Optimális családtervezés

Optimális családtervezés

 

           
Szülésznõként alkalmam nyílt megfigyelni, hogy a párok életében milyen nagy jelentõsége van a gyermek születésének. Ennek ellenére azt tapasztaltam, hogy mégsem tesznek meg mindent azért, hogy egészséges utódjuk szülessen. Sokkal nagyobb hangsúlyt helyeznek az anyagi és családi háttér biztosítására. Ha az orvosok, szülésznõk, védõnõk is nagyobb hangsúlyt fektetnének a terhességre való felkészülésre, akkor a leendõ szülök is jobban éreznék ennek jelentõségét.
Pozitív családtervezésen értjük azt a legfontosabb nõgyógyászati gondozó munkát, melynek segítségével a serdülõk gondozásával kezdõdõen, a fiatal házasok kellõ irányításával segítjük az egészséges terhességek létrejöttét, majd azok gondozását a szülésig. Rendkívül széles körû felvilágosító munka folyik ennek érdekében évtizedek óta. Az egészségügyi ismeretek terjesztésére iskolások között, az egészséges életre nevelésre, a szexuális felvilágosítás végzésére az orvosok, pedagógusok, szülõk, védõnõk, szülésznõk, pszichológusok összehangolt együttmûködésére van szükség.


Családtervezési Központ célja, feladata

Az optimális családtervezés alatt a családtervezési módszerek együttesének az utód, a család és a társadalom érdekében történõ legmegfelelõbb alkalmazását értjük. A széles körû és igényes családtervezés az utódok egészségét és szellemi adottságait is kedvezõen befolyásolja, illetve befolyásolhatná.  E módszerek egységes rendszerbe foglalása és hatékony alkalmazása az egészségmegõrzés szerves része. Hiszen egészséget megõrizni csak az egészségesen születettekben lehet. Így a családtervezés, a
megelõzés sorsdöntõ kiindulási pontja mind az egyén, mind a társadalom szempontjából.
 A részvétel természetesen önkéntes, mivel a családtervezés a legfontosabb emberi szabadságjogok közé tartozik. A központ szolgáltatásait a társadalombiztosítás finanszírozza.

1. Alkalmassági vizsgálatok

A Családtervezési Alkalmassági Vizsgálatra azokat várják, akik felelõsséggel kívánják vállalni gyermekeiket, és mindent meg akarnak tenni azért, hogy utódaik egészségesen szülessenek. A Családtervezési Alkalmassági Vizsgálat a következõket foglalja magában:

 Genetikai alkalmasság:

A családfa felvétele (rajzos ábrázolása) révén tisztázhatók a családban korábban elõforduló örökletes ártalmak, és ilyenkor ajánlatos a Genetikai Tanácsadó felkeresése. Ezen túl érdemes ismerni az adott családra jellemzõ betegségeket, éppen az ezeket provokáló környezeti hatások elkerülése érdekében.

A családtervezõ nõ egészségi alkalmassága:

A családtervezõ nõ egészségi alkalmasságát a kórelõzmény és a jelenlegi állapota alapján tisztázzuk. Ha olyan betegségre derül fény a családtervezõ nõben, amely a terhesség kihordását befolyásolja (pl.: epilepszia, cukorbetegség, pajzsmirigy-betegség, magas vérnyomás, daganat, vese- és májbetegség, szív- és érrendszeri vagy vérképzõ rendszeri ártalom, sok izületi gyulladás, nemzõszervi elváltozás), akkor a terhességet megfelelõen elõ kell  készíteni, és a terhesség alatt biztosítani kell a beteg speciális gondozását. Így a veszélyek jelentõsen csökkenthetõk.


 A terhességi alkalmasság:

Ez egy speciális szûrõ jellegû nõgyógyászati vizsgálat. Fõként három célja van:
1. A méh esetleges rendellenes állapotának (ritka fejlõdési rendellenességek vagy az ún. fejletlenség) feltárása
2. Az esetleges gyulladások kórismézése:
 - Hüvelytisztaság vizsgálat
 - Szexuális úton terjedõ betegségek vizsgálata
3. Hormonális zavarok felismerése

Végül a vizsgálat keretében rákszûrés is történik. A rákszûrést évente kell elvégeztetni azoknál a nõknél, akik rendszeres szexuális életet élnek, valamint betöltötték a 18. életévüket.


