Kialakulásának alapvető okait és mechanizmusát tekintve nem érdemes különválasztani a gyermekágyi depressziót és az egyéb depresszióformákat.

Mint minden testi és lelki betegség esetén a depresszió hátterében is soktényezős oki folyamat szerepel. A fertőző betegségek kialakulásának meghatározásával párhuzamot állítva: a kórokozó, a külső, környezeti hatások és az adott személy érzékenysége, fogékonysága határozzák meg, hogy kialakul-e az adott betegség vagy sem. Bár ismételten felmerül annak lehetősége, hogy a depressziót vírusok okozzák, illetve szerepet játszanak a kialakulásában, biztató eredményeket értek el a vírus ellen ható gyógyszerek alkalmazásával, az ezzel kapcsolatos vizsgálatoknak egyenlőre nincs olyan eredménye, amely eszközül szolgálna a gyakorlatban a depresszió megelőzésében vagy kezelésében.

Az egyéni vulnerabilitást örökletes tényezők alapozzák meg. Ezt bizonyítja számos olyan vizsgálat, amely depressziósok és nem depressziósok (un. kontroll csoport) családjában követte nyomon a betegség előfordulását. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a kétfázisú (un. mániás-depresszió) depresszióban szenvedő betegek hozzátartozóiban a betegség 10-18-szor gyakrabban fordul elő, mint a kontroll személyben. Az egyfázisú depresszió rizikója a beteg hozzátartozóiban 2-3-szoros.

Az öröklött hajlamra rakódnak rá, ezt módosíthatják a korai életévek tapasztalatai: az anya-gyermek kapcsolat milyensége, a nevelési módszerek, a családi légkör. Ezek a tényezők határozzák meg, hogy hol helyezkedünk el azon a széles skálán, ami azok között húzódik, akik extrém súlyos negatív élmények hatására sem betegszenek meg, és akik láthatólag nyilvánvaló ok nélkül lesznek depressziósak.

Az un. környezeti tényező a depresszió esetében olyan stresszt okozó életeseményeket jelöl, ami beindítja a betegség kialakulását. Számos olyan életesemény van, ami kimerítheti alkalmazkodóképességünket.
Vannak olyan életszakaszok, amikor a stresszt okozó hatások fokozottan vannak jelen, és amelyek az emberek nagy része számára jelentenek pszichés terhelést. Ezért van az, hogy a depresszió előfordulása bizonyos életszakaszokban olyannyira jellegzetes, hogy külön nevet is kap ez alapján a betegség, pl. időszaki depresszió és ilyen a gyermekágyi depresszió is.

A depresszió kialakulásának okai mellett a kialakulás mechanizmusára is többféle elképzelés van. Ezek két fő csoportra oszthatók: biológiai és pszichológiai elméletek. 
A biológiai elméletek a depresszió tüneteinek kialakulását az idegrendszer szerkezeti és funkcionális (működésbeli) eltéréseivel, a neurontranszmitterek (idegrendszeri átvivőanyagok) pl. nerotonin szintjének változásával magyaráznak.
Másféle módon közelíti meg a betegség kialakulását a pszichológiai személet: A pszichoanalítikusok szerint a kora gyermekkori fejlődés során bekövetkező traumatizáló események, pl. az anyai szeretettől való megfosztottság a fejlődés elakadását okozza. Később az egyén, ha valós vagy vélt fenyegetéssel kell szembenéznie újraéli - nem tudatosan - a korai veszteséget.
Az un. kognitív teória szerint a depressziós egyénekre jellemző egy sajátosan torzult gondolkodási minta, egy negatív szemlélet önmagáról, a világról és a jövőről, és ez a gondolkodási minta aktiválódik stressz-helyzetekben. A depressziós egyén az információkat kedvezőtlen irányba torzítva dolgozza fel, az emlékképek körül szelektíven csak a kellemetlen, negatív emlékeket idézi fel. (Fontos megjegyezni azonban, hogy ezek nem tudatos folyamatok!)

Mit tehetünk tehát a depresszió (akár a gyermekágyi depresszió) kialakulásának megelőzése érdekében?
Mivel a genetikai adottságunkat egyenlőre nem tudjuk megváltoztatni, az esetleges kedvezőtlen korai hatásokat sem tehetjük semmissé, amelyek bennünket értek, személyiségünket kell ellenállóbbá fejlesztenünk. A különböző pszichoterápiás vagy személyiségfejlesztő módszerek az egészséges emberekben is segítenek a stresszel való megküzdőképesség, a konfliktus kezelő képesség fejlesztésében, az önismeret javításában. Feltárhatják a minket ért pszichotraumákat, segítik ennek feldolgozását. A személyiségünk fejlesztése azért is befolyásolja a stresszel való megküzdőképességünket, mert a személyiségünktől is függ az, hogy egyáltalán mit minősítünk megterhelő, stresszt okozó eseménynek.
Pszihoterápiát az erre megfelelően kiképzett szakemberek, elsősorban pszichiáterek és pszichológusok végeznek.

Dr. Molnár Andrea pszichiáter