|
A
láz
A lázat legegyszerűbben úgy képzelhetjük el, hogy szervezetünkben
valaki felcsavarja a termosztátot. Ez a „termosztát” a köztiagyban
lévő központi hőszabályozó rendszer. A „felcsavarás” következtében
összehangoltan növekszik a hőtermelés és csökken a hőleadás, következésképpen
emelkedik a testhőmérséklet.
A
láz kezdetén normális hőmérséklet mellett növekedni kezd a hőtermelés
(általában didergéssel együtt) és gátlódik a hőleadás. Ezt jelzi
a kéz és láb bőrének elfehéredése, lehűlése, érszűkület alakul
ki. A láz maximumán új egyensúly alakul ki a hőtermelés és hőleadás
között, így a testhőmérséklet egy magasabb értékre áll be. A láztalanodást
fokozott melegérzés vezeti be, értágulás, a bőr melegedése és
verejtékezés alakul ki.
A
hőmérséklet emelkedésének mértéke szerint 37-38 Celsius fok között
hőemelkedésről, 38-39 között mérsékelt lázról, 39-40,5 között
magas lázról, 40,5 felett orvosi szóval hiperpirexiáról beszélünk.
Kialakulási
mechanizmusa szerint kétféle láztípust különböztetünk meg. A centrális
láz a központi idegrendszer elváltozásai miatt jön létre, például
sérülés, daganat okozza. Ilyenkor maga a termosztát sérül. Pirogén
láznak azt nevezzük, amikor valamilyen külső hatás, pl. fertőzések,
daganatszétesés, immunproblémák miatt pirogén, azaz lázkeltő
anyagok jutnak a keringésbe, eljutva így a termosztáthoz, amit magasabb
fokra csavarnak.
A
magasabb hőmérséklet gátolja a kórokozók szaporodását, gyorsítja
az ellenanyagtermelést, a kórokozók megsemmisítését. A szervezet védekezőrendszere
37,5 fok körül a legaktívabb. Ezért a mérsékelt, a szervezetet nem túlságosan
terhelő láz csillapítása felesleges. Kivételt képeznek ez alól a
szabály alól a gyermekek, a cukorbetegek, a lázgörcsre érzékeny idős,
beteg emberek, labilis keringésű, legyengült sorvadt betegek, agyi
organikus betegségben szenvedők és a terhesek. Náluk még a mérsékelt
lázat is gondosan csillapítani kell!
Magas
láz esetén azonban túlságosan emelkedik az oxigénigény, ami nagy
terhet ró a keringésre, a szívre. A szervezet energiaraktárai kiürülnek,
testünk legyengül. Ezért a magas lázat minden esetben csillapítani
kell!
|
|
Lázcsillapítás
gyermekkorban
-Mit tehet a szülő?-
Lázas
betegség alatt lehetőleg a szülő legyen a gyermekével. Ez a kis
betegnek is nagyon fontos, másrészt pedig a szülői megfigyelések jó
támpontot adnak a későbbi diagnózishoz is.
Ellenőrizze gyakran a gyermek hőmérsékletét, és jegyezze le a mért
értékeket. Hőemelkedést nem szükséges csillapítani, kivéve azokat
a gyermekeket, akik már átestek lázgörcsön.
A lázat az orvos megérkezése előtt is kell csillapítani, tehát kell
otthon tartanunk gyermekünknek megfelelő lázcsillapítót! A
gyakorlatban kétféle csoportba tartozó lázcsillapító gyógyszert
használunk, az egyik csoport a paracetamol tartalmú, a másik pedig az
amidazofen, noramidazofen tartalmú. Ugyanazon csoportba tartozó készítményt
6 óránként szabad ismételni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy pl.
ha reggel 8-kor alkalmazunk paracetamol tartalmú készítményt, akkor
legközelebb délután 2-kor adhatunk. Közben azonban ismét felszökő lázra
például 11-kor adhatunk amidazofen tartalmú szert, amit délután 5-kor
ismételhetünk. Ezzel a módszerrel elérhetjük, hogy 3 óránként
tudunk gyógyszert adni a nehezen csillapítható lázra is. Az
alkalmazott készítmény kiszerelése pedig attól függ, mekkora gyermekünk,
be tudja-e venni a tablettát vagy kanalas orvosságot. Természetesen hányós
gyermeknek szájon át értelmetlen bármit is beadni, míg hasmenés esetén
a kúp hatástalan.