 A családtervezõ férfi alkalmassága:

A nemzõképesség ellenõrzése a megszakított érintkezés útján nyert ondó laboratóriumi vizsgálatát jelenti. 3-5 napos nemi önmegtartóztatás után a reggeli órákban - egy megszakított érintkezés keretében - az ondót tiszta edényben felfogják, és ezt követõen 1-3 órán belül az vizsgálatra kerül.
Az ondósejtek száma milliliterenként átlagosan 40-45 millió. Az élénken mozgó ondósejtek aránya átlagosan 45%. Az ondó mennyisége átlagosan 2-8 ml.
A problémás eseteket az Andrológiai Szakrendelésre utalják.
Kultúránk fonáksága, hogy a gyermekvállalást általában kizárólagos nõi feladatnak tekintik. A legjobb apák azok lesznek, akik már a felkészülésbõl is részt vállalnak.


Pszichoszexuális alkalmasság:

A fogamzáshoz a nemi élet elengedhetetlen. Így a családtervezõk alkalmasságát e tekintetben is szükséges elõsegíteni. A szexuális életükkel elégedetlen párokat (férfiaknál leggyakoribb a korai magömlés, impotencia, nõknél az anorgasmia) szexológushoz utaljuk. Lényeges a túlságosan ritka vagy túl gyakori nemi aktivitás feltárása, mivel ezek is akadályai lehetnek a fogamzásnak. A potenciát befolyásoló tényezõk: a táplálkozás, az életmód, a sport, és a stressz.
A szeszesital fogyasztása és az erõs dohányzás különösen kedvezõtlenül hat a teljesítõképességre.


 Bizonyos veszélyállapotok felismerése és kizárása, AIDS szûrés:

A nõktõl vért vesznek, hogy megfelelõ vizsgálatokkal kiderítsék, a rubeola védettség, illetve a vérszegénység fennállását, és a toxoplazma parazita elleni antitestek kimutatását.


2.A gyermekvállalás optimális életkora

A szülõk gyermekvállalási életkorának elemzésekor elsõsorban a gyermek egészségére vagyunk tekintettel. Ezúttal különbséget érdemes tenni a nõ és férfi életkora, valamint a biológiai és társadalmi hatások között.

 A nõ optimális életkora:

A gyermek fejlõdési zavarainak gyakorisága némileg változik az anya életkorától függõen. A kockázat a 20. és a 35. életév között a legkisebb,  a 18-20. év között, valamint 35-40. éves kor között valamivel magasabb. A 18. év alatt és 40. év felett a várható veszélyek elõfordulása azonban már számottevõen gyakoribb.
Tizennyolc éves kor elõtt azért nagyobb a terhesség-vállalás kockázata, mivel a lányok szervezete és a méh még nem készült fel a terhességre.

A túl fiatal anyától született gyermekben gyakoribbak  a szülési sérülések és a szülés elhúzódása miatti, elsõsorban az oxigén-ellátás zavarára visszavezethetõ idegrendszeri betegségek.
Az anyai életkor elõrehaladásával, 38. év  felett kis fokban, 40. év felett számottevõen emelkedik a magzatokban a számbeli kromoszómahibák, például Down-kór gyakorisága. Hiszen ahány éves az asszony, annyi évesek a petesejtjei is, emiatt az idõsebb petesejtek már több ártó környezeti hatást  szenvedhettek el, mint a fiatalabbak.
Biológiai szempontból tehát a 20. és 35. év közötti idõszak a legkedvezõbb a terhesség vállalására. Nem szabad azonban a 35. év feletti gyermekvállalás veszélyét eltúlozni és a biológiai szempontok mellett a társadalmi feltételek alakulására is tekintettel kell lenni.

A családtervezõ-férfiak életkorának értékelésekor két szempont érdemel említést. Az egyik a genetikai:  a 40 éven felüli férfiak gyermekeiben növekszik az új domináns génhibák gyakorisága. A másik,  a társadalmi szempont fontosabb, és ez a férfiak rövidebb átlagos élettartamával kapcsolatos, ami a szüléskor  hazánkban 60 év körül van. S a gyermeknek apára is  szüksége van, ezért erre mindenképen gondolni kell a gyermekvállaláskor.

 A szülések közötti optimális idõtartam

A szülések között eltelt évek függvényében  vizsgálva az anya és a gyermek kockázatát, U-alakú összefüggés körvonalazódik. A nemzetközi ajánlások szerint a legkedvezõbb, ha a gyermekek születése között 2-3 év telik el, mivel két ellentétes  szempont egyensúlyát kell megtalálni.

