A GYERMEKGONDOZÁSI DÍJ (GYED)

Ki jogosult a gyermekgondozási díjra?

Az a biztosított szülő,

  • aki a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,
  • továbbá a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőző két éven belül 180 napon át biztosított volt,

és a gyermeket a saját háztartásában neveli.

2010. május 1-jétől gyermekgondozási díjra jogosult

  • a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
  • a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli.

Ki minősül szülőnek?

  • a vér szerinti, az örökbefogadó szülő,
  • a szülővel együtt élő házastárs,
  • a gyám, továbbá,
  • az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.

Ki minősül biztosítottnak?

Az, aki

  • munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi szolgálati jogviszonyban áll,
  • fegyveres erők és a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja,
  • a szövetkezet tagja, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony vagy vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen közreműködik,
  • az álláskeresési támogatásban részesülő személy (ha azonban szünetel az ellátás folyósítás, megszűnik a biztosítás)
  • kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó,
  • díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási, felhasználói szerződés alapján egyéni vállalkozásnak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy, ha ebből a tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér havi összegének a 30%-át,
  • a tiszteletdíjban részesülők közül az alapítvány, a társadalmi szervezetek, a társasház-közösségek, a közhasznú társaságok, a kamarák, a gazdálkodó szervezetek választott tisztségviselője, a nyugdíjpénztárak és az önkormányzatok választott tisztségviselője,
  • az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja.

Mely időtartam alatt szünetel a biztosítás?

Szünetel a biztosítás,

  • a fizetés nélküli szabadság,
  • a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés,
  • az igazolatlan távollét időtartama alatt.

Mely esetben áll fenn mégis a biztosítás?

  • ha a fizetés nélküli szabadságot: háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, vagy nyolc évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság illetőleg tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe.
  • ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére munkabér (illetmény), távolléti díj, táppénzfizetés történt.

Az előzetes 180 nap biztosítási időbe a tényleges biztosításban töltött időn túl még milyen időtartamot lehet beszámítani?

  • a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély idejét, valamint,
  • a közép, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét.
  • a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

2010. május 1-jétől a gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

  • a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz idejét,
  • a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,
  • a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

Kérheti-e az egyéni vállalkozó is kérheti a GYED megállapítását?

Igen, az egyéni vállalkozó is biztosítottnak minősül, ezért kérheti az ellátás megállapítását, ha nyilatkozik arról, hogy az ellátás folyósítása alatt vállalkozásában személyesen nem működik közre. Ebben az esetben az ellátás folyósítása alatt nem áll fenn az egyéni vállalkozót terhelő társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség.

Ha az anya biztosítási jogviszonya megszűnt, jogosult lehet-e a GYED-re?

Abban az esetben lehet az anya jogosult a Gyed-re, ha terhességi-gyermekágyi segélyben részesült és a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt szűnt meg, de feltétel az is, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezzen, és a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított legyen. (2010. május 1-jét követően előzetesen 365 nap biztosítási idő szükséges)

Biztosításban töltött időnek számít a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok időtartama?

A felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok időtartama nem minősül biztosításban töltött időnek, de az előzetes biztosítási időbe a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejét (2010. 05.01-től 180 napot) be lehet számítani.

Kérheti-e a GYED megállapítását az az anya, aki a főiskola elvégzését követően (pl. 3 hónap elteltével) tud munkaviszonyt létesíteni, majd (pl. 4 hónap múlva) gyermeket szült?

Igen, mivel ebben az esetben az igényléskor biztosított volt, és a szülést megelőző 2 éven belül a szükséges 180 nap biztosítási idővel rendelkezik, mert a biztosítási időbe a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét be kell számítani. (2010. május 1-jétől a szükséges 365 nap biztosítási időbe már csak 180 napot lehet a tanulmányok idejéből beszámítani)

Jogosult-e GYED-re az a szülő, aki az ellátás igénylése előtt gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül?

