Iránytű

CSALÁDI PÓTLÉK

2009. szeptember 1-jétől a családi pótlék a gyermek védelembe vétele esetén részben természetbeni formában is nyújtható.

A családi pótlék természetben történő nyújtásáról a védelembe vételről határozatot hozó gyámhatóság dönt. Természetbeni formában a védelembe vett gyermek után járó családi pótlék összegének legfeljebb 50%-a nyújtható, legfeljebb egyéves - indokolt esetben ismételten elrendelhető - időtartamra.

Ha a gyámhatóság a családi pótlék természetbeni nyújtását rendeli el, a Kincstár a gyámhatóság határozatában foglaltak szerint intézkedik a természetben nyújtott résznek a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára utalásáról.

A családi pótlék meghatározott mértékét az elrendelést, illetve a megszüntetést követő második hónaptól kell természetben biztosítani, illetve pénzbeli formában folyósítani.

Ha a családi pótlék meghatározott részét természetben kell nyújtania, az Igazgatóság a természetben nyújtott összeg családtámogatási folyószámlára történő utalásáról a tárgyhónapot követő hónap harmadik napjáig gondoskodik. Az első, az ellátás természetbeni nyújtása szempontjából figyelembe veendő tárgyhónap a természetbeni nyújtás kezdő időpontját magában foglaló hónap. Amennyiben a hónap harmadik napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő az azt követő első munkanapon jár le.

Ki jogosult családi pótlékra?
  • a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték
  • a még nem tanköteles,
  • tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles, az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai (közoktatási intézmény) tanulmányokat folytató, 23. életévét meg be nem töltött, saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel.

Tovább családi pótlékra jogosult:

  • - a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, fenti feltételekkel rendelkező gyermekre (személyre) tekintettel,
  • - a Magyarország területén működő szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel;
  • - a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak;
  • - a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, amennyiben még nem tanköteles, vagy tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai (közoktatási intézmény) tanulmányokat folytat, s a 23. életévét még nem töltötte be.

Ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülőnek állapítják meg.

Melyik szülő igényelheti a családi pótlékot?

Ugyanazon gyermek után járó családi pótlékot csak az egyik szülő igényelheti.

Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, az ellátást együttes nyilatkozatuk alapján bármelyik szülő igényelheti, több gyermek esetén akár gyermekenként külön-külön is. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről – kérelemre – a gyámhatóság dönt.

Ki a nevelőszülő?

Aki saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet.

Ki a hivatásos nevelőszülő?

Aki speciális foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket, illetve az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet.

Ki után folyósítható családi pótlék?

  • a még nem tanköteles,
  • tankötelezettsége megszűnéséig tanköteles gyermek után,
  • az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai (együtt: közoktatási intézmény) tanulmányokat folytató gyermek után annak a tanévnek a végéig (június 30.), amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét.

2010. augusztus 31-én lépő rendelkezés szerint a már nem tanköteles, középiskolában tanulmányokat folytató tanuló után a családi pótlék annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amely évben a huszadik életévét betölti. Ez alól kivételt képez az a sajátos nevelési igényű tanuló, aki az 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult. Ebben az esetben a családi pótlék annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a tanuló a huszonharmadik életévét betölti.

2010. augusztus 31-én megszűnik a családi pótlékra való jogosultsága annak a 20. életévét 2010. szeptember 1-jét megelőzően betöltött személynek, aki után vagy aki részére a családi pótlék a közoktatási intézményben folytatott tanulmányaira tekintettel került folyósításra.

Ki a tanköteles gyermek?

A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.

A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti.

A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti.

Tankötelesnek minősül az a gyermek is, aki tankötelezettségét sajátos nevelési igénye miatt nem tudja teljesíteni, ezért képzési kötelezettség alá esik.

A nem tanköteles, de közoktatási intézményben tanuló gyermek esetén mikor, s hogyan kell igazolni a tanulói jogviszony fennállását?