 Biológiai tényezõ:

A születések közötti túl rövid idõ mind az anya, mind a gyermek kockázatát növeli. A gyermek esetében ez leginkább az alacsony születési súlyon,  illetve a koraszülésen mérhetõ le. Ha a kisebb gyermek egy éven belül születik, vagyis a szülés után 3 hónapon belül történt a fogamzás  -  hiszen 9 hónap a terhesség -, akkor négyszer magasabb a koraszülési gyakoriság, és ez sokkal gyakoribb csecsemõhalandósághoz vezet. Ha két éven belül születik a  következõ gyermek, valamivel még mindig nagyobb a kockázat. A két évnél hosszabb idõ csökkenti az anya  terhességi-szülési és a gyermek általános kockázatát. Ennek megfelelõen a késõbb született gyermek súlya a  szokásosnál nagyobb, és kisebb a csecsemõ halálozás valószínûsége. 
Az elõnyök az anya esetében is nyilvánvalóak. A terhesség alatt megváltozik a nõk  alakja, amely együtt jár a különben spirális alakú kötõszöveti rostok megnyúlásával és kiegyenesedésével. Mintegy 15 hónapra van szükség az eredeti helyzet visszaállításához. Az új terhességet célszerû teljesen helyreállt testalkattal vállalni.
Késõbb, tehát öt év után emelkedik mind az  anya, mind a gyermek
kockázata.


 Pszichológiai tényezõ:

A pszichológiai szempont a testvérek kapcsolatát tükrözi és eltér a biológiaiétól, ugyanis minél  közelebbi életkorúak a testvérek, annál jobb a kapcsolatuk. A testvérek 3 évnél nagyobb korkülönbsége már megnehezíti az egymás közti  bensõséges viszonyukat. A két ellentétes szempont összeegyeztetése céljából szülés után 15 hónapot mindenképpen tanácsos várni a következõ terhességgel, de 3 évnél hosszabb idõtartam lehetõleg ne legyen a testvérek között. Így adódik az optimálisnak tartott születések közötti 2-3 éves idõtartam.


3. 3 hónapos felkészülés a fogamzásra

 Alkalmassági vizsgálatok értékelése:

Amennyiben nincs akadálya a gyermekvállalásnak,  3 hónapos felkészülési idõ következik.

 Az ivarsejtek védelme:

Az ondósejtképzõdés során sok  sejtgenerációval kell  számolni. Ezek érzékenysége eltérõ. Az ártalmas külsõ hatásokkal szemben az éretlen ondósejtek a  legérzékenyebbek. Az õs, valamint az érett ondósejtek viszont ellenállóak. A betegségek, kóros állapotok, vegyi mérgezések elsõsorban tehát azokat az éretlen ondósejteket károsítják, amelyekbõl 6-8 hét múlva alakulnak ki az érett ondósejtek. Így ezek csak 6-8 héttel a károsodást követõen kerülhetnek ki a nõi szervezetbe. Az ondósejtképzõdés alatti sejtosztódások szûrõként is felfoghatók, mert a sérült sejtek általában nem jutnak el a megtermékenyítés lehetõségéhez. Az  ondósejtképzõdés károsodása tehát elsõsorban átmeneti meddõséget okoz.
A petesejtképzõdés alapvetõen eltér a  hím-ivarsejt termelõdésétõl. A törzspetesejtekbõl az  éretlen petesejtek már a születés elõtt, a méhen belüli életben  kialakulnak.
Az újszülött kislányok petefészkében tehát már ott vannak a nemi érést követõen megtermékenyítésre kerülõ éretlen petesejtek, így ezek súlyosabb fokú pusztulása akár végleges meddõséget is elõidézhet.
A 3 hónapos felkészülési idõ alatt mind a családtervezõ nõnek, mind a családtervezõ férfinak abba kell hagynia a dohányzást és a szeszesitalok fogyasztását, valamint csökkenteni kell a feketekávé fogyasztását, amennyiben ezzel korábban éltek. Ezentúl minden lehetséges külsõ ártalomtól védeniük kell ivarsejtjeiket.


