Hogyan szeressünk bele a kisbabánkba, avagy az első órák és napok a szülés után

Amikor megszületik a kisbabánk és végre a kezünkben tarthatjuk, egészen új időszak kezdődik számunkra. Egy új kis életről kell gondoskodnunk, akiért felelősek vagyunk.

Amikor először kezünkbe vesszük a piros – vagy éppen lila, nedves, néha fehér mázas, kissé véres – fejű, keservesen síró kisbabánkat, teljesen normális, ha a várt örömmámor helyett csak félszegen nézünk rá. Persze, sokan már az első pillanatban beleszeretnek a csöppségbe, ami a szülés során nagy mennyiségben termelődő oxitocin hormonnak köszönhető. Másoknak viszont időre van ehhez szüksége, és ez a gyakoribb. Az első órák és napok sikeressége abban rejlik, mikor szeretünk bele a kisbabánkba. És ettől a mély szeretettől függ aztán az egész életünkön át tartó kapcsolatunk. Fontos, hogy mikor érezzük azt, hogy nem csak odapottyant közénk egy kis ember, akivel muszáj kezdenünk valamit, hanem belőlünk született, a mi boldogságunkra. Természetesen akkor sem leszünk kevésbé kimerültek az éjszakázásoktól, amikor már eddig a pontig eljutottunk, de valahogy könnyebben vesszük majd az akadályokat.

De hogyan tudunk szerelembe esni egy kis újszülöttel? Valahogy úgy, ahogy korábban az apukájába szerelmesek lettünk. Szemezzünk vele, vagy csak nézzük, ahogy veszi a levegőt, alszik, nézelődik. Bújjunk össze, ha lehet, meztelen felsőtesttel, a babán is csak egy pelenkát hagyva (ez a tejtermelést is fokozza, így a szoptatást is segíti). Szoptassuk, így a szoptatás közben termelődő oxitocin hormon is a segítségünkre lesz (ugyanaz a hormon, ami szülés alatt is felszabadul). Ráadásul szoptatás közben is magunkhoz bújva tartjuk, nézhetjük a kis arcát és gyönyörködhetünk benne. Amennyiben cumisüvegből etetjük, akkor is inkább mi, vagy az apuka etesse, ne az esetleges látogatóink, és ugyanúgy vonuljunk nyugodt helyre, öleljük magunkhoz, szemezzünk vele, mintha csak a mellünkből táplálnánk. Simogassuk, szagolgassuk, puszilgassuk. Beszélgessünk vele bármiről, ami éppen foglalkoztat minket (úgyis csak pár hónapig lesz tökéletes hallgatóság... aztán beszélni kezd, és győzhetjük mi hallgatni). Mondjuk el, mennyire vártuk! Megoszthatjuk vele azt is, hogy nehezen, vagy épp könnyen jött világra. Úgy néz ki, ahogy álmainkban elképzeltük, vagy épp sokkal vörösebb és hangosabb... Ezek mind segítenek kialakítani egy közös, meghitt légkört. Sokat segít az is, ha az apuka is odabújik hozzánk, és együtt csodáljuk szerelmünk gyümölcsét.

Lehet, hogy egyszerűnek hangzik, de sok újdonsült anyukának okoz nehézséget ezt a mélyről jövő szeretetet megtalálni. A legfontosabb pedig, hogy ne görcsöljünk azon, ha még nem érezzük ezt a feltétel nélküli köteléket. Legkésőbb akkor, amikor a babánk elkezd ránk mosolyogni, úgy hathetes kora körül, biztosan felolvad minden kétség a szívünk mélyén, és beleszeretünk a tökéletes kisbabánkba!