Terhesnapló 5. – Az őzek hátrányai

Csúnyán eluralkodik rajtam a feledékenység, ha nem üzent volna rám anyum „vészbukon”, teljesen kimegy a fejemből a naplóírás. Mivel ma megejtettem szokásos tornámat, így a főzéssel megvártam a forróság azon részét, ahol legalább az ajtó kinyitható legyen a légmozgás miatt a főzéshez. Nem fogok egész nap a forró lakásban ülni, így délután főzök. Mert hát szereztünk egy röpke 6 kiló meggyet és mielőtt a hőségben kipurcanna, fel kell használni. Így most mindent, amit lehet, főzök belőle.

Koppányom pénteken tölti a 25+5 kort és már csak 6 nap van a 4D-ultrahangig, tudom, hogy egy szonográfus simán látja a pacákból, a 2D-s ultrahangból is a lényeget, de én csak úgy nyugszom meg, hogy minden oké, ha láthatom későbbi valójában a pici fiamat.

Csumpici nagyon élvezi a forróságot, végre nem fázik, így úgy mozoghat, ahogy csak akar. Na, én annál kevésbé viselem jól, illetve ma reggelig egész jól éreztem magam, de mikor már éjszaka sem tudok aludni a melegtől full nyitott ablaknál két napja, akkor picit hisztis leszek. És van annak is hátránya, ha őzek laknak az ablakod előtt: mikor a bakok viaskodnak és mindezt éjszaka, maximum 10 méterre a nyitott ablaktól.

A héten meglett a cukorterhelés eredményem és nagyon jól sikeredett, az éhgyomri cukrom egy tizeddel rosszabb, mint a 120 perces. Vártam mindenféle eredményt, de ennyire jót nem. Egyenlőre vaspótlással sem kell foglalkoznom hála az égnek, úgy látszik, minden megvan a terhes vitaminomban.

Megejtettem a családdal egy háziorvos váltást, amire egy ideje készülök, a kicsit úgyis hozzá szándékoztam vinni. Lehet, hogy korai, de úgy gondolom, egyszerűbb most dönteni, mint három hónap múlva orvost keresgélni az első vizsgálatokhoz.

Jaj, olyan szép terveim voltak a nyárra, de őszintén szólva már nem szívesen indulok egyedül hosszabb útra, jó, ha van valaki velem a kocsiban. Vezetni még imádok, azzal nincs gond. Jó lenne egy hosszú hétvégét eltölteni olcsó költségvetéssel valamerre, még a babó születése előtt.

Jut eszembe: Koppány megkapta az első ajándék plüss állatát, egy hangosan horkoló plüssmaci formájában anyum volt osztálytársától, így elkezdődött a gyűjtögetés. Ha pici fiam is úgy fogja csípni a plüssöket, mint én, akkor a most meglévő kezdő készletemmel együtt csúnyán be fog tölteni egy szobát a jövőben. Vagy éppen pár hónap múlva hajnal kettőkor azt kereshetem, hogy hol is lehet a zenélős plüssjátékokból kiszedni az elemet.

Csumpi

Csumpi, 2013. június 21.

 
 
 
X
EZT MÁR OLVASTAD?