A fogamzásgátló-tabetták szedésének felfüggesztése:

Manapság általában a már korábban is nemi életet élõ,  és általában fogamzásgátlást alkalmazó személyek vállalkoznak gyermeknemzésre.
A mai tudományos  álláspont szerint a fogamzásgátló tabletták fogamzás elõtti alkalmazása a késõbbiekben vállalt terhességre semmiféle kedvezõtlen hatással nincs. A fogamzásgátló tabletták alkalmazását viszont helyes három hónappal a tervezett fogamzás elõtt abbahagyni, mert a nõi szervezetnek bizonyos idõre van szüksége a belsõ hormonszabályozás  helyreállításához. A belsõ hormonszabályozás helyreállásáig eleve csökken az esély a fogamzásra. Viszont ha ez  bekövetkezik, akkor az ilyen terhességekben már nincs ok az aggodalomra. A spirált is a tervezett fogamzás elõtt 3 hónappal helyes eltávolítani.
A fogamzásra történõ 3 hónapos felkészülési idõ alatt a hagyományos módszerek ( pl: gumióvszer ) ajánlhatók a  védekezésre. Ez bizonyosan nincs semmifajta ártalmas hatással a majdani terhességre.


 Magzatvédõ vitamin a fogamzás körüli idõszakban:

A magzatvédõ vitamin alkalmazása  nyilvánvalóan csak a gyermeket megtervezõ párok esetében jöhet szóba.  Ha sikerülne -  megfelelõ felvilágosítással -  a magzatvédõ vitamin társadalmi-orvosi hasznosságát elfogadtatni, ez segíthetne  abban, hogy a gyermeket akaró párok minél nagyobb része készítse elõ tudatosan a fogamzást.
Kulcsfontosságúnak a szedés elkezdése számít: csak a fogamzás elõtt minimum egy hónapos alkalmazása képes az anyai vérben olyan vitamin-koncentrációt biztosítani, amely a  havi vérzés kimaradásakor (vagyis a magzati  fejlõdés 15. napjától ) kialakuló fejlõdési zavart kivédi. Helyes ezért már a fogamzásra történõ három hónapos felkészülés egész idõszakában szedni,  és a tápláléknak e vitaminokkal történõ kiegészítését a terhesség 3. hónapjának a végéig folytatni.

A vitamin legfontosabb hatóanyaga a fólsav és a B12-vitamin. A fólsav és természetes formája a folát ( újabban javasolják  esetükben a B11- vitamin név használatát), valamint a B12-vitamin kulcsszerepet játszik.


A munkahelyi veszélyek:

Jelenleg a nemzõképes korú nõk többsége dolgozik. A problémát az jelenti, hogy amikor a terhességet felismerik, addigra a magzat már túl van a fejlõdésének legveszélyesebb idõszakán, a nyolcadik héten.
Mi akkor a megoldás? Mindenekelõtt meg kell határozni azokat a fertõzõ kórokozókkal, mérgezõ vegyi anyagokkal, ártalmas sugárzással foglalkozó munkahelyeket, amelyek valóban veszélyt jelentenek a fejlõdõ magzatra.


Fogászati ellenõrzés: 

Régi tapasztalat a nõk fogainak romlása a terhesség alatt.  Ha az asszony ép, illetve jól karbantartott fogazattal kezdi a terhességet, és megfelelõen táplálkozik, akkor  a fogvesztés elkerülhetõ. A terhesség alatt a magzat az anya által felvett táplálékból általában biztosítani képes csontjainak alapanyagait. Ha a táplálkozás nem megfelelõ, és ezek az alapanyagok nem elégségesek, a magzat az anya szervezetébõl is elvonhatja ezeket.


Speciális családtervezési torna:

A tervezett gyermekvállalás és a gondosan elõkészített terhesség a családtervezõ nõ legjobb pszichofizikális állapotát is igényli.
A terhesség a szervezet statikus rendszerét: a csontrendszert és dinamikus izomrendszerét, valamint a kettõt összekapcsoló izületi- és szalagrendszerét is igénybe veszi. Megváltozik a gerinc fiziológiás görbülete; a test súlyvonala, súlypontja áthelyezõdik; átmeneti zavart szenved az egyensúly, a koordináció. Ezekre a változásokra elõ kell készíteni -  szervezett, csoportos, szakember által vezetett tornafoglalkozások keretében -  a családtervezõ nõket. A terhességet megelõzõ tornának olyan gyakorlatokat kell tartalmaznia, azokat az izomcsoportokat kell elõkészítenie, melyekre a terhesség alatt várhatóan különös teher hárul. Az elõkészítés feladata a terhesség alatt jelentkezõ olyan tünetek és panaszok (pl.: derékfájás, visszeresség) megelõzése is, melyek tornával jól befolyásolhatók.
Azokat az izomcsoportokat, amelyeket a terhesség alatt már veszélyes lenne erõsíteni, edzeni, de komoly szerepük van a terhesség és a szülés alatt (pl.: hasizom), a fogamzás elõtt kell megfelelõ szintre, állapotba hozni.


