A GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLY (GYES)

Ki jogosult gyermekgondozási segélyre?

  • A szülő, a nevelőszülő, a gyám, a 16. életévét betöltött kiskorúszülő (ha a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, feltéve, hogy a gyámhivatal a kiskorú részére engedélyezte a szülői ház elhagyását)
  • a gyermek 3. életévének betöltéséig.
  • ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig. (A gyermek tankötelessé válásának időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni. Amennyiben ikergyermek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az ellátást a legkésőbb tankötelessé váló gyermek tankötelessé válása évének végéig folyósítják, legfeljebb a gyermekek tizedik életévének betöltéséig, változatlan összegben. Ebben az esetben a jogosult köteles benyújtani a hatósághoz az iskola igazgatója azon döntésének másolatát, amelyben a jogosult gyermeke tankötelezettségének kezdetét a közoktatásról szóló törvényben foglaltaktól eltérően határozza meg.)
  • a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek tizedik életévének betöltéséig
  • a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (nagyszülő)

A 2010. április 30-át követően született gyermekek esetén a gyermekgondozási segélyt a gyermek második életévének betöltéséig lehet megállapítani. (A gyermekgondozási segély folyósítási idejének csökkentése az iker gyermekeket, valamint a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülőket nem érinti.)

A gyermekgondozási segély időtartamának megállapításakor:

  • a 2010. május 1-jén folyamatban levő ügyekben a 2010. április 30-án hatályos szabályokat kell alkalmazni, azaz a gyermekgondozási segélyt a gyermek harmadik életévének betöltéséig kell megállapítani
  • a 2010. május 1-jét megelőzően megállapított ellátás esetén a gyermekgondozási segélyt a gyermek harmadik életévének betöltéséig folyósítják, a már megállapított ellátás folyósításának időtartamát a törvény módosítása nem érinti
  • a 2010. május 1-je előtt született gyermekekre tekintettel a gyermekgondozási segélyt abban az esetben is a gyermek harmadik életévének betöltéséig állapítják meg, ha az ellátás megállapítása iránti kérelmet 2010. május 1-jét követően nyújtják be.

A tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékos gyermeket nevelő részére meddig állapítják meg a gyermekgondozási segélyt?

Ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, 10. életévének betöltéséig állapítják meg a gyermekgondozási segélyt.

Amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel családi pótlék iránti kérelmet még nem nyújtottak be, a tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság tényéről szóló, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolást a gyermekgondozási segély iránti kérelemhez csatolni kell. Ha a gyermek a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával az ellátást folyósító hatóságnál bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítása, illetve a gyermekgondozási segélyre való jogosultság időtartamának megváltoztatása iránt új kérelmet nem kell benyújtani.

Milyen feltételek mellett jogosult a nagyszülő GYES-re?

Akkor, ha a gyermek

  • első életévét betöltötte, továbbá
  • gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint
  • a szülők a GYES-ről lemondanak, és egyetértenek abban, hogy az ellátást a nagyszülő vegye igénybe

feltéve, hogy mind ő maga, mind a szülő megfelel a jogosultsági feltételeknek.

Érinti-e a nagyszülő GYES-re való jogosultságát az, ha a szülő a gyermek után gyermekápolási táppénzt vesz igénybe?

Nem, a nagyszülő a gyermekgondozási segélyre ez esetben is jogosult.

Érinti-e a szülő, illetve a nagyszülő GYES-re való jogosultságát, ha rokkantsági nyugdíjban, vagy öregségi nyugdíjban, rokkantsági járadékban, vagy átmeneti járadékban, vagy rendszeres szociális járadékban, vagy a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában részesül?

Nem, ha a gyermekgondozási segélyre jogosult a fenti ellátások valamelyikében részesül, a gyermekgondozási segély ebben az esetben is megállapítható, illetve tovább folyósítható.

Van-e lehetőség a gyermekgondozási segély méltányossági alapon történő engedélyezésére?