Ha a családi pótlékot a családtámogatási kifizetőhely folyósítja:

A családtámogatási kifizetőhely (pl. az Országgyűlés Hivatalánál működő kifizetőhely) a tanulói jogviszony fennállásának igazolására szolgáló formanyomtatványt augusztus 31-éig küldi meg a jogosultnak. Az igazolást szeptember 30-áig kell benyújtani a családtámogatási kifizetőhelyhez.

Ha a családi pótlékot a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága folyósítja:

Amennyiben a gyermek, aki után vagy részére augusztus 31-éig családi pótlékot folyósítottak, a tanulmányokat folytatók Oktatási Hivatal által közölt állományában nem szerepel, a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága a formanyomtatványnak a jogosult részére történő megküldésével hiánypótlási felhívást bocsát ki a tanulmányok folytatásának igazolására.

Ha a családi pótlékot a Magyar államkincstár Regionális Igazgatósága folyósítja, csak abban az esetben kell a tanulói jogviszonyt igazolni, ha az Igazgatóság a nyomtatvány megküldésével arra a jogosultat felszólítja. Amennyiben nem érkezik felhívás, ez azt jelenti, hogy az Oktatási Hivatal által közölt állományban a gyermek tanulói jogviszonya szerepel, ezért nem szükséges azt külön igazolni.

Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új tanítási évre tanulói jogviszonyt létesít, akkor utána arra az időre, amely alatt nem állt tanulói jogviszonyban, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag családi pótlékot kell megállapítani.

Ki tekinthető saját háztartásban nevelt gyermeknek?

Aki életvitelszerűen a szülő(k) háztartásában él, és akire tekintettel a szülő családi pótlékra jogosult és annak gondozásából rendszeres jelleggel csak napközbeni időszakra kerül ki. Saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is,

  • aki átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül kül- és belföldi tanulmányok miatt, vagy gyógykezelés alatt áll;
  • akit 30 napot meg nem haladó időtartamra szociális intézményben helyeztek el;
  • aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok álmeneti otthonában tartózkodik.

Ki jogosult saját jogán családi pótlékra?

  • a 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána 18. életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak.
  • a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató, nagykorú személy
  • akinek mindkét szülője elhunyt,
  • akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
  • aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,
  • akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
  • a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, feltéve, hogy a családi pótlék nagykorúságát megelőzően is részére került folyósításra,
  • aki a szülővel nem él egy háztartásban.

Ha a középiskolai tanulmányait folytató, 23. életévét még be nem töltött nagykorú személy nem él egy háztartásban a családi pótlék igénylésére egyébként jogosult személlyel, saját jogán megkaphatja az ellátást.

Ebben az esetben a családi pótlék iránti igényéhez csatolnia kell a szülője

  • lakcímigazolványának másolatát,
  • arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kérelmező életvitelszerűen nem él a háztartásában.

Az igénylő a szülővel akkor nem él egy háztartásban, ha a lakcímük különböző. Lakcím az a bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol a személy életvitelszerűen él.

A szülő nyilatkozata hiányában a kérelmező a szülő lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti arra vonatkozóan, hogy életvitelszerűen nem a szülő háztartásában él.

Milyen összegű a családi pótlék 2010-ben?

A családi pótlékot - függetlenül az igénylés és megszüntetés időpontjától - teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani.

Az ellátás havi összege:

  • egy gyermekes család esetén 12.200 Ft
  • egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700 Ft
  • két gyermekes család esetén (gyermekenként) 13.300 Ft
  • két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 14.800 Ft
  • három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként) 16.000 Ft
  • három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 17.000 Ft
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos kiskorú gyermek esetén 23.300 Ft
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén 25.900 Ft
  • tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos nagykorú személy esetén 20.300Ft
  • a gyermekotthonban, a javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, valamint szociális intézményben élő, nevelőszülőnél, hivatásos nevelő-szülőnél elhelyezett gyermek esetén, valamint a saját jogon ellátásban részesülő személy esetén 14.800 Ft.