  • ha a szülő az újabb gyermek születésekor kizárólag gyermeknevelési támogatásban (GYET), ápolási díjban részesült, a gyermekgondozási díj megállapítását nem kérheti, mert azok folyósításának időtartama nem minősül biztosításban töltött időnek.
  • ha azonban a GYET vagy az ápolási díj folyósítása alatt a szülő napi 4 órás munkaviszonyban is állt, vagy otthonában folytatott kereső tevékenységet és ezáltal biztosítottá vált, kérheti a GYED megállapítását. (Természetesen ebben az esetben a GYET (ápolási díj) megszüntetését is kérni kell, mert a két ellátás együttesen nem folyósítható.)

Kérheti-e a gyermekgondozási díj megállapítását a rendszeres szociális segélyben, vagy rendelkezésre állási támogatásban részesülő szülő?

A rendszeres szociális segély, és a rendelkezésre állási támogatás folyósításának időtartama nem minősül biztosításban töltött időnek, emiatt a szülő GYED-re nem jogosult. Gyermeke születése esetén kérnie kell az ellátások folyósításának megszüntetését, s ezt követően kérheti a gyermekgondozási segély megállapítását.

Ha az anya az egyik gyermekével gyermekgondozási segélyben részesül, az apa az újszülött gyermek után kérheti-e a gyermekgondozási díj megállapítását?

Nem. Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermekek után egyidejűleg jogosultak lennének gyermekgondozási díjra, illetve gyermekgondozási segélyre, az ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.

A biztosított szülő mely időponttól kérheti a gyermekgondozási díj megállapítását?

Az ellátás a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

2010. május 1-jétől a gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

Abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző 2 éven belül jogosult volt gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem lehet rövidebb a korábbi gyermekgondozási díj időtartamánál, és ezen gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem hosszabbodik meg a korábbi terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével.

A gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát az alábbiak szerint határozzák meg:

  • a 2010. május 1-jén folyamatban levő ügyekben a 2010. április 30-án hatályos szabályokat kell alkalmazni, azaz az ellátást a gyermek második életévének betöltéséig állapítják meg.
  • a 2010. május 1-jét megelőzően megállapított ellátás folyósításának időtartamát a törvény módosítása nem érinti,
  • a 2010. május 1-jét megelőzően született gyermekekre tekintettel igényelt ellátást akkor is a 2010. április 30-án hatályos szabályok alapján állapítják meg, ha az igénylés 2010. május 1-jét követően történik.

Abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjat 2010. április 30-át követően született gyermek vonatkozásában igénylik, és a jogosultság megszerzésekor, vagy az azt megelőző két éven belül a jogosult a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény (1997. évi LXXXIII. törvény) 2010. április 30-áig hatályos szabályai szerint jogosult volt gyermekgondozási díjra, akkor a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama a korábbi gyermekgondozási díjra való jogosultság megszerzését megelőző két évben, valamint a korábbi gyermekgondozási díj lejártát követően a törvény szerint számított, biztosításban töltött napok számával egyezik meg, de nem lehet rövidebb 365 napnál, és legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. A korábbi gyermekgondozási díj lejártát követően biztosításban töltött időbe az új gyermekgondozási díj időtartamának kiszámítása vonatkozásában nem számít bele a gyermekgondozási segély, valamint a terhességi gyermekágyi segély folyósításának időtartama.

Milyen mértékű a gyermekgondozási díj?

A gyermekgondozási díj összege a naptári napi átlagkereset 70 %-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 %-a.

A GYED alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a táppénzszabályok alapján állapítják meg.

E rendelkezés szerint:

A gyermekgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (az igénybejelentést megelőző naptári évben)elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.

Ha a biztosított anya a fent megjelölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos.

Ha a biztosított anya a fent meghatározott időtartamok alatt nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a gyermekgondozási díj naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.

2010. május 1-től hogyan állapítják meg a gyermekgondozási díj összegét?

A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a táppénzszabályok (1997. évi LXXXIII. törvény 48. § 2-5 bek.) szerint kell megállapítani.

E szabály szerint a GYED összegét a GYED-re jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.

Ha a biztosított a GYED igénylését megelőző évben nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a GYED összegét a GYED-re való jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani.

