Picik és kicsik Újszülött Hogy aludjon a baba?
Szilágyi Diána, 2011 június 29.

Altatás és pozitúrák Hogy aludjon a baba?

Első emlékképeim között ott van, ahogy az öcsém hason fekve húzza a lóbőrt a jó kis, ma már retrónak számító babakocsijában – ó, mit nem adnék érte! Én is hason vagy oldalt fekve szeretek a legjobban aludni. Amikor azonban a gyereket először kellett letennem aludni, bajban voltam: akkor most a hasára? Vagy a hátára? Netán az oldalára? De úgy hogyan nem fog elborulni? Melyik lenne számára a legjobb, számomra meg a legmegnyugtatóbb pozitúra?

Tapasztalatom szerint a gyerekek nagy része imád hason aludni, ám ettől a szakemberek óva intik a szülőket: a hason altatás kimutathatóan nagy rizikófaktort jelent a bölcsőhalál szempontjából. Ez állítólag annak köszönhető, hogy a babák békésebben és mélyebben alszanak a hasukon fekve, és ilyenkor a légzésközpontjuk is kihagyhat, mintegy „elalhat”.

A hanyatt fekvés ebből a szempontból előnyösebb, ám ilyenkor a babák éberebben alszanak. Sokszor a saját rúgkapálásuk, mozgásuk is felébreszti őket. Ugyanakkor a háton altatás sem az igazi a szakemberek szerint: ebben a pozícióban nagy az esélye annak, hogy a baba az esetleg visszabukott táplálékot félrenyelje, belélegezze, ami ismét komoly problémát okozhat.

Ez utóbbihoz egyébként volt szerencsém: egyszer letettem a gyereket, kimentem, hogy el tudjon aludni, majd –szerencsére – pár perc múlva bementem. A gyerek addigra visszabukott egy jó nagy adag anyatejet, és éppen veszettül küzdött a levegőért. Mákom volt, mert nem estem pánikba, és beugrott a KRESZ mellé kötelezővé tett elsősegély-nyújtási tanfolyam idevágó tananyaga: kikaptam a gyereket, a térdemre fektettem, és a két lapockája között finom, de határozott mozdulatokkal püfölve felsegítettem a félrenyelt cuccot.

Innentől kezdve az oldalára tettem le a gyereket, ami két okból bizonyult viszont nehéz ügynek. Az egyik, hogy állandóan mindenféle támasztékot kellett mellé tennem, mert hát megtartani magát nem nagyon tudta. A másik, hogy mikor viszont már tudta, akkor támaszték ide vagy oda, ő bizony a hasára fordult.

Az alvási pozitúra nemcsak biztonsági szempontból fontos szerintem, de abból az igen egyszerű okból is, hogy kicsit sem mindegy, a gyerek alszik-e avagy nem. Márpedig ha a baba nem találja kényelmesnek az aktuális helyzetét, akkor nemigen fog kooperatív módon reagálni, és zokszó nélkül beájulni, bármennyire is szeretné ezt a szülő – vagy az okos szakember. Sokkal inkább valószínű, hogy nemtetszését harsány üvöltéssel fogja a világ tudtára adni, akár nappal, akár éjjel.

Hogy akkor mégis mi a megoldás? Az egyik az, hogy tűrjük a gyakoribb felébredéseket és a nehezebb elalvásokat, és szorgalmasan építjük a támaszokat a gyerek mellett. A másik az, hogy ha a gyerek szívesebben alszik el hason, hagyjuk, majd miután már álomba zuhant, finoman-óvatosan a hátára vagy az oldalára fordítjuk. Ha szerencsénk van, talán fel sem ébred. Mert különben kezdhetjük elölről.

A Ti babátok hogyan szeret aludni? Milyen pózban teszitek be az ágyába?

 
 
 

Hozzászólások  
(30 hozzászólás) 

2011 július 3. 20:50
Nekünk mindkét gyerekünk hason aludt babaként. A kisebbiket próbáltam háton aludni, de mindig felébredt a saját mozgására, így maradt a hason alvás. Később mindketten háton aludtak.
→ válasz erre
2011 július 5. 22:20
Nálunk első perctől az oldalán alszik! Most 5 hónapos, néha már hasra fordul, de arra felébred és nyöszörög, hogy fordítsuk vissza!
→ válasz erre
2011 július 7. 18:03
Mélyen,éjhosszat! Viccet félretéve,az enyém az elején az oldalán aludt kitámasztva.Mikor forogni kezdett,jött a hát,majd hason.Jelenleg tök mindegy,de az oldalára fordulva alszik el.

→ válasz erre
Összes hozzászólás (30) megtekintése »
Hozzászólás
Felhasználónév:
     Jelszó:

Család, Gyermek, Ifjúság logo