Kik a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető gyermekek?

A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni,

  • aki az igénylő háztartásában él, és
  • akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
  • aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőfokú oktatási intézmény első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,
  • aki saját jogán jogosult az ellátásra,
  • aki fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn. Kapcsolattartásnak a rendszeres találkozás minősül. Nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, illetve telefonhívás.

Hogyan történik a kapcsolattartás igazolása?

A kapcsolattartás teljesítését - a családi pótlékot kérelmező kérésére - a szociális intézmény vezetője a kérelem benyújtásakor, a továbbiakban évente egy alkalommal írásban igazolja.

A kapcsolattartás igazolására a felhívást

  • az Igazgatóság szeptember 15-éig,
  • a családtámogatási kifizetőhely augusztus 31-éig,küldi meg a jogosultnak.

A családi pótlék összegének megállapításakor figyelembe vehető gyermekek esetén mikor kell igazolni a tanulói, vagy hallgatói jogviszony fennállását?

A családi pótlékra nem jogosító, de a gyermekszámba beszámító - gyermek esetében

  • a kérelem benyújtásakor, továbbá
  • az ellátás folyósításának időtartama alatt - az igényelbíráló szerv felhívására -
  • tanulói jogviszony esetén minden év szeptember 30-áig,
  • hallgatói jogviszony esetén minden év október 15-éig

kell igazolni a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását.

Amennyiben a jogosult nyilatkozata szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető gyermek tanulói, illetve hallgatói jogviszonya fennáll, de az igazolást nem csatolja, a hatóság adatszolgáltatási kérelemmel fordul az Oktatási Hivatalhoz. A beszámított gyermekek után járó családi pótlék-különbözetet a hatóság az október hónapra járó családi pótlékkal egyidejűleg folyósítja.

Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új képzési időszakra hallgatói jogviszonyt létesít, akkor a tanulói jogviszony megszűnése és a hallgatói jogviszony keletkezése közötti időre, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe kell venni.

Ki minősül egyedülállónak az ellátás összegének megállapításánál?

Egyedülálló az a szülő, aki elvált, nőtlen, hajadon és nincs élettársa.

Egyedülálló az a szülő, gyám is, ha saját maga vagy házastársa, élettársa

  • közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs;
  • vakok személyi járadékában, vagy fogyatékossági támogatásban részesül;
  • rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, illetve rehabilitációs járadékban részesül és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj, illetve a legkisebb rehabilitációs járadék összegét, és egyéb jövedelme nincs;
  • nyugellátásban, átmeneti járadékban részesül és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj, mindenkori legkisebb összegét és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik;
  • időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül és egyéb jövedelme nincs;
  • a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nincs.

Milyen iratokat kell bemutatni az egyedülállóság igazolására?

A kérelemhez csatolni kell:

  • a tanulói, hallgatói jogviszony fennállása esetén a közoktatási, felsőoktatási intézmény erről szóló igazolását; (az igazolást tanulói jogviszony esetén minden év szeptember 30-áig, hallgatói jogviszony esetén minden év október 31-éig kell benyújtani.
  • a nyugellátás, rehabilitációs járadék, átmeneti járadék esetén a nyugdíjfolyósító szerv igazolását a nyugellátás formájáról és havi összegéről. Az igazolást minden év február 28-áig kell benyújtani;
  • szociális és egyéb ellátás esetén az ellátás megállapításáról szóló határozat másolatát vagy a folyósító szerv igazolását.

A fenti két esetben a családi pótlék iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozatot is.

Mi történik akkor, ha a gyermek után más személy válik jogosulttá az ellátásra?

Ha ugyanabban a hónapban más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a következő hónaptól jár az ellátás.

Mi történik abban az esetben, ha a családi pótlék folyósítására, pl. költözés miatt más igényelbíráló szerv válik illetékessé?

