Hányás, hasmenés

           
Talán kevesen tudják, hogy világviszonylatban nagyon sok gyermek hal meg a hányás, hasmenés következtében. Pontosabban az ezek szövődményeként bekövetkező kiszáradás miatt. Ezeknek a betegnek a zöme a fejlődő országokban él, és a fejletlen egészségügy és a rossz higiénés viszonyok okolhatók a magas halandóságért. Ugyanakkor évről-évre Magyarországon is van egy-egy halálos kimenetelű kiszáradás.

            Hányás, hasmenés leggyakrabban a gyomor- bélrendszer heveny fertőzései miatt alakul ki. A kórokozók lehetnek vírusok, baktériumok, de nem ennek van döntő jelentősége, hanem a folyadékvesztés mértékének. Logikus: kiszáradás akkor következik be, ha a bevitt és az ürített folyadék mennyisége az utóbbi irányába billen el. A bevitt mennyiséget mindenki tudja rögzíteni, és én mindenkinek azt ajánlom, hogy ha gyermekének hasmenése van, ne legyen rest tollat ragadni, és leírni mennyit ivott a csemetéje. Becsléssel ugyanis jól el lehet csúszni, általában fölébecsüljük a fogyasztott mennyiséget. Ebből lesznek azok a betegek, akiknek a szülei a kórházban igen csak meglepődnek, amikor az orvos közli a kiszáradás tényét. A veszteséget csak megbecsülni lehet. Azt általában minden szülő tudja, hogy minél több a hasmenés vagy a hányás, annál nagyobb az esély a kiszáradásra. Fontos tudni még három dolgot. Az egyik, hogy a ha láz is csatlakozik a tünetekhez, akkor az is jelentős folyadékvesztést okoz. A másik az, hogy a hányás veszélyesebb a hasmenésnél, pusztán azért, mert folyamatos hányingernél, hányásnál a folyadék felvétele akadályozott. Persze minél több úton következik be folyadékvesztés, annál gyorsabban léphet fel a kiszáradás. A harmadik az életkor szerepe: minél kisebb a beteg, annál veszélyeztetettebb.

            Persze ennyi befolyásoló tényező közepette nehéz mindig jó döntést hozni, de ez nem is a szülő dolga. Ha bizonytalan, mutassa meg orvosnak. Ugyanezt javaslom minden egy év alatti beteg szüleinek, és akkor, ha a folyamat agresszívnak mutatkozik, magyarán alul-felül jön ki minden. Nagyon fontos ismerni a kiszáradás jeleit: karikás szemek, száraz ajkak, ráncolható bőr, acetonos lehelet. Súlyos jel ha nem vagy alig pisil a gyermek, ill. a kifejezett bágyadtság, aluszékonyság.

            Szintén sok a bizonytalanság a szülőkben a folyadékpótlás üteme, mértéke tekintetében. Az a cél, hogy a gyermek közel annyit elfogyasszon, amennyit elveszített, ebbe beleértendő a párolgással, vizelettel elveszetett mennyiség is. A legjobb helyzet, ha csak hasmenése van és szívesen iszik. A legrosszabb pedig - mint említettem - a hányás, hasmenés, láz együttes jelentkezése. Hányás esetén csak óvatosan szabad folyadékot itatni, kortyonként, és a kortyok között 5-10 perc szünetet kell tartani. Folytatni csak akkor szabad, ha a nem okoz panaszokat a folyadékfogyasztás. A mennyiséget pedig csak lassan szabad emelni, és csak akkor ha az egy-két korty bentmaradt. Nagyobb mennyiségek a hányást provokálhatják. Ha nem megy, nem szabad erőltetni, orvosi segítséget kell kérni. És mit is igyon? Nem csak az elvesztett vizet, hanem az ionokat is pótolni kell. Legjobbak az ún. izotóniás italok, de lehet enyhén cukrozott, leheletnyit sózott teát is itatni. Fölösleges a keserűtea, de túlcukrozni sem szabad, mert az fokozza a hasmenést. Vannak akik hányinger ellen kipezsegtetett kólát javasolnak. Én még nem próbáltam, de lehet, hogy bejön.

            Legfontosabb annak eldöntése meddig mehet el a szülő az önálló otthoni ápolásban. Ez nem mindig könnyen eldönthető, de itt is érvényes az alapszabály: ha kétségei vannak inkább bízza az orvosára. És még valami: a hányós, hasmenéses gyerekek állapota gyorsan változhat. Lehet, hogy az orvosi vizsgálat után egy-két órával lesz rosszabbul, ilyenkor értesíteni kell őt a fejleményekről.

Dr. Krivácsy Péter
A Léghajó Program vezetője

2004.06.04