Asztma a gyermekkorban

Asztma a gyermekkorban

Az asztma korunk népbetegsége, megközelítõleg 200 millió asztmás beteg él a Földön. Ez a betegség az Egyesült Államokban évente 6 milliárd dollárba kerül. Egyes felmérések szerint ott majdnem minden tizedik gyermek asztmás. Magyarországon sem áll pontos adat rendelkezésre a gyermekek körébõl, egy vizsgálat 2000-ben Budapesten 2,2 %-os elõfordulást talált, de a becsült érték magasabb ennél.
Az asztma a leggyakoribb gyermekkori krónikus nem fertõzõ betegség. Felelõssé tehetjük sok kórházi kezelésért, intenzív osztályos ellátásért, iskolai hiányzásért és igen magas kórházi költségért, és nem utolsó sorban sok aggodalomért és pszichológiai problémáért, életminõség romlásért mind a gyermekek, mind szüleik körében.
Sok tudósítás számol be az asztmás betegek számának növekedésérõl. Hogy ez tényleg így van-e, azt nehéz megítélni. Az emelkedéshez hozzájárul, hogy a betegség definíciója sokat változott az utóbbi idõben, − még mindig nincs egyetértés különbözõ országok kutatócsoportjai között −, másrészt pedig manapság egyre több orvos gondol a betegségre, javultak a diagnosztikus lehetõségek, ezért nõtt a felismert esetek száma is.
Az elõzõ számban már olvashattak általános tudnivalókat az asztmáról, most a betegség gyermekkori vonatkozásairól szólunk.

A betegség kialakulásának okai

Az asztma kialakulásában számos tényezõ játszik szerepet. Jelenlegi tudásunk szerint az allergiára való hajlam öröklõdik, ami szénanáthában, allergiás bõrbetegségekben, ételallergiában és asztmában jelentkezhet. Érdekes módon nagyobb az esély édesanyánktól megörökölni, mint édesapánktól. Emellett azonban komoly szerepet játszanak környezeti hatások, már méhen belüli életünktõl kezdve. Kimutatták, hogy egy adott országban az asztmások száma a nemzeti jövedelemmel egyenesen arányos. Ennek okát tudósok azzal az életmóddal magyarázzák, amit összefoglalóan „nyugati életformának” nevezünk.
Az asztmások nagy többsége a környezetében lévõ valamilyen anyagra érzékeny. Leggyakoribb kiváltó illetve súlyosbító tényezõk: allergia házipor atkára, élelmiszerekre (tej, tojás, szója, hal, mogyoró), tollra, állati szõrökre, házi penészre, fa- és virágpollenre, gyomokra, füvekre, valamint légúti vírusfertõzés, légszennyezés, cigarettafüst, idõjárás-változás, fizikai terhelés, lelki- és emocionális megterhelés.
 

Hogyan jelentkezik az asztma?

A betegség leggyakrabban kora gyermekkorban kezdõdik, de késõbbi életkorban is megjelenhet. Általában a gyermek 5 éves koráig megmutatkozik, és kezdetben kétszer gyakrabban fordul elõ fiúkban. Ez az arány azonban a kamaszkorra kiegyenlítõdik. A gyermekkori asztmások fele tünetmentessé válik a húszas éveik elérésekor.
Gondolni kell asztmára hirtelen fellépõ nehezített légzés jelentkezésekor, ha gyermekünk gyakran kínzón, szárazon köhög, arról panaszkodik, hogy nem kap levegõt, hogy fáj-szúr a mellkasa, megnyúlt a kilégzése, zihál, sípolva veszi a levegõt, ha gyakori megfázások fordulnak elõ, ha sokszor kap tüdõgyulladást. Gyakran a betegség csak hajnali köhögés képében, vagy fizikai terhelésre jelentkezik.

Mit tehetnek az édesanyák leendõ gyermekeik érdekében?

