<
A mell ergonómiája
A mell ergonómiája (2001.04.19)

A nõk mellének sajátos formája azért alakult ki, hogy szopás közben ne fulladjanak meg a csecsemõk - legalábbis ezt állítja egy angol kutató. Teóriája szerint, ahogy az evolúció során az ember arckoponyája laposodott, úgy növekedett a nõk mellének mérete is. Mivel a lapos mellû anyák gyermekei  nagyobb eséllyel lelhették halálukat szopás közben, így akár egy természetes szelekció is kialakulhatott.

Az evolúcióval foglalkozó biológusok régóta foglalkoznak azzal, hogy minek köszönhetõ a nõi mell sajátos formájának kialakulása. A hölgyek keblei sokkal nagyobbak a fõemlõsök emlõinél: a nõstények mellkasa szinte teljesen lapos. Az általánosan elfogadott nézet szerint a testrész az embernél szexuális szimbólumként funkcionál, egyfajta figyelemfelkeltõ hatású. Amennyiben egy nõnek nagyobb a melle, akkor az azt sugallja, hogy a hölgy alkalmasabb a megtermékenyítésre és az utód táplálására.

Gillian Bentley az University College London biológiai antropológusa szerint ez a magyarázat nem teljesen állja meg a helyét, mivel egyes kultúrákban, ahol a nõk nem fedik el a mellüket, a testrész nem erotikus szimbólum.

A biológusnõ elmélete akkor alakult ki, amikor saját gyermekét szoptatta. Megfigyelte ugyanis, hogyha melle nem állna el testétõl, akkor kislánya orra belefúródna mellkasába, amelytõl akár meg is fulladhatna. A legtöbb fõemlõs csecsemõje nincs ilyen veszélyben, mivel állkapcsuk és ajkaik jobban elõreállnak az emberénél, így orruk nem fúródik bele anyjuk mellkasába. 
(BBC - jövõnézõ)


http://www.stop.hu/jovonezo

 
X
EZT MÁR OLVASTAD?