 10 percig áztassuk meleg vízben a mellet, és mindig mossuk le róla a rászáradt tejmaradékot. Használhatunk meleg vizes borogatást is. Akár a vízben, akár közvetlenül utána érdemes alaposan, de finoman, szinte simogató mozdulatokkal átmasszírozni a melleket úgy, hogy a masszázzsal a bimbó felé tereljük a pangó tejet. Ezután tegyük mellre a babát, kivételesen mindig arra, amelyikben a csomót érezzük. Ha éppen nincs lehetőség a szoptatásra, érdemes kíméletesen, lehetőleg kézzel lefejni némi tejet.

Tegyük a gyulladt mellre minél többször a babát! Érdemes legalább kétóránként megpróbálkozni a szoptatással, még akkor is, ha ez fájdalommal jár. A kicsi minden fejőgépnél hatékonyabban tud szívni, és ebben a helyzetben ezt érdemes ki is használni. Próbálkozzunk váltott szoptatási helyzetekkel, hogy a kicsi mindig a mell más-más részéről szívhassa ki a tejet. Ez lehet kutyapóz, fekve szoptatás, hónaljtartásban való szoptatás, vagy olyan változat, mikor a babát a hasunkra fektetve etetjük. Ha a baba álla az érzékeny csomó felé esik, jobban ki tudja üríteni az érintett részt.

Érdemes odafigyelni arra is, hogy a baba helyesen harapjon rá a mellre. Az a legjobb, ha nemcsak a bimbó, de szinte a teljes bimbóudvar is eltűnik a szájában, miközben ajkai kifelé fordulnak.

Kerüljük a melltartót és a szoros pólókat, éjszaka pedig próbáljunk meg olyan pozícióban aludni, ami nem jár a mellek folyamatos terhelésével. Éjszakára tehetünk a gyulladt mellre zúzott káposztalevelekből készített pakolást is.

A fejéssel óvatosan bánjunk! Minél több ingert kap a mell, annál több tej termelődik, ami – ha túlmutat a baba igényein – ismételt tejpangást eredményezhet. Ezért csak akkor fejjünk, ha kellemetlenül, fájdalmasan feszül a mell, és nincs lehetőség a baba rátételére, de akkor is csak annyit, hogy könnyítsen a kényelmetlenségünkön. Ebben a helyzetben lehetőleg kerüljük a gépi fejést, és ha képesek vagyunk rá, sajátítsuk el a kézi fejés módszerét, amely sokkal kíméletesebben üríti ki a mellet, anélkül, hogy sérülést okozna a mellbimbón.

Pihenjünk minél többet! Ne a gyógyulás szakaszában akarjuk kitakarítani az egész lakást, a háztartási teendők várhatnak, míg meggyógyulunk. Inkább szánjunk rá pár napot, és feküdjünk, pihenjünk minél többet, természetesen lehetőleg úgy, hogy a kicsi a közelünkben van!

Ha a mellgyulladás súlyosabb formájával küzdünk, és a láz mellett már influenzás tüneteink is vannak, azonnal kezdjük meg a kezelést. Amennyiben a láz nem csillapodik 24 órán belül, mindenképp forduljunk orvoshoz, aki gyógyszeres kezeléssel tudja meggyorsítani a gyógyulást. Ha antibiotikumot ír fel, ebben az esetben mindenképpen szedjük, hiszen indokolt a kezelés és megelőzhetjük vele a melltályog kialakulását! A gyógyszeres kezelést azután is folytatni kell, miután tüneteink enyhültek, hiszen az antibiotikum csak akkor tudja hatékonyan elpusztítani a kórokozókat, ha végig szedjük a kúrát. Ám a gyógyszer mellett továbbra is gyakori szoptatásra, és rengeteg pihenésre lesz szükség.

A közhiedelemmel ellentétben a babát nem zavarja a szoptatásban a mellgyulladás. Elválasztani sem szükséges, sőt, a gyulladás hamarabb elmúlik, ha a baba gyakran mellre kerül. Olykor azonban előfordulhat, hogy a baba elutasítja a beteg mellet, ilyenkor fejéssel tudjuk eltávolítani a pangó tejet. Bár a fejés helyett ilyenkor megkérhetjük a párunkat is, hogy könnyítsen rajtunk. Bár morbidnak hangzik, a fejőgépek szívóereje nem összehasonlítható az emberi száj erejével és kíméletességével.

A gyulladás lezajlása után érdemes fokozatosan visszatérni a váltott mellből történő szoptatásra. Bár a betegség miatt átmenetileg kevesebb tej termelődik az érintett mellben, a kezelés alatt a baba elvileg minden etetést ezen a mellen kezdett, így azt több inger érte, és több tejet is fog termelni. Hogy a két mell közötti egyensúly zökkenőmentesen álljon helyre, érdemes megfontoltan szoptatni a gyógyulás után.

Sajnos, a leggondosabb kezelés mellett is előfordul, hogy a gyulladás kis idő múlva ismét fellángol. Ilyenkor általában nem arról van szó, hogy újabb gyulladás alakult ki, hanem az előző gyulladás után történik visszaesés.

Ha netán melltályog alakulna ki – bár ez valójában szerencsére ritka -, azt műtétileg, járóbeteg rendelés keretében meg kell nyitni, és ki kell üríteni. A szoptatást ezután sem kell abbahagyni – bár ilyenkor fájdalmasabb lehet -, hiszen továbbra is fontos, hogy a mell minél gyakrabban kiürüljön. Csak az az eset jelent kivételt, amikor a vágás túl közel esik a mellbimbóhoz, ilyenkor 2-3 napig ebből a mellből kíméletesen fejjük ki a tejet.

Szilágyi Diána

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Hozzászólás

Felhasználónév:
     Jelszó:

Család, Gyermek, Ifjúság logo

BabanetShop