 Már a méhen belül oda kell figyelni gyermekünk egészségének megõrzésére. Gyermeket várva feltétlenül kerülni kell a dohányzást. Komolyabb étrendi megszorítások, például tehéntej-, szója-, hal-, dió-, tojásmentes diéta nem ajánlott, mert ez az asztma elõfordulását nem befolyásolja, és egyéb hiánybetegségeket okozhat. Szoptassuk gyermekünket! Szerencsére a megfelelõ tájékoztatás és felvilágosító kampányok hatására napjainkban újra egyre többen döntenek a szoptatás mellett. Az újszülöttek és kiscsecsemõk bélfalának fejletlensége miatt a különbözõ táplálékok allergiát okozó részecskéi ugyanis szabadon felszívódnak a szervezetbe, és ott allergiás reakciót, esetleg asztmát indítanak meg. Ezért kell a szülõknek odafigyelni, hogy. 6 hónapos korig  kizárólagos anyatejet kapjon a baba. Lisztes ételt 8 hónapos, tehéntejet és tojást egy éves korig ne adjunk. Vigyázzunk, mert olyan ételek is tartalmaznak tejet, mint a kifli vagy a párizsi, sok bébiétel is tartalmaz tejport. Nagyon fontos, hogy a gyermekek közelében senki ne dohányozzon, és szõrös plüssállatokat ne adjunk nekik.

Mit tegyünk asztmás roham esetén?

 Az asztmás roham igen ijesztõ tud lenni, fõleg ha elõször találkozunk vele. Mégis fontos, hogy a szülõk õrizzék meg nyugalmukat. Természetesen meg kell próbálni megítélni a roham súlyosságát. Mindenképpen nagy a baj, ha a légzésszám percenként csecsemõnél az 50-et, nagyobb gyermeknél a 40-et meghaladja. Amennyiben a gyermek orrszárnya mozog légzés közben, bordaközei belégzéskor behúzódnak, esetleg lilás vagy szürkés a szája színe, láthatóan minden légvételért meg kell küzdenie, azonnal mentõt kell hívni. Addig is nem szabad lefektetni, hanem ülõ helyzetben kell tartani, ilyenkor ugyanis a légzési segédizmokat jobban tudja használni. Amennyiben van otthon rohamoldó szer, azt alkalmazni kell, de ez persze az elsõ roham esetén ritkán van kéznél. Ha van gyanúnk arra, hogy a rohamot mi váltotta ki, akkor gondoskodjunk a kiváltó ok azonnali megszûntetésérõl.
Jól kezelt asztmásoknál a rohamok már nem gyakoriak. A betegek és szüleik idõvel megtanulják kézben tartani a betegséget, és még a roham kialakulása kezdetén meg tudják gátolni azt.

Kezelés

 A gyermekkori asztmát nemzetközi ajánlásoknak megfelelõen a tünetek gyakorisága és súlyossága alapján 4 csoportba osztjuk. Ennek megfelelõen alakul a kezelés is. A legelsõ csoportba tartozóknak elég csak a tünetek idején alkalmazniuk rohamoldó (hörgõtágító) szert, míg az összes többi esetben megelõzõ (gyulladásgátló) kezelés is szükséges lépcsõzetesen növekvõ adagban. Ezt minden nap kell alkalmazni, akkor is ha nincs tünet, hogy elejét vegyük a súlyos rohamok kialakulásának, ugyanis a légutakban a gyulladást csökkentve csökken a tünetek száma is. Mivel a véráramba jutó szereknek nagyobb a mellékhatása, ezért a modern kezelési sémák szerint a belélegzéses (inhalációs) technikákat részesítjük elõnyben. Ennek is több fajtája létezik, de mindegyik azon alapul, hogy a beteg aktívan belélegzi a gyógyszert, ezért az rögtön oda kerül, ahol hatnia kell. Mivel azonban a gyermekek fõleg 6 év alatt nehezen tudják ezeket az eszközöket használni, ezért a gyógyszergyárak speciálisan nekik kifejlesztett segédeszközöket is forgalmaznak, ami a használatot lényegesen megkönnyíti, így a kezelést is hatásosabbá teszi.

Mi várható az elsõ vizsgálaton? 