A
lázcsillapítás sikere legalább fele részben azon múlik, hogy kellő
folyadékot itassunk a kis betegünkkel, bármilyen gyógyszer csak így
hatásos. A kínált ital ne legyen szénsavas, leginkább a tea
javasolható, vagy rostos gyümölcslevek, ne legyen se túl meleg, se túl
hideg. A beteg gyermek esetleges étvágytalansága miatt ne aggódjunk, könnyen
emészthető, diétás étel javasolható, és csak annyi amennyit a beteg
kíván.
Nehezen
csillapítható láz esetén a fizikális lázcsillapítás módszerei
igen hasznosak. Ezek a hőelvonás elvén alapulnak. Hűtőborogatáskor (priznic)egy
langyosvizes lepedőbe kell a nyaktól lefelé a teljes testet becsavarni,
efölé pedig egy száraz réteget tegyünk. Negyedóránként, vagy a
lepedő átmelegedésekor cserélni kell. A csak csukló és homlok
borogatása semmit sem ér!
A legjobban bevált módszer a hűtőfürdő. A beteget kellemesen meleg vízbe
ültetjük, majd fokozatosan hideg víz hozzáadásával hűtjük a fürdővizet,
amíg a testhőmérsékleténél hűvösebb, langyos nem lesz, kb. 29-30
fokos. A fizikális lázcsillapítás alatt ne nyissunk ablakot! Mindkét
eljárást addig kell alkalmazni, amíg a láz 38 fok alá nem csökken!
A lázas beteg ne bújjon meleg takaró alá, elég egy vékony pizsama,
takaró. Így nem akadályozzuk a bőrön keresztül történő hőleadást
sem. Ne adjunk antibiotikumot orvosi utasítás nélkül, hiszen az
antibiotikum nem lázcsillapító, nem kellő okkal, adagban illetve ideig
alkalmazva csak ártunk vele!
A gyógyszeres és fizikális lázcsillapítás módszereit kombinálva a
legtöbb makacs lázat is csillapítani tudjuk.
Csillapíthatatlan
magas láz esetén, illetve ha gyermekünk igen bágyadt, elesett, sokat hányt,
erős hasmenése van, esetleg idegrendszeri tünetei vannak, vegyük igénybe
az ügyeleti ellátást, egyéb esetben érdemes kivárni a másnapot, és
a gyermeket ismerő házi gyermekorvost felkeresni. A lázat azonban addig
is feltétlenül csillapítsuk! Beteg gyermekünk több babusgatást, törődést
érdemel, így is segítsünk neki a betegséget átvészelni!
|
|
Lázgörcs
Gyermekkora
jellemző a testhőmérséklet emelkedésekor fellépő fokozott görcskészség.
Általában fél éves kortól öt éves korig fordul elő, a gyermekek
2-5 %-ánál.
A roham igen ijesztő, a gyermek hirtelen elveszíti az eszméletét,
szeme felakad, oldalra egy pontra fixál. Végtagjai megfeszülnek, rángani
kezdenek, néha a gyermek nem is tud lélegezni, ezért arca is elszürkül,
ellilul. A rosszullét az esetek többségében önmagától oldódik és
elmúlik. Ezen tünetek észlelésekor azonnal mentőt kell hívni, addig
pedig lázat kell csillapítani. Borogatást, fürdőt, vagy gyógyszereket
alkalmazhatunk, de eszméletlen gyermek szájába ne tegyünk semmit, mert
megfulladhat!
|