Vannak családok, ahol egyedül a fiúgyermek az „érték”, aki majd átörökíti a család nevét, és számos utódot nemz. Az ilyen közösségbe született fiú utód nemi szervét már rögtön a születést követően is árgus szemekkel lesik a szülők, és minden olyan eltérés miatt orvoshoz fordulnak, ami véleményük szerint nem normális.

Egyeseket még az sem zavar, ha a herezacskó nagyobb, a herék duzzadtabbak: ezt a „férfiasság” jelének veszik, és igen büszkék, noha a dolgok hátterében vízsérv állhat, amely pedig betegség. Ingerli viszont a szülőket, ha a fiúgyermek makkján nem húzható hátra a bőr, akár nem sokkal megszületése után is.

Mi a normális és mi nem – erről szólunk a következőkben.

Mit látunk születés után?

 Az érett fiú újszülött heréi a herezacskóban találhatók. Általában a fityma nem húzható hátra, mivel a hímvessző makkja és az ezt borító csőszerű bőrdarab, a fityma belső lemeze sejtesen összetapadt. Ha a külső húgycsőnyílás kellően tág, a vizelet normális sugárban ürül, és vizeléskor a „fitymazsák” nem telődik fel ballonszerűen. Ez a sejtes letapadás kétéves korig normálisnak tekinthető, sőt védelmet nyújt a kórokozókkal szemben!

(Megemlíteném viszont – a nemek egyenjogúságát szem előtt tartva –, hogy ha leány újszülöttek esetében a születést követően a külső nemi szervek kisajkai sejtesen össze vannak tapadva, ez nem normális jelenség! Az ilyen eltérést oldani kell, mert a pangó vizelet gyulladást tarthat fenn. Mindkét nemben fontos a vizelés jellegének megfigyelése.)

Amennyiben a csecsemő erőlködés nélkül, jó sugárban, ívelten üríti vizeletét, legalább gyufaszálnyi vastagságban, akkor nincsen gond. Viszont, ha a külső húgycsőnyílás szabad kijárata ellenére a vizelet erőtlenül, nem ívelten jön, esetleg csak csepeg, mindenképpen tisztázni kell az okát. Általában fejlődési rendellenesség, kóros húgycsőbillentyű áll a háttérben, mely kivizsgálást és kezelést igényel.

„Huzavona”

Már hallom is a dörgedelmeket, ahogy a szülő becsapottnak érzi magát, függetlenül attól, hogy a téves információt körzeti orvosától, védőnőjétől vagy szomszédjától kapta, netán saját maga kreálta.

Ne húzogassuk és ne erőltessük hátra a fityma bőrét kétéves korig! Nem kell állandóan azzal játszani fürdetés közben sem. Gyakran berepedések keletkeznek az erőltetés következtében. Nemcsak a fertőzés veszélye nő meg, de a heges gyógyulás további, csak műtéttel korrigálható elváltozásokat eredményezhet. A fiúgyermek nem kis méretű felnőtt férfi!

Néha a hátrahúzott fityma bőre annyira beduzzad, hogy nem húzható vissza a makkra, ezáltal keringési elégtelenséget okoz. A jelenséget parafimózisnak nevezzük, urológusi vagy sebészi ellátást igényel.

Veleszületett fitymaszűkület

Ilyenkor a fityma igen szűk, csőszerűen megnyúlt, a vizeletsugár lényegesen vékonyabb a normálisnál, és vizelés alatt a fitymazsák ballonszerűen felfújódik. Ebben az esetben életkortól függetlenül is plasztikai műtétet kell végezni! Ha a szűkület kisfokú, s a bőr jól mozog a makkon, de nem húzható mögé, a műtéttel a szobatiszta (kb. kétéves) korig várhatunk.

Mikor kell műtétet végezni?

A sejtes letapadás oldása kétéves kor környékén javasolt.

I. Műtét kétéves kor előtt

1. Vallási okokból végzett körülmetélést (circumcisiót) a születést követő hat héten belül szoktak kérni.

2. Olyan mértékű szűkület is indokolja, amely vizelési nehézséget okoz.

II. Műtét kétéves kor után

1. A fityma csőszerűen megnyúlt, heges, nem hátrahúzható.

2. Másodlagosan kialakult fitymaszűkület áll fenn.

E műtéti javaslatokat gyermek-urológusok ajánlják, a legoptimálisabb életkort figyelembe véve.

Gyermekkorban a fitymaszűkületek műtéti korrekcióját általános altatásban végzik, helyi (lokális) fájdalomcsillapítással kiegészítve. Az utóbbi beavatkozás a péniszgyök-blokád. Ennek köszönhetően kevesebb altatószert igényel a kis beteg a műtét alatt, és azt követően is néhány órán keresztül fájdalommentes lehet. Minderről részletes felvilágosítást kaphatnak a műtétek előtt az aneszteziológiai ambulancián.

Azt ajánlom a tisztelt szülőknek, hogy ne féljenek a műtéttől. Az optimális állapotban, fertőzésmentesen végzett altatás és helyi érzéstelenítés szövődménye minimális a gyermekre nézve: majdani nemzőképessége nem fog károsodni a beavatkozást követően.

Nemzési képtelenséget eredményezhetnek viszont a pubertás után kialakult másodlagos fitymaszűkület vagy a gyermekkori kezeletlen esetek.

Végezetül

Sem a túlzott aggódás, sem a közönyösség nem vezet jóra. A kapkodás és ügybuzgóság, melyet orvosok és laikusok tanácsára a fitymaszűkület otthoni megoldása érdekében tanúsít a szülő, gyakran súlyos sérüléseket, berepedéseket, hegesedést eredményezhet. Ugyanakkor a közönyösség sem jó, hiszen a tartósan fennálló vizeletelfolyási akadály súlyos szervi elváltozásokat eredményezhet. Bizonytalan esetben mindig forduljunk urológushoz!

        Dr. Komáromi Tamás