Ha az Igazgatóság által folyósított családi pótlék folyósítására más szerv válik illetékessé, az ellátást korábban folyósító Igazgatóság az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul, de legkésőbb az áttételre irányuló kérelem beérkezésétől, illetve az illetékesség hiányának megállapításától számított öt munkanapon belül átteszi az illetékessé vált szervhez.

Ha az Igazgatóságnál benyújtott kérelem olyan gyermekre tekintettel kerül benyújtásra, aki után más személynek más Igazgatóság folyósított családi pótlékot, a kérelem alapján eljáró Igazgatóság az ellátást korábban folyósító hatóság megkeresésével beszerzi a kérelmező jogosultságát megalapozó iratokat, valamint az ellátásra való jogosultságot megszüntető határozatot. A megkeresett Igazgatóság az ellátás megszüntetéséről hozott határozat jogerőre emelkedésének tényéről és időpontjáról, illetve az ellátás megszüntetéséről hozott határozattal szembeni jogorvoslati eljárásról haladéktalanul értesíti a kérelem alapján eljáró Igazgatóságot.

A fenti eljárásban a kérelmező családi pótlékra való jogosultsága csak a megkeresett Igazgatóság ellátás megszüntetéséről hozott határozatának jogerőre emelkedését követően állapítható meg.

Milyen tényt vagy adatot kell bejelenteni a családi pótlékban részesülőnek?

a családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt

  • a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,
  • a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,
  • a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,
  • a 18 éven felüli gyermek, személy rendszeres jövedelmét,
  • az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,
  • az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését,
  • az egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését,
  • az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
  • az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve abban az államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez (EGT-állam) történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét,
  • Az ellátásra jogosult személyazonosító adatában bekövetkezett változást, továbbá - ha az adatváltozás házasságkötésre, új élettársi (bejegyzett élettársi) kapcsolat létesítésére tekintettel következett be - a házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs személyazonosító adatát, valamint lakó vagy tartózkodási helyét, adóazonosító jelét.

A családi pótlékra való jogosultság megszűnése (pl. befejezte a nem tanköteles gyermek a középiskolai tanulmányait) esetén meddig folyósítható a családi pótlék?

Arra a hónapra, amelyben a családi pótlékra való jogosultság megszűnik, még az ellátást folyósítani kell, ezért ha pl. a gyermek júniusban érettségizik, június hónapra még jár utána az ellátás.

MAGASABB ÖSSZEGŰ CSALÁDI PÓTLÉK

A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek (személy) után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak a betegség fennállásig, illetőleg a gyermek 18. életévének betöltéséig. A 18 évesnél idősebb személy abban az esetben jogosult a magasabb összegű családi pótlékra, ha 18 éves koráig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak utána, s munkaképesség-csökkenésének mértéke eléri a 67%-ot, vagy egészségkárosodásának mértéke eléri az 50%-ot.

Magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak 1500 gramm születési súly alatt született gyermekek után 3 éves korig, abban az esetben is, ha nincs tartós betegsége.

Ki a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy?

  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003. (II.19.) ESZCSM rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul
  • az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

Milyen igazolást kell benyújtani a magasabb összegű családi pótlék megállapítása iránti kérelemhez?

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek (személy) esetében a magasabb összegű családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló igazolást.

Ha a gyermek (személy) a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával a családi pótlékot folyósító hatóságnak bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani.

Ki állítja ki az igazolást a tartós betegség, illetve a súlyos fogyatékosság fennállásáról?

A tartós betegség vagy fogyatékosság fennállásáról, illetve annak hiányáról szóló igazolást a gyermekklinika, gyermek-szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa adja ki.

A gyermek kezelése során az alapellátás illetékes orvosa (házi gyermekorvos) illetve a gyermeket ellátó szakorvos hívja fel a szülő figyelmét a magasabb összegű családi pótlék igénylésének lehetőségére.

Mit tartalmaz a szakorvosi igazolás?

