Terhesnapló 11. - Zsuzska: Tavaszi zsongás az öt és fél gyerekkel

A tavaszi szünet első esős napja tökéletesen alkalmas többek között a pizsamában tévézéshez, a ruhásszekrények rendberakásához és végre a napló írásához. Az elmúlt két hetünk annyira sűrű és mozgalmas volt, hogy talán már fel sem tudnék mindent sorolni. Az biztos, hogy én voltam a 24.heti cukorterhelésen, ami tökéletes eredményt hozott. Ezt követően az orvosomat látogattam meg, meglestük a pocakban Babácskát, nagyon szépen fejlődik, sokat mocorog, éjjel is aktív szokott lenni. Bár én ebből csak annyit érzek, hogy mindig rugdos mikor meg kell látogatnom a mosdót, de azon nyomban vissza is tudok aludni. 

Óh igen, szorosabb barátságba is kerültem a wc-vel 3 nap erejéig, ugyanis a vesekövem úgy döntött, hogy el akar hagyni. Még szerencse, hogy sikerült is neki, így megszabadultunk egymástól.

A fogorvosomat is meglátogattam a fájós fogammal, aki gyorsan orvosolta a problémámat. Ezek voltak az én külön programjaim nagyjából. 

A srácoknak volt ovis foci torna, ahol Gergő fiam a legügyesebb focista oklevelét hozta el. Szegény másnap már le is betegedett, összeszedett valami hányós torokfájós vírust, amit valami csoda folytán senki más nem kapott el. Így ő élvezte az itthonlétet és főleg azt, hogy jöhetett velem fodrászhoz és a kistesót is megnézhette. 

Aztán voltunk még iskolai játszós, ismerkedős napon, ovis szülinapi bulin, nagybevásárláson az egyik barkácsáruházban, ahol most 20% kedvezménnyel vásárolhattunk. Ekkora vásárlásnál ez jelentős megtakarítás volt már nekünk! Rohangáltunk ablakért, csövekért meg ki tudja már mikért. Tényleg egy percre sem volt megállásunk. De még mindig nem látni a végét, hogy mikor készülünk már el. Eközben persze Apa helyt áll a munkahelyén, itthon csinálja a lakást és még plusz munkát is vállalt. Emlékszem mikor Lucával írtam a terhesnaplót, mindig kaptam tőle hetente 1-2 nyugodt órát, hogy tudjak írni. Na erre már abszolút nincs idő. Örülünk, ha este sikerül időben lefeküdni. 

A hangulatom az olyan mint az időjárás, hol nagyon boldog vagyok, hol ki tudnék futni a világból. Az egyik ilyen kifutásom az volt, mikor a mosogatógép bemondta az unalmast és próbáltam úrrá lenni a káoszon, de vagy nem ment egyáltalán, vagy napi 2x egy órát kellett állnom és mosogatnom. Igy fogtam magam és az apukámmal elmentünk a legközelebbi műszaki boltba és megvettük az első alkalmasnak tűnő mosogatógépet, amit remekül tudnak kezelni a gyerekeim is, ami szintén nagy segítség. 

Lassan a 26.héthez érve még jól érzem magam, csak a frontok viselnek meg néha. Babácskának viszont még mindig nincs neve. Remélem hamarosan sikerül kitalálni.

 

Zsuzska , 2017. április 13.
 
 
 
Címkék:  

terhesnapló

Hozzászólás

Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?