A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a GYED-re való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos.

Ha a biztosított a fentiekben meghatározott irányadó időszakban a szükséges 180 naptári napi jövedelemmel nem rendelkezik, a GYED-et - az alábbiakban meghatározottak kivételével - a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a GYED alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem.

Ha a biztosítottnak azért nem volt az irányadó időszakban figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a GYED naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a minimálbérnél, vagy a tényleges, illetőleg szerződés szerinti keresetnél kedvezőbb.

A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig - hivatalból felülvizsgálják és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra megállapítják.

Terheli-e levonás a GYED összegét?

Igen. 9,5 % nyugdíjjárulékot és személyi jövedelemadó-előleget vonnak le.

Az anya megszakítja a GYED-et, munkaviszonyt létesít, majd mégis úgy dönt, hogy ismét GYED-et vesz igénybe. Változik-e ez esetben a GYED összege?

A GYED összege azonos lesz a korábban megállapított ellátás összegével, tehát a szülés utáni kereset nem változtatja annak mértékét.

Lehet-e a GYED mellett munkát végezni?

A gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt kereső tevékenységet nem lehet folytatni, még napi 4 órában sem.

Mikor nem jár a gyermekgondozási díj?

Akkor, ha a jogosult

  • bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött (pl. egyéni vállalkozó) kereső tevékenységét személyesen folytatja;
  • munkavégzés nélkül megkapja teljes keresetét (pl. felmondási idő, felmentési idő);
  • egyéb rendszeres pénzellátásban részesül (pl. rokkantsági nyugdíj, ápolási díj, gyermeknevelési támogatás);
  • gyermekét ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
  • gyermekét napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkoztatást nyújtó intézményi elhelyezést;
  • előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.

2009. szeptember 1-jétől mikor nem jár a gyermekgondozási díj?

Nem jár a gyermekgondozási díj, ha

  • a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja;
  • a jogosult - munkavégzés nélkül - megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj;
  • a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban - ide nem értve az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást - részesül [1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. i) pont];
  • a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
  • a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;
  • a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.

A 2009. szeptember 1-jén életbe lépett módosítás szerint az álláskeresési járadékban vagy álláskeresési segélyben, a vállalkozói és a munkanélküli járadékban, valamint az álláskeresést ösztönző juttatásban részesülő személy, amennyiben a feltételekkel rendelkezik, igényelheti a gyermekgondozási díj megállapítását.

A foglalkoztatás elősegítéséről és munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény rendelkezése szerint szüneteltetni kell a fenti ellátások folyósítását, ha az álláskereső a terhességi gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, illetőleg gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be.

A GYED folyósítása alatt napi 5 órában bölcsődében el lehet-e helyezni a gyermeket?

A gyermekgondozási díj a gyermek otthoni ellátásához nyújt segítséget. A GYED folyósítása alatt a gyermeket nem lehet napközbeni ellátást biztosító intézményben (pl. bölcsőde) elhelyezni, kivéve a gyermek rehabilitációs, habilitációs foglalkoztatást nyújtó intézményi elhelyezését.

Hol kell igényelni az ellátást?

Az igénybejelentést a munkáltatóhoz, a Regionális Egészségbiztosítási Pénztárhoz (pl. egyéni vállalkozó) lehet benyújtani. Ugyanitt lehet az igénybejelentő nyomtatványhoz is hozzájutni.

Hol kell igényelni az ellátást, ha a munkáltatónál nem működik társadalombiztosítási kifizetőhely?

Ha a munkáltatónál nincs társadalombiztosítási kifizetőhely, a GYED-re illetve a terhességi-gyermekágyi segélyre vonatkozó igény elbírálásához a munkáltató kiállítja a „Foglalkoztatói Igazolás”-t és a biztosított által benyújtott igazolásokkal, igénybejelentővel együtt – három munkanapon belül – megküldi a székhelyre, telephelye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztár részére.

A biztosítási időt az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatvánnyal, az ellátás alapját képező jövedelmet pedig a „jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatvánnyal kell igazolni, s csatolni kell a Foglalkoztatói Igazoláshoz.

