A karácsonyi ünnepek évszázadokig a Húsvét árnyékában álltak. Csak a XIX. századra vált Európa-szerte a karácsony az első számú keresztény ünneppé és vált fokozatosan családi eseménnyé. A szeretet ünnepének szokáskörében a
nemzeti sajátosságokat hordozó étkezési hagyományok mellett lassanként kialakult az ajándékozás rítusa is. A karácsonyi ajándékozási tradíciók ugyan szinte országokként és nyelvterületenként mások, azért nem nehéz észrevenni a
hasonlóságokat.

Az európai országokban mindenütt állítanak a német hagyományok szerint elterjedt szokásként karácsonyfát. Ennek, illetve az otthonok, valamint az utcák, közterek
díszítésének azonban nincs mindenütt olyan nagy kultusza, mint a német nyelvterületen, avagy az északi országokban.
A gyerekek természetesen mindenütt azért is várják a karácsonyt, mert ilyenkor ajándékokat kapnak. A magyar családokban általában a Jézuska, vagy a Télapó hozza a meglepetéseket. A velünk szomszédos Ausztriában Christkindl, vagyis karácsony szülötte az ajándékhozó.
Németországban Weihnachtsmann, vagyis Télapó (szó szerinti fordításban Karácsonyapó) a "felelős" a csomagok fenyőfa alá "csempészéséért". Az angoloknál Father Christmasra (szó szerint szintén Karácsonyapónak fordítható) várnak a gyerekek. A mi szokásainktól eltérően az angol gyerekek nem Szenteste (Christmas Eve), hanem december 25-én reggel kapják meg a csomagokat. A brit mesék szerint a Télapó a kéményen keresztül érkezik és a kandallóból bújik elő, az ajándékokat pedig egy hosszú, vastag zokniba rejti el. A fenyőállítás tradíciója az angoloknál is Németországból érkezett, míg a Londonban felállított legnagyobb
karácsonyfát hagyományosan Norvégiából hozzák.
Svédországban Szenteste a családi vacsora után a hagyomány szerint mindenki egyszerre bontja ki a karácsonyfa alá tett ajándékokat. Ezeket egyébként a Jultomten, vagyis egy manó hozza. A szomszédos Finnországban (ne feledjük, az igazi Télapó ezen a vidéken, Lappföldön lakik) a Télapó nem akkor látogatja meg a gyerekeket, amikor õk alszanak. A finneknél a Télapó a házba lépve hangosan megkérdezi: "lakik itt jó gyerek?". Az igenlő válasz után a szakállas kosarából
kiosztja az ajándékokat. 
Az északi országokkal ellentétben Dél-Európában nem alakult ki jelentős Télapó-kultusz. Olaszországban és Spanyolországban az ajándékozás fő napja nem Szenteste, avagy karácsony napja, hanem Vízkereszt napja, vagy annak
előestéje januárban. A gyerekek arrafelé a karácsonyi ünnepkört lezáró Vízkeresztkor várják az ajándékhozót. Itália több vidékén La Befana, vagyis Vízkereszt szülötte hozza az ajándékokat. Olaszországban újabban, talán a
külföldi hatásoknak is engedve, divatba jött Babbo Natale, azaz a Télapó, aki természetesen nem vár januárig az ajándékok szétosztásával. Spanyolországban Vízkeresztkor a gyerekek a kitisztított, kifényesített cipőiket a küszöb elé teszik és abba kapják (a magyar Mikulás szokáshoz hasonlóan) az ajándékot. A spanyol gyerekek a bibliai napkeleti bölcstől (Három Királyok) várják az ajándékot.
Különösen Baltasar, vagyis Boldizsár örvend nagy népszerűségnek. Portugáliában is a cipők kerülnek a kandallók mellé (némiképp a brit mintát követve), hogy a
kéményen keresztül érkező O Pai Natal (vagyis Télapó, Karácsonyapó) titokban abba rejthesse az ajándékokat. Az angol hatást mutatja az is, hogy a portugál gyerekek is csak karácsony első napjának reggelén találhatják meg az
ajándékokat. A kisebbik ibériai országban a gyerkőcök egy része a Télapótól, míg másik része Jézustól várja a meglepetést.
Az Amerikai Egyesült Államokban a Karácsony fényét kicsit elhomályosítja a november végi Hálaadás ünnepe. Az amerikai gyerekek azért nem járnak rosszul, hiszen alig egy hónap leforgása alatt két családi ünnepen lehet ajándékot kapni.
A leginkább azonban talán a nagy játékgyártók és forgalmazók járnak jól, akik szinte minden új termékük világpremierjét az amerikai ajándékozási szezonhoz
igazítják. És ami Amerikában jól fogy a játékboltok polcairól, azt az európai Télapók is hamar felfedezik maguknak. Az amerikai gyerekek meséiben Santa Claus, azaz Mikulás rénszarvas szánon érkezik és az angol mintának
megfelelően a kéményen keresztül lopózik be és rejti a fenyőfa alá az ajándékokat.