A fogamzás optimális elérése:

A fogamzás napját akkor nevezzük optimálisnak, ha kívánt terhesség a leggyorsabb idõ alatt bekövetkezik és a magzati ártalom kockázata a legalacsonyabb.
 Miért fontos ez? 
A korábbi tudományos vizsgálatok szerint, ha a megtermékenyítést okozó szeretkezés a tüszõrepedés utáni napokban történt, akkor a fogamzások közel 60%-ából olyan magzatkezdemény lesz, amely a vándorlás során vagy a beágyazódás után elpusztul vagy rendellenes lesz. Ha viszont a fogamzáshoz vezetõ szeretkezés a tüszõrepedés napján vagy a tüszõrepedés elõtti napon történt, akkor a károsodott peték aránya csak 7.7% volt. Tehát a havi cikluson belül a megtermékenyítést eredményezõ szeretkezés napjának komoly orvosi
jelentõsége van.


 A terhesség korai felismerése:

A rendszeres nemi életet élõ pároknál a fogamzás napját megmondani szinte lehetetlen. Így egyetlen biztos támpont marad: az utolsó havi vérzés elsõ napja. A terhesség idõtartamát ezért innen számítjuk. A terhesség korai felismerése új helyzetet teremt az egészséges életmód biztosítása terén és a legérzékenyebb korai idõszakban, hiszen a terhesek azonnal tudomást szereznek a fogamzás bekövetkeztérõl. A beágyazódást követõ, robbanásszerûen gyors fejlõdés során alakulnak ki a fõbb szövetek és szervek, majd a magzat jellemzõ külsõ és belsõ felépítése. A terhesség 10. hete után a fõbb test formáiban már jórészt kialakult embryóra fõleg a mennyiségi növekedés, a szöveti érés és a mûködések tökéletesedése jellemzõ. A legtöbb fejlõdési rendellenesség a 10. hét elõtt következik be. Éppen ezért különös figyelmet kell szentelni a terhesség legkorábbi idõszakának. S ez nem könnyû feladat, mivel a terheseknek legtöbbször nincs tudomásuk terhességük elsõ heteirõl, hiszen mire a havi vérzés kimarad, már kéthetes az embryó. Az alapos gyanú megerõsíthetõ az érzékeny koraterhességi próbával mely a HCG-t (humán chorialis gonadotropin) mutatja ki. Így a terhesség felismerése már az embryo fejlõdés harmadik hetében biztonságossá válik, és ez tekinthetõ a terhesség felismerés optimális idõpontjának.


4.Teendõk a koraterhességben


Az elsõ megjelenésre a terhesgondozásokon, a terhesség korai idõszakában van szükség. Ekkor történik az ambuláns felvétel, rákszûrések, terhesség korának megállapítása.
Ebben a korai idõszakban kerülendõ a versenyszerû sportolás, a szexuális élet, a hosszú utazás.
Amennyiben vérzés és/vagy görcs jelentkezik, haladéktalanul orvoshoz
kell fordulni.
Fontos a pihenés, de a napi 1-2 órai szabad levegõn tartózkodás, a könnyû séta jót tesz.


Tanácsok terheseknek:

 Táplálkozás:
A magzat szükséglete  és a fokozott anyagcsere következtében a terhességben fokozódik az anya vitamin és ásványanyag igénye.
Táplálkozási szokásaink mellett a  kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás általában biztosítani képes a megnövekedett szükségletet. Fontos a túlzásoktól való tartózkodás !
Terhesség alatt napi ötszöri étkezés javasolt a következõ megoszlásban:
legyen a napi össztáplálék 20 %-a reggeli, 10 %-a a tízórai, 30 %-a az
ebéd, 10 %-a az uzsonna, és   30 %-a a vacsora.
Legyen az étrend változatos, a reggeli és a tízórai lehetõleg teljes étel
(kis  zsírtartalmú  tej és sajtok ), fõzelék mindennap, de ne  maradjanak ki a párolt zöldségek, a nyers saláta és gyümölcs sem.
Elõnyben részesülnek a növényi zsírok és a zsírszegény húsok ( hal,
baromfi ). A barna kenyér fogyasztása elengedhetetlen. Kerülni kell a tésztákat, édességeket. Fogyasszon a terhes napi 1,5-2 liter folyadékot. Italnak legjobb a víz.


