Hol volt, hol
nem volt, volt egyszer egy kis manó, aki Manóvár csodálatos
országában élt. Vilinek hívták.
Történt egyszer, hogy Vili csent egy éretlen körtét. Megharagudott
az öreg manó és így szólt hozzá:
- Te haszontalan adta-batta kölyke, nem megmondtam, hogy az éretlen
körtét nem eheted meg. Most fölmész a szobádba és leírod
tízszer, hogy "Nem eszem meg soha többé az éretlen
körtét". Indulj! - és a kis manó szobája felé vezetõ lépcsõre
mutatott.
Vili megsértõdött és felrohant a szobájába. Elõvette az utazóládáját
és elkezdett csomagolni. Amikor készen lett nagy dérrel-durral
lerohant a lépcsõn és elindult világgá.
Ment, mendegélt 7 nap és 7 éjjel. Egy odvas fa tövébe letette az
utazóládáját és nagy búsan rátelepedett. Bánta már, hogy
eljött otthonról. Amíg így szomorkodott kicsordult egy-két
könnycsepp is a szemébõl. Hiába törölte meg szemét csak hullt,
hullt a könnye. Egyszer csak egy tündér jelent meg elõtte. Így
szólt hozzá a tündérke :
|
-
Mi a baj kis manó? Segítek a bajodon csak mondd el nekem !
Vili válaszolt a tündérnek :
-Messze jöttem Manóvár csodálatos országától, és nem tudok
visszatalálni oda. Kérlek szépen segíts rajtam !
- A varázspálcám azt mondja, hogy nincs szükség varázslásra, mert
van nálad valami, ami haza tud repíteni téged. Csak meg kell
találni.
- Mi lehet az ?
- Nem tudom. Nézzük csak! Elõször is mi van alattad ? Állj csak föl
!
- Az utazóládám - válaszolt Vili, azzal felállt.
- Ebben nincs semmi. Megkérdezem a varázspálcámat hátha tudja -azzal
úgy is tett
- Õ se tudja. Hm,hm... megvan. A cipõ, ami rajtad van. Kié?
- A bátyámtól örököltem.
- Hány éves a bátyád ?
- 200 éves. Jelent ez valamit ?
- Hát akkor megvan. Ez varázscipõ! Arra repít, amerre akarod.
- Köszönöm tündérke - azzal fölkapta utazóládáját és futott.
Fölszállt és így beszélt cipõjéhez:
- Vigyél haza engem Manóvár csodálatos országába.
Repült Vili vissza az õ imádott kis országába. Éppen az öreg manóval
találkozott elõször. Megkérdezte tõle :
- Most már szabad enni a körtébõl, megérett ?
-Persze Vili. Egyél csak, amennyit akarsz.
Vili annyi körtét evett, hogy másnap nem fért bele semmi más.
A zöld cipõjét pedig az utazóládájába rejtette.
Így volt, vége volt, mese volt.
|