Hányás, hasmenés

           
Talán kevesen tudják, hogy világviszonylatban nagyon sok gyermek hal meg a hányás, hasmenés következtében. Pontosabban az ezek szövõdményeként bekövetkezõ kiszáradás miatt. Ezeknek a betegnek a zöme a fejlõdõ országokban él, és a fejletlen egészségügy és a rossz higiénés viszonyok okolhatók a magas halandóságért. Ugyanakkor évrõl-évre Magyarországon is van egy-egy halálos kimenetelû kiszáradás.

            Hányás, hasmenés leggyakrabban a gyomor- bélrendszer heveny fertõzései miatt alakul ki. A kórokozók lehetnek vírusok, baktériumok, de nem ennek van döntõ jelentõsége, hanem a folyadékvesztés mértékének. Logikus: kiszáradás akkor következik be, ha a bevitt és az ürített folyadék mennyisége az utóbbi irányába billen el. A bevitt mennyiséget mindenki tudja rögzíteni, és én mindenkinek azt ajánlom, hogy ha gyermekének hasmenése van, ne legyen rest tollat ragadni, és leírni mennyit ivott a csemetéje. Becsléssel ugyanis jól el lehet csúszni, általában fölébecsüljük a fogyasztott mennyiséget. Ebbõl lesznek azok a betegek, akiknek a szülei a kórházban igen csak meglepõdnek, amikor az orvos közli a kiszáradás tényét. A veszteséget csak megbecsülni lehet. Azt általában minden szülõ tudja, hogy minél több a hasmenés vagy a hányás, annál nagyobb az esély a kiszáradásra. Fontos tudni még három dolgot. Az egyik, hogy a ha láz is csatlakozik a tünetekhez, akkor az is jelentõs folyadékvesztést okoz. A másik az, hogy a hányás veszélyesebb a hasmenésnél, pusztán azért, mert folyamatos hányingernél, hányásnál a folyadék felvétele akadályozott. Persze minél több úton következik be folyadékvesztés, annál gyorsabban léphet fel a kiszáradás. A harmadik az életkor szerepe: minél kisebb a beteg, annál veszélyeztetettebb.

            Persze ennyi befolyásoló tényezõ közepette nehéz mindig jó döntést hozni, de ez nem is a szülõ dolga. Ha bizonytalan, mutassa meg orvosnak. Ugyanezt javaslom minden egy év alatti beteg szüleinek, és akkor, ha a folyamat agresszívnak mutatkozik, magyarán alul-felül jön ki minden. Nagyon fontos ismerni a kiszáradás jeleit: karikás szemek, száraz ajkak, ráncolható bõr, acetonos lehelet. Súlyos jel ha nem vagy alig pisil a gyermek, ill. a kifejezett bágyadtság, aluszékonyság.

            Szintén sok a bizonytalanság a szülõkben a folyadékpótlás üteme, mértéke tekintetében. Az a cél, hogy a gyermek közel annyit elfogyasszon, amennyit elveszített, ebbe beleértendõ a párolgással, vizelettel elveszetett mennyiség is. A legjobb helyzet, ha csak hasmenése van és szívesen iszik. A legrosszabb pedig - mint említettem - a hányás, hasmenés, láz együttes jelentkezése. Hányás esetén csak óvatosan szabad folyadékot itatni, kortyonként, és a kortyok között 5-10 perc szünetet kell tartani. Folytatni csak akkor szabad, ha a nem okoz panaszokat a folyadékfogyasztás. A mennyiséget pedig csak lassan szabad emelni, és csak akkor ha az egy-két korty bentmaradt. Nagyobb mennyiségek a hányást provokálhatják. Ha nem megy, nem szabad erõltetni, orvosi segítséget kell kérni. És mit is igyon? Nem csak az elvesztett vizet, hanem az ionokat is pótolni kell. Legjobbak az ún. izotóniás italok, de lehet enyhén cukrozott, leheletnyit sózott teát is itatni. Fölösleges a keserûtea, de túlcukrozni sem szabad, mert az fokozza a hasmenést. Vannak akik hányinger ellen kipezsegtetett kólát javasolnak. Én még nem próbáltam, de lehet, hogy bejön.

            Legfontosabb annak eldöntése meddig mehet el a szülõ az önálló otthoni ápolásban. Ez nem mindig könnyen eldönthetõ, de itt is érvényes az alapszabály: ha kétségei vannak inkább bízza az orvosára. És még valami: a hányós, hasmenéses gyerekek állapota gyorsan változhat. Lehet, hogy az orvosi vizsgálat után egy-két órával lesz rosszabbul, ilyenkor értesíteni kell õt a fejleményekrõl.

Dr. Krivácsy Péter
A Léghajó Program vezetõje

2004.06.04