Igen, a Kincstár vezetője – méltányossági jogkörben eljárva – gyermekgondozási segélyre való jogosultságot állapíthat meg a gyermeket nevelő személynek:

  • ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak;
  • megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a jogosultságot:
  • a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható.

Milyen igazolást kell csatolni a méltányossági kérelemhez?

A kérelemhez csatolni kell az igényben megjelölt októl függően:

  • a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való akadályoztatásukról;
  • a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász, vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető;

Hol kell benyújtani a méltányossági kérelmet?

A kérelmet formanyomtatványon az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerinti Kincstárhoz kell benyújtani.

Lehet-e a gyermekgondozási segély mellett munkát végezni?

A gyermekgondozási segélyben részesülő szülő keresőtevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat. A kiskorú szülő gyermekének gyámja azonban a gyermek egyéves kora előtt is dolgozhat.

A gyermek egyéves kora után a gyermekgondozási segélyben részesülő szülő időbeli korlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet.

A törvény lehetővé teszi a fizetés nélküli szabadságban részesülő szülő részére, hogy a munkáltatójával történt előzetes megbeszélés értelmében teljes munkaidőben, eredeti munkahelyén helyezkedjen el:

  • a fizetés nélküli szabadságot megszakítva eredeti munkakörében, vagy
  • a fizetés nélküli szabadságot nem megszakítva (akár más munkáltatónál) határozott idejű munkaszerződéssel, teljes, vagy részmunkaidőben helyezkedjen el úgy, hogy mellette a GYES-t is folyósítják.

A Munka Törvénykönyvében szabályozottak szerint, ha a munkavállaló a gyermek három éves kora előtt teljes munkaidőben visszamegy dolgozni, és részére a GYES-t folyósítják, a gyermek három éves koráig felmondási tilalom alatt áll.

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkáltató rendes felmondással nem szüntetheti meg a jogviszonyt a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak, illetve a gyermek hároméves koráig - fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt.

2010. május 1-től a Munka Törvénykönyve az alábbiak szerint módosul:

A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:

  • a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő,
  • a külön törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az örökbe fogadni szándékozó munkavállalót - közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás

időtartama alatt.

A 2010. május 1-jén életbe lépő rendelkezések szerint a gyermek két éves koráig lehet gyermekgondozási díjat, vagy gyermekgondozási segélyt folyósítani. A Munka Törvénykönyve szerint azonban a fizetés nélküli szabadság a munkavállalót a gyermek harmadik életévének betöltéséig illeti meg. Ha a munkavállaló úgy dönt, hogy a gyermek két éves kora után még nem tér vissza dolgozni, a gyermek harmadik életévének betöltéséig fizetés nélküli szabadságon maradhat, (ellátást azonban már nem folyósítanak a részére) s ebben az esetben munkáltatója rendes felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyát.

A GYES melletti munkavégzés esetei:

  • eredeti munkakörében (fizetés nélküli szabadság megszüntetésével)
  • eredeti munkahelyén határozott idejű munkaszerződéssel részmunkaidőben (a fizetés nélküli szabadság fenntartásával)
  • más munkáltatónál rész vagy teljes munkaidőben úgy, hogy az eredeti munkáltatónál a fizetés nélküli szabadságot fenntartja.).

Ha a GYES-ben részesülő szülő meg kívánja szakítani a fizetés nélküli szabadságot, és vissza kíván térni eredeti munkahelyére a munkáltató köteles-e őt foglalkoztatni?

A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Munka Törvénykönyve) rendelkezése értelmében a gyermekgondozási segélyben részesülő édesanya munkáltatója jogszerűen nem teheti meg azt, hogy ne vegye őt vissza korábbi munkahelyére, ha az édesanya meg kívánja szakítani a fizetés nélküli szabadságát, és vissza kíván menni dolgozni. Ha a kismama lemond a fizetés nélküli szabadságról( s ezt bármikor megteheti, hiszen a fizetés nélküli szabadság igénybevétele csupán egy lehetőség a dolgozó számára, mellyel nem köteles élni) az effektív munkavégzés kedvéért, az addig szünetelő munkaviszonya mintegy „feléled”, s ugyanazok a jogok és kötelezettségek terheli mind a két felet, mint a gyermek születése előtt. Azaz a munkáltató köteles foglalkoztatni a munkavállalót, a munkavállaló pedig köteles eleget tenni munkavégzési kötelezettségének.

