Jót tesz, ha a gyerek együtt alszik a szülőkkel?

Gyerekkel vagy gyerek nélkül alvás? Ez egy örök gócpont a kisgyermekes családok életében. Homokozók százaiban folynak heves viták a témában - a nyomaték kedvéért műanyag ásóval és vödörrel kalimpálva.

Az elmúlt néhány évben egyértelműen megnőtt az Amerikából indult "attachment parenting",
vagyis "kötődő nevelés" iránt lelkesedők száma. Természetesen maga a mozgalom nem merül ki csupán az együtt alvásban, az csupán szerves részét képezi. 

Egyébiránt a "kötődő nevelés" Barbara Nicholson és Lysa Parker családtudományi és nevelési szakemberekhez köthető. Tehát nem lehet azt mondani, hogy mindenféle szakirányú végzettség nélkül csak úgy a hasukra csaptak, és hipp-hopp kitalálták, hogy a gyereknek márpedig a hitvesi ágyban a helye.

Jót tesz, ha a gyerek együtt alszik a szülőkkel?

FORRÁS: SHUTTERSTOCK

Azonban van egy jelentős ellentábor (még ha mostanában nem is trendi ez a szemlélet), akik kifejezetten "a gyereknek a saját ágyában a helye" nézőpontot képviselik. Pont úgy, ahogy Vekerdy Tamás pszichológus is jó sokszor elmondta már: nincs nagyobb ajándék a gyerek számára, mint a kipihent szülő. És azt hiszem, ezzel a rövid, de velős mondattal nehéz vitatkozni. Tagadhatatlan, hogy a helyzetet nagyban befolyásolja a gyermek személyisége, mentalitása is.

DE a szülő nevel, a szülő dönt. Elvileg legalábbis mindenképpen.

Nem tisztem, és nem is szeretnék senki feje felett pálcát törni. Sőt, a legtöbb pszichológus is azt vallja, hogy nem lehet kívülről megítélni a kérdést. Kultúra, szokás és egyénfüggő. Mi több, ha a család összes tagjának - beleértve az apát is! - érzelmileg nem megterhelő, nem okoz szorongást, akkor nincs is tényleges gond a "mindenki egy ágyban" elvvel.

A probléma ott kezdődik, ha az együtt alvás csak ürügy, amivel anya elkerülheti az intimitást. (Már most látom, ahogy felhördülnek az anyukák a gonoszságomon...) Mert ugye egy jóravaló asszony soha nem tenne ilyet. Dehogyis nem... Az én édesanyám is így tett, és ennek az lett a következménye, hogy 12 éves koromig egy ágyban aludtam vele. Nem ítélem el ezért, de én szeretném jobban csinálni, mert nem feltétlenül jó a gyereknek a túlzott függés, hiszen:

  • Képtelen lesz anya nélkül elaludni. Ezzel kizárva az ottalvós pizsipartikat - ami rossz, mert sok élményből kimarad, elszeparálódik a kortársaitól.
  • Érzi a gyerek - ahogy én is éreztem -, hogy apa (teljesen érthetően) nem felhőtlenül boldog az anya jobbján szuszogó utódtól. És ez frusztrációt, sérelmeket okoz.
  • Gátló tényező a szülők intim együttléteiben.

Jót tesz, ha a gyerek együtt alszik a szülőkkel?

FORRÁS: SHUTTERSTOCK

Ezzel elérkeztem a legfontosabb részhez, az intimitáshoz, ami nem szorítkozik a szexuális együttlétekre. Sokan azzal védekeznek, hogy nemcsak az ágyban lehet házaséletet élni. Ez kétségtelen, viszont igenis szerves része a házasságnak a közös ágy, amely jó esetben meghittséggel és szerető karokkal várja mindkét felet. Ez a szülők életének egy olyan színtere, ami csak az övék, apa és anya játszótere. Egy hely, ami biztonságot, feltöltődést, szeretetet és természetesen szexuális kielégülést jelenthet. Már, ha van rá mód. Ezért senki nem nevezhető önzőnek vagy ridegnek, ha ragaszkodik a szerelmi fészek bensőséges hangulatához.

Végezetül nem hiszem, hogy létezik olyan univerzális megoldás, ami mindenkinek jó lenne. A hosszú távú gondolkodásban hiszek, abban, hogy végig kell gondolni, hogy ami jó ma, az vajon holnap és két év múlva is jó lesz-e.

A cikk forrása: she.hu

Baranyai Kata , 2018. január 06.
 
 
 

Hozzászólás

Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?