Tényleg olyan veszélyes az epidurális érzéstelenítés?

Ugyan az epidurális érzéstelenítést (röviden EDÁ-t) Magyarországon is több mint négy évtizede használja az orvostudomány, megítélése mégsem teljesen egyértelmű és nem is kifejezetten pozitív. Rengeteg rémtörténet, negatív felhang terjeng az interneten, ezért fontos, hogy a lehető legpontosabb képet kapj róla, mi ez, és hogyan történik.

Mi az az epidurális érzéstelenítés?

Az EDA a szülés során alkalmazható fájdalomcsökkentő módszerek közül a leghatékonyabb választás. A hatásmechanizmusa regionális, tehát csak meghatározott területen érzéstelenít.

A hátba, a gerinc mellé (de nem a gerincvelőbe); az úgynevezett epidurális térbe egy kanült szúrnak be, melyen keresztül adagolható a fájdalomcsillapító-gyógyszer, s melynek hatására deréktól lefelé semmilyen kellemetlenséget sem érez a kismama, viszont a has továbbra is „aktív”. Nagyjából 2-4 órán át tart ez az állapot, és mire a tolófájások megjelennek; ki is megy az érzéstelenítés – ideális esetben.

Mik az előnyei?

Az EDA alkalmazása során a kismama teljesen éber állapotban tudja végig élni a vajúdás folyamatát. A legtöbbünk számára ez igen fontos dolog, hiszen a baba világra hozatala a kapocs; a terhesség és a megszületendő gyermek nevelése között: szeretnénk emlékekkel rendelkezni, jelen lenni, és minél hathatósabban részt venni benne.

Ugyanakkor az is az EDA mellett szól, hogy a vajúdás korábbi fázisában, epidurálisan beadott fájdalomcsillapító segítségével, a szülés során fellépő esetleges komplikációk esetében (például ha kiderül, hogy mégis csak császározásra lesz szükség); a művelet azonnal megkezdhető.

Mik a kockázatai?

Kritikus tényező ezen eljárás során, hogy egy tapasztalt orvos végezze az epidurális érzéstelenítést, ugyanis, ha túl korán kezdik meg a kezelést, az belassíthatja a vajúdás folyamatát, amitől mind a kismama, mind a bébi hamarabb elfáradhat.

Ha pedig túl későn adagolják, akkor a tolófájdalmak megérkezésekor sem múlik el a hatása, és ez esetlegesen a baba megakadását is okozhatja a szülőcsatornában, ami oxigénhiányos állapothoz vezethet. Sokan kételkednek az effektivitásában: nem garantálható, hogy minden nő szervezetére ugyanúgy hat, és előfordulhat, hogy a fájdalmak nem csökkennek a megfelelő és elvárható mértékben.

Mellékhatásként a következőket tapasztalhatod, ideig-óráig:

• a lelassuló vérnyomás miatt fáradtnak, nyomottnak, diszkomfortosan érezheted magad;
• átmenetileg csökkenhet a húgyhólyagod feletti kontroll;
• az EDA helyén viszkethet a bőröd;
• fejfájást észlelhetsz;
• átmeneti idegeskedést, zavart okozhat az agyban.

Bárkin alkalmazható az EDA?

A legtöbb kismamánál igen, azonban a szülész-orvosod mindenképp át kell, tekintse a kórtörténeted, mielőtt belevágtok. A tűfóbiás hölgyek esetében pedig másfajta érzéstelenítés a javasolt.

            Pár órával az EDA alkalmazása után teljesen „tünetmentessé” válsz, és a babád egészségét sem befolyásolja ez az eljárás. Veszélyei természetesen vannak, de elenyésző mértékű a rizikója egy rossz kimenetelű érzéstelenítésnek.