Ha a GYES-ben részesülő kismama jelzi munkáltatója számára, hogy vissza akar menni dolgozni, akkor a munkáltatónak kötelessége, hogy mielőbb megteremtse azokat a körülményeket, hogy a kismama ténylegesen dolgozni tudjon. A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kieső munkaidőre személyi alapbér (állásidő) illeti meg.

Amennyiben a szülő megszakítja a fizetés nélküli szabadságát, a munkáltatónak az addig ki nem vett szabadságot haladéktalanul ki kell adni.

Hány nap szabadság illeti meg a munkába való visszatérésekor azt a szülőt, aki gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vett igénybe?

A szabadság megállapítására a Munka törvénykönyve az irányadó, mely kimondja:

A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.

A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság:

  • a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára;
  • a szülési szabadság tartamára;
  • a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére;
  • a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára;
  • a tartalékos katonai szolgálat idejére, és
  • minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül.

Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.

A szabadság a munkavállaló

  • huszonötödik életévétől huszonegy;
  • huszonnyolcadik életévétől huszonkettő;
  • harmincegyedik életévétől huszonhárom;
  • harmincharmadik életévétől huszonnégy;
  • harmincötödik életévétől huszonöt;
  • harminchetedik életévétől huszonhat;
  • harminckilencedik életévétől huszonhét;
  • negyvenegyedik életévétől huszonnyolc;
  • negyvenharmadik életévétől huszonkilenc;
  • negyvenötödik életévétől harminc

munkanapra emelkedik.

A törvény értelmében időarányosan jár szabadság a szülési szabadság időtartamára (168 nap) és jár rendes szabadság a fizetés nélküli szabadság első évére, plusz a gyermek után járó pótszabadság, melyet nem lehet arányosítani.

Mi a teendő abban az esetben, ha az anya egy évesnél idősebb gyermekével GYED-en van, és vissza szeretne munkáltatójához az eredeti munkakörébe menni?

Az anyának a fizetés nélküli szabadság megszüntetésének időpontját munkáltatójával egyeztetnie kell. Itt a kölcsönös együttműködés szabályai az irányadóak, azaz mindkettőjük jogos érdekére tekintettel kell a munkába állás pontos napját meghatározni.

Ezt követően kérni kell a gyermekgondozási díj folyósításának megszüntetését, és a következő naptól a gyermekgondozási segély folyósításának megállapítását a Kincstárnál.

A továbbiakban a már aktívan munkában álló szülő a GYES-t is megkapja.

Függetlenül attól, hogy az anya a fizetés nélküli szabadságot nem veszi igénybe, munkáltatja a munkaviszonyát rendes felmondással a gyermek három éves koráig nem szüntetheti meg.

A tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülő a Gyes folyósítása alatt vállalhat munkát?

Igen, lehetősége, lehetősége van a gyermekgondozási segély folyósítása alatt akár napi 8 órás munkaviszonyt is létesíteni.

A gyermekgondozási segély folyósítása alatt a gyermeket el lehet-e helyezni a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézménybe?

A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot nem érinti, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, feltéve, hogy a gyermekgondozási segélyre jogosult közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója.

Abban az esetben,

  • ha a GYES-t a szülő részére folyósítják, a gyermeket -a fenti esetet kivéve- egy éves kora előtt nem lehet elhelyezni az intézményben. A gyermek egy éves kora után azonban időbeli korlátozás nélkül elhelyezhető.
  • ha a GYES-t a gyám részére folyósítják, a gyermeket egy éves kora előtt is elhelyezheti az intézményben.
  • ha a GYES-t a nagyszülő részére folyósítják, a gyermeket három éves kora előtt nem helyezheti el intézményben. A gyermek három éves kora után napi 5 órában helyezhető el intézményben

Lehet-e a gyermekgondozási segély mellett részösszegű ápolási díjat folyósítani?

