Láz és lázcsillapítás

Láz és lázcsillapítás

A láz

A lázat legegyszerûbben úgy képzelhetjük el, hogy szervezetünkben valaki felcsavarja a termosztátot. Ez a „termosztát” a köztiagyban lévõ központi hõszabályozó rendszer. A „felcsavarás” következtében összehangoltan növekszik a hõtermelés és csökken a hõleadás, következésképpen emelkedik a testhõmérséklet.
A láz kezdetén normális hõmérséklet mellett növekedni kezd a hõtermelés (általában didergéssel együtt) és gátlódik a hõleadás. Ezt jelzi a kéz és láb bõrének elfehéredése, lehûlése, érszûkület alakul ki. A láz maximumán új egyensúly alakul ki a hõtermelés és hõleadás között, így a testhõmérséklet egy magasabb értékre áll be. A láztalanodást fokozott melegérzés vezeti be, értágulás, a bõr melegedése és verejtékezés alakul ki.
A hõmérséklet emelkedésének mértéke szerint 37-38 Celsius fok között hõemelkedésrõl, 38-39 között mérsékelt lázról, 39-40,5 között magas lázról, 40,5 felett orvosi szóval hiperpirexiáról beszélünk.
Kialakulási mechanizmusa szerint kétféle láztípust különböztetünk meg. A centrális láz a központi idegrendszer elváltozásai miatt jön létre, például sérülés, daganat okozza. Ilyenkor maga a termosztát sérül. Pirogén láznak azt nevezzük, amikor valamilyen külsõ hatás, pl. fertõzések, daganatszétesés, immunproblémák miatt pirogén, azaz lázkeltõ anyagok jutnak a keringésbe, eljutva így a termosztáthoz, amit magasabb fokra csavarnak.
A magasabb hõmérséklet gátolja a kórokozók szaporodását, gyorsítja az ellenanyagtermelést, a kórokozók megsemmisítését. A szervezet védekezõrendszere 37,5 fok körül a legaktívabb. Ezért a mérsékelt, a szervezetet nem túlságosan terhelõ láz csillapítása felesleges. Kivételt képeznek ez alól a szabály alól a gyermekek, a cukorbetegek, a lázgörcsre érzékeny idõs, beteg emberek, labilis keringésû, legyengült sorvadt betegek, agyi organikus betegségben szenvedõk és a terhesek. Náluk még a mérsékelt lázat is gondosan csillapítani kell!
Magas láz esetén azonban túlságosan emelkedik az oxigénigény, ami nagy terhet ró a keringésre, a szívre. A szervezet energiaraktárai kiürülnek, testünk legyengül. Ezért a magas lázat minden esetben csillapítani kell!
 

Lázcsillapítás gyermekkorban
 
-Mit tehet a szülõ?-

 Lázas betegség alatt lehetõleg a szülõ legyen a gyermekével. Ez a kis betegnek is nagyon fontos, másrészt pedig a szülõi megfigyelések jó támpontot adnak a késõbbi diagnózishoz is.
Ellenõrizze gyakran a gyermek hõmérsékletét, és jegyezze le a mért értékeket. Hõemelkedést nem szükséges csillapítani, kivéve azokat a gyermekeket, akik már átestek lázgörcsön.
A lázat az orvos megérkezése elõtt is kell csillapítani, tehát kell otthon tartanunk gyermekünknek megfelelõ lázcsillapítót! A gyakorlatban kétféle csoportba tartozó lázcsillapító gyógyszert használunk, az egyik csoport a paracetamol tartalmú, a másik pedig az amidazofen, noramidazofen tartalmú. Ugyanazon csoportba tartozó készítményt 6 óránként szabad ismételni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy pl. ha reggel 8-kor alkalmazunk paracetamol tartalmú készítményt, akkor legközelebb délután 2-kor adhatunk. Közben azonban ismét felszökõ lázra például 11-kor adhatunk amidazofen tartalmú szert, amit délután 5-kor ismételhetünk. Ezzel a módszerrel elérhetjük, hogy 3 óránként tudunk gyógyszert adni a nehezen csillapítható lázra is. Az alkalmazott készítmény kiszerelése pedig attól függ, mekkora gyermekünk, be tudja-e venni a tablettát vagy kanalas orvosságot. Természetesen hányós gyermeknek szájon át értelmetlen bármit is beadni, míg hasmenés esetén a kúp hatástalan.