Hol kell igényelni az ellátást, ha az anya biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartama alatt szűnt meg?

A volt munkáltatóhoz kell az igényt benyújtani, és csatolni kell a biztosítás megszűnésekor kapott „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátások megállapításához” elnevezésű nyomtatványt. A gyermekgondozási díjat a volt munkáltató fogja megállapítani, ha rendelkezik társadalombiztosítási kifizetőhellyel, illetve az igénybejelentőt a „Foglalkoztatói Igazolás”-sal és a „Jövedelemigazolással” együtt megküldi a székhelye telephelye szerint illetékes Regionális Egészségbiztosítási Pénztár részére.

Ha a biztosított munkáltatója jogutód nélkül megszűnt, az igényt a lakóhely szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárnál kell bejelenteni.

Hogyan történhet az igénybejelentés?

Személyesen, illetve postai úton is. Ha az igénybejelentés postai úton történik, úgy azt ajánlott küldeményként kell feladni, és a feladóvevényt meg kell őrizni.

Milyen iratokat kell benyújtani az ellátás megállapításához?

  • a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát,
  • a magánnyugdíjpénztár tagjának a záradékkal ellátott belépési nyilatkozatot,
  • a biztosítás megszűnését követően igényelt ellátásnál az „Igazolvány az egészség-biztosítási ellátásokról” szóló igazolást,
  • a gyermeket örökbefogadási szándékkal gondozó személy esetén az örökbefogadási eljárás megindításáról szóló igazolást,
  • örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot, a gyermek új születési anyakönyvi kivonatát,
  • gyám esetén a gyámkirendelő határozatot.

Mi a foglalkoztató feladata az igénybejelentés után?

  • Ha a munkahelyen működik társadalombiztosítási kifizetőhely, az ellátást ott állapítják meg, és onnan folyósítják abban az esetben is, ha a szülőnek a terhességi-gyermekágyi segély folyósítása alatt szűnt meg a munkaviszonya.
  • A munkáltató a foglalkoztatói igazolásokat két példányban köteles kiállítani és annak egy példányát öt évig megőrizni.

Hogyan történik az egyéni vállalkozó gyermekgondozási díjra vonatkozó igénybejelentése?

  • Az egyéni vállalkozónak a GYED igénylésekor „Igénybejelentés” nyomtatványt kell kitölteni és két példányban közvetlenül a Regionális Egészségbiztosítási Pénztárhoz személyesen vagy postai úton eljuttatni.
  • A személyesen benyújtott igény esetén az egyik bejelentőlapot át kell adni a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár részére, a másik igénybejelentő-lapon pedig igazoltatni kell az igény átvételét, és az átvételi példányt meg kell őrizni.
  • Ha az igény bejelentése postai úton történik, úgy azt ajánlott küldeményként kell feladni, és a feladóvevényt az igénybejelentő-lap egy példányával együtt kell őrizni.

Ha az igényt késedelmesen nyújtják be, van-e lehetőség az ellátás visszamenőleges megállapítására?

A gyermekgondozási díj megállapítása iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

A gyermekgondozási díjban részesülő milyen tényt köteles bejelenteni a folyósító szervnek?

Ha

  • a GYED folyósítása alatt újabb gyermeke születik,
  • a GYED-re jogosító gyermek kikerül a háztartásból,
  • a GYED-re jogosító gyermek napközbeni ellátásban (bölcsőde) részesül,
  • a GYED-et igénybevevő ismét folytatja kereső tevékenységét.

Mit tehet a GYED-ben részesülő szülő, ha napi 4 órában dolgozni szeretne?

A gyermekgondozási díj folyósítása alatt kereső tevékenységet még napi 4 órában sem lehet folytatni. Azonban a szülő a gyermek egy éves kora után kérheti a gyermekgondozási díj megszüntetését, és ezt követően igényelheti a gyermekgondozási segélyt, mivel a GYES folyósítása mellett a gyermek egy éves kora után korlátlan időtartamban lehet kereső tevékenységet folytatni.

X
EZT MÁR OLVASTAD?