A gyermekgondozási segély folyósításával egyidejűleg lehetőség van a részösszegű ápolási díj megállapítására, ha az ápolásra szoruló személy fokozott ápolást igényel. Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes

  • étkezni, vagy
  • tisztálkodni, vagy
  • öltözködni, vagy
  • illemhelyet használni, vagy
  • lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni,

feltéve, hogy esetében a fenti pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll.

A fokozott ápolást igénylő személy után járó ápolási díj összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-val, mely 2010-ben 37.050 Ft.

A gyermekgondozási segélyben részesülő személy, ha fokozott ápolásra szoruló beteget ápol, a két ellátás közötti különbözetet kaphatja meg ápolási díjként.

A nagyszülő a gyermekgondozási segély folyósítása alatt végezhet-e kereső tevékenységet?

A GYES-ben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után napi négy órában folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. Napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek minősül, ha a munkavégzés szombat-vasárnap történik, feltéve, hogy munkaideje a heti 20 órát nem haladja meg.

Méltányosságból meghosszabbítható-e a gyermekgondozási segély a tartósan beteg illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltésétől 14-dik életévnek betöltéséig?

2006. január 1-jét követően nem állapítható meg méltányosságból az ellátás. A tartósan beteg gyermek 10. évének betöltését követően a szülő a helyi önkormányzattól kérheti az ápolási díj megállapítását, ha a gyermek önmaga ellátására képtelen, állandó gondozásra, ápolásra, felügyeletre szorul.

Ikergyermekek esetén milyen összegű a gyermekgondozási segély, ha az egyik gyermek egészséges, a másik gyermek tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos?

A gyermekgondozási segély összegét a gyermekek egészségi állapota nem befolyásolja, az ellátás összege ebben az esetben is azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-val. Ugyancsak ilyen összegű ellátást folyósítanak, ha az egyik gyermek válik csak tankötelessé, a másik gyermek pedig a szülő gondozása alatt áll.

Ha az ikergyermeket nevelő szülő egyik, vagy mindkét gyermekek után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, e jogcímen a gyermekek tankötelessé válását követően is jogosult gyermekgondozási segélyre. A gyermekgondozási segély összege ebben az esetben is azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-val, függetlenül attól, hogy egyik, vagy mindkét gyermek tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos.

Mi történik abban az esetben, ha a gyermekgondozási segély folyósítására más szerv válik illetékessé?

Ha az Igazgatóság által folyósított gyermekgondozási segély folyósítására más szerv válik illetékessé, az ellátást korábban folyósító Igazgatóság az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul, de legkésőbb az áttételre irányuló kérelem beérkezésétől, illetve az illetékesség hiányának megállapításától számított öt munkanapon belül átteszi az illetékessé vált szervhez.

Ha az Igazgatóságnál benyújtott kérelem olyan gyermekre tekintettel kerül benyújtásra, aki után más személynek más Igazgatóság folyósított gyermekgondozási segélyt, a kérelem alapján eljáró Igazgatóság az ellátást korábban folyósító Igazgatóság megkeresésével beszerzi a kérelmező jogosultságát megalapozó iratokat, valamint az ellátásra való jogosultságot megszüntető határozatot. A megkeresett Igazgatóság az ellátás megszüntetéséről hozott határozat jogerőre emelkedésének tényéről és időpontjáról, illetve az ellátás megszüntetéséről hozott határozattal szembeni jogorvoslati eljárásról haladéktalanul értesíti a kérelem alapján eljáró Igazgatóságot.

A fenti eljárásban a kérelmező gyermekgondozási segélyre való jogosultsága csak a megkeresett Igazgatóság ellátás megszüntetéséről hozott határozatának jogerőre emelkedését követően állapítható meg.

2010. július 05.
 
 
 

Hozzászólás

Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?