A lázcsillapítás sikere legalább fele részben azon múlik, hogy kellõ folyadékot itassunk a kis betegünkkel, bármilyen gyógyszer csak így hatásos. A kínált ital ne legyen szénsavas, leginkább a tea javasolható, vagy rostos gyümölcslevek, ne legyen se túl meleg, se túl hideg. A beteg gyermek esetleges étvágytalansága miatt ne aggódjunk, könnyen emészthetõ, diétás étel javasolható, és csak annyi amennyit a beteg kíván.

Nehezen csillapítható láz esetén a fizikális lázcsillapítás módszerei igen hasznosak. Ezek a hõelvonás elvén alapulnak. Hûtõborogatáskor (priznic)egy langyosvizes lepedõbe kell a nyaktól lefelé a teljes testet becsavarni, efölé pedig egy száraz réteget tegyünk. Negyedóránként, vagy a lepedõ átmelegedésekor cserélni kell. A csak csukló és homlok borogatása semmit sem ér!
A legjobban bevált módszer a hûtõfürdõ. A beteget kellemesen meleg vízbe ültetjük, majd fokozatosan hideg víz hozzáadásával hûtjük a fürdõvizet, amíg a testhõmérsékleténél hûvösebb, langyos nem lesz, kb. 29-30 fokos. A fizikális lázcsillapítás alatt ne nyissunk ablakot! Mindkét eljárást addig kell alkalmazni, amíg a láz 38 fok alá nem csökken!
A lázas beteg ne bújjon meleg takaró alá, elég egy vékony pizsama, takaró. Így nem akadályozzuk a bõrön keresztül történõ hõleadást sem. Ne adjunk antibiotikumot orvosi utasítás nélkül, hiszen az antibiotikum nem lázcsillapító, nem kellõ okkal, adagban illetve ideig alkalmazva csak ártunk vele!
A gyógyszeres és fizikális lázcsillapítás módszereit kombinálva a legtöbb makacs lázat is csillapítani tudjuk.

Csillapíthatatlan magas láz esetén, illetve ha gyermekünk igen bágyadt, elesett, sokat hányt, erõs hasmenése van, esetleg idegrendszeri tünetei vannak, vegyük igénybe az ügyeleti ellátást, egyéb esetben érdemes kivárni a másnapot, és a gyermeket ismerõ házi gyermekorvost felkeresni. A lázat azonban addig is feltétlenül csillapítsuk! Beteg gyermekünk több babusgatást, törõdést érdemel, így is segítsünk neki a betegséget átvészelni! 

Lázgörcs
Gyermekkora jellemzõ a testhõmérséklet emelkedésekor fellépõ fokozott görcskészség. Általában fél éves kortól öt éves korig fordul elõ, a gyermekek 2-5 %-ánál.
A roham igen ijesztõ, a gyermek hirtelen elveszíti az eszméletét, szeme felakad, oldalra egy pontra fixál. Végtagjai megfeszülnek, rángani kezdenek, néha a gyermek nem is tud lélegezni, ezért arca is elszürkül, ellilul. A rosszullét az esetek többségében önmagától oldódik és elmúlik. Ezen tünetek észlelésekor azonnal mentõt kell hívni, addig pedig lázat kell csillapítani. Borogatást, fürdõt, vagy gyógyszereket alkalmazhatunk, de eszméletlen gyermek szájába ne tegyünk semmit, mert megfulladhat!
 

Dr. Szabó Alexandra 

2001.11.19

 A cikk elõször a Népszabadság Gyógyász mellékletében jelent meg.