Életmód, öltözködés:
Minden téren ( fizikai, munka, sport ) tartózkodni kell a túlzásoktól.
Indokolt a napi 1-2 óra friss levegõn való tartózkodás, könnyû séta.
Kerülje a terhes a zárt, rosszul szellõzött, dohányfüstös helyiségeket. Fontos a kielégítõ éjszakai nyugalom. A hosszú utazás, a hirtelen és erõteljes klímaváltozás nem ajánlott.
A végbelet naponta 1x, a hólyagot naponta többször kell üríteni.
Tilos ülõfürdõt venni a fokozott alhasi vérbõség miatt ! Naponta legalább egyszer kell zuhanyozni. A genitalékat tisztálkodáskor csak kívülrõl szabad lemosni, tilos a hüvelybe nyúlni, vagy hüvelyöblítést végezni !
A ruházat legyen kényelmes és könnyû, a fehérnemû légáteresztõ és pamut.
Kényelmes, lapos sarkú cipõt válasszunk.


Torna:
A speciálisan terheseknek összeállított gyakorlatot szakember vezetésével végezze a terhes.
A terhes torna csak a 12. hét után, szülés-nõgyógyász szakorvos engedélyével végezhetõ. Ezek  célja a keringés javítása, a helyes testtartás megtanítása és a légzés technika elsajátítása.


Kommunikáció a magzattal:

A társadalmi köztudatban és a tudományos közösségekben még ma is tartja magát az álláspont, miszerint a gyermek lelki fejlõdése világrajövetelével veszi kezdetét. E nézet kialakulásában és konzerválásában számos tényezõ játszik szerepet: történelmi és kulturális kontextusban ma is hatékony a magzatának paradicsomi világot teremtõ idealizált anyakép.

Akart és nem akart gyermekek összehasonlító vizsgálatából kiderül, hogy a csecsemõhalálozási arány, az agyi károsodás, a mentális retardáció és a súlyos szocializációs zavarok a nem akart gyermekek körében szignifikánsan magasabb számban fordulnak elõ. A nem kívánt gyermekek körében végzett más vizsgálatok a születés utáni elsõ hónapban kétszer magasabb csecsemõhalálozási arányt mutatnak a kívánt gyermekekhez képest .
A kapcsolatfejlesztõ programok alkalmasak következtetések levonására: miután a babák kötõdési készsége jobb, IQ-szintjük magasabb. A kutatók az eddig rendelkezésre álló összes adat reanalízisét elvégezve oda lyukadtak ki, hogy az IQ-szintünket génjeink mindössze 34%-ban, míg az intrauterin környezet 66%-ban határozza meg (Matt McGue 1997). Kedvezõ üzenet ez nekünk. Arról is szól, hogy génjeink igazi demokraták. Nem õk döntik el, hogy a társadalmi hierarchiában milyen  messze juthatunk el. Nincs tehát primer biológiai meghatározottságunk. A méhen belüli környezet, a  kapcsolat a döntõ.
A terhesség vége felé közeledve fel kell készülni a szülésre-születésre, más szóval az elszakadásra. Ahol kötõdés van, ott elszakadás is, és ennek megfelelõen gyász is. A 36. héttõl azt javasoljuk az anyáknak, kezdjék gyermeküket és önmagukat is felkészíteni az elszakadásra. Speciális instrukciókkal támogatjuk ezt a folyamatot. Kérjük, hívják fel a gyermekük figyelmét arra, hogy nem megszabadulni akarnak tõlük, ahogy ezt egyébként a babák megélik, hanem világra hozni õket, mert a további fejlõdésükre belül már nincsen tér. Azt is javasoljuk közölni a babákkal, hogy mi fog történni velük a szülés-születés során, és mi vár rájuk a külvilágban. Figyelemre méltó módon az anyák túlnyomó többsége azt az információt kapta a gyermekétõl, hogy tudják, mit kell tenniük.   


A családtervezõ központ címe:

XIV.ker.   Bolgárkerék u. 3. (Örs vezér térnél)
Tel.:383-84-77
      363-22-29
      363-52-72

Tóth Eszter Viktória

 

2004.07.15