Bán Csaba: Égi tünemény Blogregény

Mikor másfél hónapos kislányáról kiderült, hogy a fejében egy sárgabaracknyi tumor terjeszkedik, Bán Csaba, gyakorló apuka blogot kezdett írni. Egyrészt azért, mert így talán – saját bevallása szerint – Nekik kevésbé fáj minden, ami történik, hiszen azzal, hogy mások is olvassák, mások is visznek magukkal egy darabka rettenetet, másrészt azért, mert vannak helyzetek, mikor üvölteni kell. És ha ezt fizikailag képtelenség kivitelezni, hiszen mégiscsak civilizált világban élünk, hát üvöltsünk kimondott szavak helyett leírtakkal.

Szonja története megrázó, felkavaró. Másfél hónaposan ismerik fel betegségét, az orvosok mûtét nélkül csak heteket adnak neki, de mûtéttel együtt is csak rossz dolgokat, kiszolgáltatott és bizonytalan hosszúságú életet tudnak jósolni neki. A szülõk számtalan olyan kérdéssel, döntéssel találják szemben magukat, amelyeket ép ésszel még megérteni is nehéz, nemhogy végiggondolni, majd választ adni rájuk. Persze, az ember önkéntelenül is párhuzamba állítja az ismeretlen gyermekrõl olvasott, és a saját gyermekével megélt történéseket. És halkan, de azért biztosan hálát rebeg magában, hogy nem velük történik mindez.

Ajánlom minden egészséges gyermek szülõjének, aki képes az együttérzésre. És minden olyan beteg gyermek szülõjének, aki önmaga is megjárta, megjárja nap mint nap a poklot, de mégis képes bízni, hinni, reménykedni, netalán még nevetni is. (Naphegy Kiadó)