Az elsõ tüdõgyógyászati (pulmonológiai) vizsgálat során ki kell deríteni, hogy valóban asztma áll-e a panaszok hátterében. Az orvos megvizsgálja a beteget, esetleg mellkasröntgent javasol. Kikérdezi a szülõt a tünetek részleteirõl, az életkörülményekrõl, ezzel próbálja beazonosítani a lehetséges kiváltó tényezõket. Ezután bõrpróbát végeznek, ami szintén a kiváltó okokat segít felderíteni. Két éven aluliaknál vérvétel is szükséges, ilyenkor ugyanis a bõrpróba még nem ad biztos eredményt. Ezután jól együttmûködõ gyermeknél légzésfunkciós vizsgálat következik, amelynek során egy gépbe kell fújni, ez a tüdõk és légutak állapotáról ad felvilágosítást.
A diagnózis felállítása után természetesen megbeszélik a kezdeti kezelést és a további lépéseket.

Gondozás, környezeti változások

Mint már az elõzõekbõl is látszott, a kezelés tehát nem korlátozódik csak a rohamok oldására. A mai komplex gondozás segítségével egyre kevesebb a súlyos, akár halállal is végzõdõ eset. A pulmonológiai rendeléseken gondozás folyik, ahol a pulmonológus orvos nem csak egy keresztmetszeti képet lát, hanem ismeri betegének kórelõzményeit is. Fontos, hogy jó partneri viszony alakuljon ki az orvos és a beteg gyermek illetve szülõje között, hiszen a beteg és a szülõ ismeri legjobban a gyermek betegségét, közösen kell a döntéseket is meghozniuk. A jó gondozás során a beteg és szülõje egyre jobban megismeri a betegséget, és megtanulja kézben tartani azt. Amikor a gyermek állapota rosszabbodik, a tüneteket önállóan fel tudják ismerni, tudják mi a teendõ, hiszen nem áll mellettük mindig a kezelõorvos.
A gondozás során tanulják meg és rendszeresen ismétlik a gyógyszerbejuttatás trükkjeit is. Akkor megfelelõ a gondozás, ha nem kerül sor sürgõs orvosi vizitre asztma miatt, ha a lehetõ legkevesebb tünet jelentkezik, éjjeli tünetek sincsenek, a beteg normális aktív életet tud élni, mellékhatások nélkül. Ellenõrzésre a betegség súlyosságától függõen 1-6 havonta kerül sor. Ekkor kerülhet sor a gyógyszeres kezelés közös módosítására a tünetek gyakorisága és az összegyûlt tapasztalatok alapján.
Persze ahhoz, hogy a gyógyszeres kezelés elérje célját, a környezeten is változtatni kell. El kell távolítani mindent, ami rohamot provokálhat. Atkák ellen fontos a párnák és takarók szivacsra cserélése, a hálószobából a függönyt, kárpitozott bútort és szõnyeget, szõnyegpadlót el kell távolítani, hiszen ez az atkák kedvenc búvóhelye. A kereskedelemben kapható allergiásoknak kifejlesztett paplan- és párnahuzat is. Plüssállat ne legyen az ágyban. Ha mindenképp ragaszkodik gyermekünk a kedvenc macijához, akkor azt hetente mossuk legalább 60 fokon, vagy tegyük be éjszakára a mélyhûtõbe. Portalanítást nedves ruhával végezzük, lehetõleg a gyermek távollétében. Állatot ne tartsunk, legalábbis szõröset semmiképp. Nem elég fürdetni õket, hiszen gyakran az állat nyálára lép fel reakció. Ezért ebben legyünk igen határozottak és következetesek, a már meglévõ kis kedvenceinknek is találjunk új gazdit. Pollenszezonban csukjuk be az ablakokat, ne menjünk a természetbe. Semmiképp ne cigarettázzunk a lakásban! A sport viszont megengedett, sõt ajánlatos is a rendszeres sportolás, csak arra kell odafigyelni, hogy elõtte mindig melegítsen be gyermekünk. A jól beállított asztmában nem szabad tüneteknek jelentkezniük sportolás közben sem, sok olimpiai bajnok asztmás!
Tehát az asztmás gyermekek a modern kezelés eredményeképpen ma már aktív, teljes értékû életet élhetnek, ha a fent említett rendszabályokat betartják!
A betegek és szüleik olyannyira kezükbe vették sorsukat, hogy asztma-klubokat is létrehoztak országszerte, hogy egymást segítsék, támogassák, tapasztalataikat megosszák és egységesen képviselhessék érdekeiket a döntéshozók felé.

Dr. Szabó Alexandra 

2001.07.23

 

 A cikk elõször a Népszabadság Gyógyász mellékletében jelent meg.