Heti egyszeri, klórral fertõtlenített medencében való úszás, és a gyermekünk
olyan tüdõkárosodást szenved, mint egy felnõtt dohányos. Belga kutatók
szerint az uszoda rendszeres látogatása megnövelheti a gyermekek asztmára és
különbözõ allergiákra való hajlamát. Más tüdõspecialisták szerint azonban a
klóros víz és a tüdõkárosodás közötti összefüggés nem egyértelmû.

Alfred Bernard és csapata, a Université Catholique de Louvain munkatársai,
226, 8 és 12 év közötti gyermeket vizsgáltak, különbözõ úszási szokásokkal.
Némelyikük életében nem úszott még, volt, aki kéthetente, volt, aki pedig
hároméves kora óta heti rendszerességgel járt uszodába közülük. A kutatók
vérmintát vettek mindegyiküktõl, hogy megmérjék három, úgynevezett felszíni
fehérje szintjét szervezetükben. A felszíni fehérjék mennyisége az oxidánsok
túlzott jelenlétébõl adódó esetleges tüdõ-sérülésekrõl árulkodik.
Megfigyelhetõ volt, hogy a fehérje szintje a klóros víznek való kitettséggel
arányosan növekszik.

- A közhiedelemmel ellentétben, a klór nem marad meg a vízben, hanem
elpárolog és a levegõben lévõ szénnel és nitrogénnel, többé-kevésbé toxikus
elegyet alkot - mondta Bernard - Ennek fényében szükség lenne javítani a
fedett uszodák légcserélõ rendszerén.-

Malcolm Green, a British Lung Foundation (Brit Tüdõ Alalpítvány) elnöke
azonban óvatosságra int. Szerinte lehetséges, hogy más tényezõk okozzák a
felszíni fehérjék megemelkedett szintjét azokban a gyerekekben, akik
gyakrabban úsznak.

- Az okfejtésük (Bernard és csapatáé) logikusnak tûnik, de nem több puszta
feltételezésénél. Az úszás nagyszerû sport az asztmában szenvedõ gyerekek
számára - mondta Green - Vannak ugyan emberek, akik különösen érzékenyek
magára a klórra, azonban ha az uszodákban odafigyelnek arra, hogy ne legyen
túlzott a víz klórtartalma, akkor csak kisebb problémák jelentkezhetnek.

Bernard azonban vitatja kollégája álláspontját. A klór reakcióba lépve a
vizeletben vagy az izzadtságban lévõ nitrogént tartalmazó vegyületekkel
erõteljes oxidánst alkot. Ez az oxidáns a tüdõben rongálja a sejteket és
növeli a szövet áteresztõ képességét. Ez lehetõséget ad a belélegzett
részecskéknek, hogy mélyebbre "berágva" magukat a tüdõkbe, allergiás
reakciókat váltsanak ki. Az oxidatív sérülés ugyanakkor növeli a
felületaktív fehérjék szintjét, amelyet Bernard csoportja ki is tudott
mutatni a gyerekeken úszás után elvégzett vizsgálatokban. A legmagasabb
kimutatott értékek megegyeztek felnõtt, dohányzó embereknél mértekkel,
mondta Sylviane Carbonalle, a csoport egyik tagja. Azonban, a dohányosoknál
a sérülést az irritáció okozza, nem pedig az oxidatív stressz.

- Több kutatás szükséges, hogy megerõsíthessük az úszás és a tüdõproblémák
közötti összefüggést - mondta Carbonalle - Azonban a uszodák klórszintjének
csökkentése, vagy esetleg az egyéb fertõtlenítõkre, például a brómra való
áttérés mindenképpen megfontolandó.

A csoport több más tagja az asztma gyakoribb elõfordulását is kimutatta a
fedett uszodákban dolgozó úszómesterek esetében, amely tény jelentõségét,
illetve a tanulmányukkal való összefüggéseit is vizsgálni kívánják. A
kutatók eredményeiket a European Respiratory Society éves konferenciáján,
Berlinben prezentálták.

(NewScientist - jövõnézõ)



http://www.stop.hu/jovonezo