ÁPOLÁSI DÍJ

Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú személy részére biztosított anyagi hozzájárulás.

Ki jogosult ápolási díjra?

Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – az a hozzátartozó, aki önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló

  • súlyosan fogyatékos (korhatár nélkül), vagy
  • tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi. Az ápolási díj összege nem lehet kevesebb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2010. január 1-től 28.500 Ft).

Ki állapítja meg az ápolási díjat?

Az ápolási díjat az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője állapítja meg.

Mely esetben lehet emelt összegű ápolási díjat megállapítani?

A települési önkormányzat jegyzője a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére emelt összegű ápolási díjat állapít meg, mely azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-val (2010. január 1-től 37.050 Ft).

Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes

  • étkezni, vagy
  • tisztálkodni, vagy
  • öltözködni, vagy
  • illemhelyet használni, vagy
  • lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni,

feltéve, hogy esetében a fentiek közül legalább három egyidejűleg fennáll.

A települési önkormányzat jegyzője a fenti feltételek fennállásáról az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi szociális módszertani intézmény szakvéleménye alapján dönt.

A gyermekgondozási segély folyósítása alatt lehet-e ápolási díjat megállapítani?

Amennyiben a tartósan beteg gyermek után a szülő gyermekgondozási segélyben részesül, annak folyósítása alatt egyidejűleg kérheti az ápolási díj megállapítását, ha a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos a gyermek állapota szerint fokozott ápolást igényel. Ebben az esetben a gyermekgondozási segély összegét kiegészítik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-ig.

Az ápolási díj folyósításának időtartama munkaviszonynak minősül?

Nem. Az ápolási díj folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, mivel a folyósított összegből 9,5% nyugdíjjárulékot vonnak.

Milyen iratokat kell mellékelni az ápolási díj megállapítása iráni kérelemhez?

Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt

  • súlyosan fogyatékos, vagy
  • tartósan beteg,
  • és arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.

A háziorvos az igazolás arról, hogy az ápolt tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos személy

  • az orvosszakértői szerv szakvéleménye, vagy
  • a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, vagy
  • a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás

alapján állítja ki.

A háziorvos a súlyos fogyatékosság tényéről szóló igazolást a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján is kiállíthatja.

Az ápolási díj megállapítása szempontjából ki minősül tartósan betegnek?

Tartósan betegnek minősül az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

Az ápolási díj megállapítása szempontjából ki minősül súlyosan fogyatékos személynek?

Nagykorú személy esetén súlyosan fogyatékos személynek minősül az, aki

  • segédeszközzel, vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló-életmód folytatására képes,
  • hallásvesztesége oly mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel nem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,
  • értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévet megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervezív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9),
  • mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban (141/2000. (VIII. 9.) Kormányrendelet) meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiány miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul.

Mi a teendő, ha az ápolást végző hozzátartozó nem ért egyet a háziorvos igazolásával?

Ha az ápolást végző hozzátartozó nem ért egyet a háziorvos igazolásával, annak felülvizsgálatát kérheti az egészségügyi államigazgatási szerv által kijelölt az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől, a tartós betegség fennállásáról, illetve a tartós gondozás fennállásáról szóló szakvélemény felülvizsgálatát az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi szociális módszertani intézménytől.

(Ez a lehetőség az önkormányzatot is megilleti.)

Mely esetekben nem lehet az ápolási díjat megállapítani?

Nem jogosult a díjra a hozzátartozó, ha

  • az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha
    • a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy
    • az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy
    • az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,
  • az ápoló
    • rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak,
    • szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,
    • keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.

Mely esetekben kell megszüntetni az ápolási díj folyósítását?

Meg kell szüntetni az ápolási díj folyósítását, ha

  • az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
  • az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
  • az ápolt személy meghal,
  • az ápolást végző, vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedélyt visszavonták,
  • a jogosultságot kizáró körülmény következett be.

Az ápolt személy halála esetén a halál időpontját követő harmadik hónap első napjától szüntetik meg az ellátás folyósítását.

Ha a súlyosan fogyatékos beteget ápoló személy részére saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátást (öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj) állapítanak meg, továbbra is jogosult az ápolási díjra, feltéve, hogy az ápolási díjat a nyugdíj megállapítása időpontjában több mint tíz éve folyósítják.

2010. július 05.
 
 
 

Hozzászólás

Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?