|
Családközpontú szülészet Szandtnerné
Kisdaróczi Orsolya szakdolgozata |
|
|
1. Családközpontú szülészet 1.4.
Rooming-in |
|
|
A WHO 1985-ben kiadott állásfoglalása szerint: ”A szülést követően az egészséges újszülött, maradjon az anyjánál, amennyiben mindkettőjük állapota azt lehetővé teszi. Az egészséges újszülött observációjának szükségességére hivatkozás nem indoka a szeparációnak” A gestációs periódus ideje alatt a kismamák nehezen képzelik el magukat anyaszerepben. A gyermek megszületését követően, azonban az újszülött látványa, sírása, a testi kontaktus hamar felébreszti bennük az anyai ösztönt. Sajnos még az egyébként jól felkészített édesanyákban is keletkezhet feszültség félelem az anyasággal, a gyermek gondozásával nevelésével kapcsolatban. A gyermekágyas periódus pszichológiai szempontból nagyon lényeges időszak. A nők ekkor nagyon érzékenyek, sérülékenyek és emiatt esetlegesen a felelősségérzés túlértékelés túlzott aggodalmak kialakulásához vezethet. Megrendülhet önmagába vetett hite, az önállótlanság uralkodhat el rajta. Mivel anya és gyermeke között nagyon szoros kölcsönhatás működik, a feszültség átsugározhat az újszülöttbe is. A rooming-in szisztéma anya és gyermek tartós együttlétet biztosítja, lehetőséget teremt arra, hogy szakemberek támogatása és felügyelete mellett kölcsönösen megismerjék egymást, így az édesanyában keletkező gyakran irracionális félelmek nem kapnak megerősítést és nem alakul ki kóros szorongás, feszültség. Az újszülött számára ez az elhelyezési forma az állandó testközelség, a gyakori bőrkontaktus, az emlőbimbó ismételt érintésének lehetőségét nyújtja. Ez a biztonságos kötődés érzetét kelti benne, amitől kiegyensúlyozottabbá válik, alkalmazkodóbb, határozottabb, céltudatosabb lesz. Úgy tűnik, hogy az anya állandó közelsége a biztonság megteremtésével pozitív énkép kialakulásához vezet. A rooming-in szisztéma a szülést követően az anya és a gyermek együttes elhelyezése, amely kétféle módon történhet. A teljes forma 24 órás, ilyenkor az újszülött és az édesanya megszakítás nélkül együtt van, míg a részleges rooming-in 12 órás rendszerében csak a nappalt töltik együtt, éjszakára a babákat a csecsemőosztályra viszik. Csak az egészséges újszülöttek kerülhetnek baba-mama szobába, súlyos fejlődési rendellenesség, vagy életveszélyes állapot kizáró ok. Szintén elkülönítést indokol bármely fertőző megbetegedés akár az anya, akár a gyermek részéről. Bebizonyosodott, hogy a higiénés szabályok betartása mellett a rooming-in elhelyezés nem növeli a fertőzés kockázatát. A látogatás tekintetében azonban nem árt óvatosnak lenni. Létezik olyan szülészeti intézmény ahol a gyermekágyas részlegbe is bejárási lehetősége van bárkinek, bármiféle korlátozás, vagy kötöttség nélkül. Vitathatatlanul ennek is megvan a maga előnye, különösen az apák tekintetében, akik számára így lehetőség nyílik az újszülöttel való korai kötődés kialakítására az édesanyákhoz hasonlóan A kívánatos azonban mégis csak az lenne, ha a hozzátartozók, csak üvegfalon keresztül leshetnének be az újszülött első napjaiba. Ezt viszont lehetőség szerint mindenhol biztosítani kellene. A rooming-in szisztéma óriási előnye, hogy az édesanyák képzett csecsemőápolónők felügyelete és segítsége mellett sajátíthatják el az újszülött gondozásának valamennyi momentumát. Fokozatosan kapcsolódnak be a gondozási műveletekbe a kórházi napok során, miközben állandó ösztönzést, bátorítást kapnak a szakemberektől. Biztonságérzetre tesznek szert, önbizalmuk nő, hamarabb tudnak alkalmazkodni az anyai szerephez kapcsolódó feladatokhoz. Hazamenetelük után, otthonukban kevésbé függenek majd másoktól. Megszűnik a szorongás a feszültség. Nyugodtak kiegyensúlyozottak lesznek. A rooming-in elhelyezés megteremtette az igény szerint szoptatás lehetőségét. Az újszülött bármikor mellre tehető, az első napokban akár óránként is. A megfigyelések szerint ez igen kedvező hatással van a tejelválasztás megindulására. A rooming-in bevezetése lehetőséget teremtett arra, hogy a születés valamennyi mozzanata harmonikus és családcentrikus legyen. (2,3,7,12) 2001.07.18 |
|