  • első vizsgálat esetén annak megállapítását, hogy a gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségben szenved-e
  • a felülvizsgálat esetén, hogy a továbbiakban is jogosult-e, vagy nem tarthat igényt a magasabb mértékű ellátásra
  • a legközelebbi felülvizsgálat időpontját (legkésőbbi időpont 5 év) illetőleg az állapot véglegességének tényét

Mi a teendője a szülőnek, ha a szakorvos igazolásával nem ért egyet?

Az igazolás kiállítását követő 15 napon belül kérheti a szakvélemény felülvizsgálatát a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes megyei gyermekgyógyász szakfőorvostól.

A 18. életévét betöltött személy hol igényelheti a magasabb összegű családi pótlék megállapítását?

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek nagykorúvá válásáig a szülő részére folyósítják az ellátást. Ezt követően a nagykorú gyermek saját jogon igényelheti a családi pótlékot a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Kincstárnál.

Nagykorú személynek orvosi igazolást kell-e benyújtani az igénybejelentéskor?

A tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos személy akkor jogosult a magasabb összegű családi pótlékra, ha az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet elsőfokú szakértői bizottságának szakhatósági állásfoglalása vagy 2009. október 1-jét megelőzően kiadott - külön jogszabályban foglaltak szerint szakhatósági állásfoglalásnak minősülő - szakvéleménye szerint 18. életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett.

Meddig folyósítható a magasabb összegű családi pótlék?

Az igénybejelentéstől a családi pótlékot annak a hónapnak a végéig folyósítják, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását igazolták.

Mi történik akkor, ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek állapota javul?

Ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után – állapotának javulása miatt – a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a jogosultság megszűnését követő hónaptól családi pótlékot új összeggel fogják folyósítani, feltéve, hogy egyébként az ellátásra való jogosultság fennáll.

Az után a gyermek után, akire tekintettel 18. életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, s közoktatási intézmény tanulója, az ezt követően utána vagy részére folyósított ellátás havi összege meg kell, hogy egyezzen a korábban folyósított magasabb összegű családi pótlék mértékével. Ebben az esetben a családi pótlék más jogszabály alkalmazásában magasabb összegű családi pótléknak minősül, ezért a gyermek alanyi jogon jogosult pl. a közgyógyellátásra, utazási kedvezményre.

A 18. életévét betöltött nagykorú gyermek egyidejűleg részesülhet-e magasabb összegű családi pótlékben és fogyatékossági támogatásban is?

Ha a nagykorú gyermek egészségi állapota miatt mindkét ellátásra jogosult, választania kell, hogy melyik ellátás folyósítás kéri, mivel a két ellátást nem lehet egyidejűleg folyósítani.

Ha a nagykorú gyermek fogyatékossági támogatásban részesül, de közoktatási intézményben folytat tanulmányokat, utána szülője kérheti a családi pótlék folyósítását.

Folyósítható-e a magasabb összegű családi pótlék, ha a nagykorú személy rendszeres jövedelemmel rendelkezik?

Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van, úgy a reá tekintettel, illetve a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik, azaz, ha jövedelme három egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér (2010-ben 73.500 Ft) összegét.

(jövedelem: az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott - belföldről vagy külföldről származó - vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét; rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem)

Jogosult-e a magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermek (személy) utazási kedvezményre?

A Kincstár a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozattal egyidejűleg a magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék megállapításra került, a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály szerinti utazási kedvezményre való jogosultságot igazoló hatósági igazolványt is ki kell állítani.

A hatósági igazolványnak tartalmaznia kell a magasabb összegű családi pótlékban részesülő személynek -, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék került megállapításra - a nevét, a lakcímét, a magasabb összegű családi pótlék megállapításának tényét, a jogosultság fennállásának tényét, továbbá a hatósági igazolvány hatályosságának időtartamát. A hatósági igazolvány a külön jogszabály szerinti igazolásban, szakvéleményben, illetve szakhatósági állásfoglalásban meghatározott felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig hatályos.

Család, Gyermek, Ifjúság logo