Párhuzamos vélemények a kötelező oltásokról

           

Az elmúlt néhány évben nem dolgoztam aktív védőnőként, így nem igazán tudom leírni a legfrissebb tapasztalatokat. Annyit azonban elmondhatok, hogy az én körzetemben soha nem volt probléma a védőoltások körül, az itteni anyukák szinte várták az oltásokat. Nekem soha senkit nem kellett győzködnöm az oltások szükségességéről. Olyan előfordult pár esetben, hogy a gyereknek valamilyen betegsége miatt halasztottuk, vagy esetleg elhagytuk egy-egy oltását, de ezt mindig szigorúan dokumentáltuk és persze orvossal, védőoltási tanácsadóval egyeztettük, és a szülővel mindig megbeszéltük. Az én doktor bácsim nem híve az "extra" oltásoknak, így nagy erőkkel nem lehet "rábeszélni" az anyukákat a nem kötelező védőoltásokra, mert hajlamos egy mondattal lebeszélni őket. Én azért mindenkinek el szoktam mondani, hogy persze minden oltásnak lehet szövődménye, de ez sokkal ritkább, mint egy esetlegesen előforduló és ki nem védett betegség. Egyszer voltam egy oltási konferencián, ahol a László kórház egyik doktornője tartott előadást, ami számomra igen meggyőző volt. A mondandója lényege az volt, hogy annyi betegség van a világon, amihez hozzá se tudunk szagolni, hát akkor miért ne védjük ki legalább azokat, amiket ki lehet. Nekem ez azóta aranyszabály, én a saját gyerekeimet beoltattam a nem kötelező védőoltásokkal is. 
A menekülttáborban kicsit más volt a helyzet. Ott a különböző országokból érkező szülők sokszor nem értették, miért akarjuk beoltani a gyerekeiket. Igazából talán az volt a legnagyobb gond, hogy dokumentáció hiányában kötelező volt mindenkit beoltani, így sok szülő értetlenül állt az előtt, hogy gyerekeiket újra és újra beoltjuk. Aztán amikor megértették, hogy nem akarunk rosszat, csak megvédeni őket (és persze a környezetet) a betegségektől, akkor nem volt gond. Itt inkább azzal volt probléma, hogy nem tartották azért annyira fontosnak az oltásokat, hogy pl. otthon maradjanak miatta. Tehát sokszor hiába beszéltük meg a következő oltás időpontját és hívtuk őket mikrofonon, személyesen is, kiderült, hogy elmentek vásárolni, vagy éppen alszanak és nem kelnek fel. Ez azért okozott némi bosszúságot. 
Én egyébként nem értek egyet a "nem engedem beoltatni a gyerekemet" című történettel, "mert nem teszem ki az esetleges szövődményeknek", vagy "úgysem lesz beteg, mert már régóta senki nem betegedett meg ilyen betegségekben". Ez a magatartás  veszélyezteti a gyerekeink és a mi egészségünket. Ezért nem voltam elnéző azokkal a menekültekkel, akik idejöttek távoli országokból, életükben nem volt ilyen ellátásban részük, mégis nagy szájjal és sokszor majdnem hogy agresszívan támadtak nekünk, ha be akartuk oltani a gyerekeiket. Mert azért ilyen is volt. Ilyenkor nem kellett mást csinálni, mint emlékeztetni őket arra, hogy nem mi hívtuk őket ide, márpedig ha itt akarnak maradni, akkor kénytelenek betartani a szabályokat.

Makai Kinga
védőnő

*    *    *    *    *

Mi is elsődlegesen a korrekt és sokoldalú informálódást, valamint az "informed consent" nyugat-európai rendszerét szeretnénk kialakítani Magyarországon is. Leginkább etikai oldalról kétséges mindaz, ami ma hazánkban zajlik. A legnagyobb baj az, hogy Magyarországon ma még mindig nincs elfogulatlan tájékoztatás, sem a szülők, sem az orvosok felé.

    Amíg kötelező a védőoltás, addig ez a rendszer értelemszerűen egy olyan "egypártrendszer" effektust hordoz, amiben az "oltási párt" egyben önmaga kritikus cenzora is kellene legyen, mindamellett, hogy időről-időre - amint ezt a kinti tapasztalatok is mutatják - egyszerűen a tudományos fejlődésből jellegéből következően is, fel kellene tárnia azokat a hibákat, problémákat, amiket gyakran egy-egy védőoltás évtizedes használata során ismer fel a tudomány. Mindezt azok előtt, akiket valós informálás nélkül kényszerített a védőoltások beadására.

    Ma - és talán ez a legszomorúbb - az orvosok, gyermekorvosok felvilágosítása ugyanilyen helyzetben van. A nyugat 13-15 évnyi, hatalmas nyilvánosság előtt lezajló vitában a 90-es évek elején felfüggesztette, majd lecserélte a DPwT oltást, mert bebizonyosodott, hogy súlyos, gyakran maradandó, esetenként halálos idegrendszeri szövődményeket okoz. Mindenki átállt már a DPaT-re, ám az egész történet rejtve maradt a hazai orvosok előtt, illetve csak azokat a publikációkat közölték le, amelyek ez események után jóval azt igyekeztek bizonygatni, hogy az oltóanyaggal valójában semmi baj nincs, és nem is volt, úgyhogy a mi gyermekeink még ezt kapják...

    5 éve zajlik az MMR -autizmus vita. Nálunk évről-évre közlik, hogy bizonyítást nyert: nincs összefüggés az oltóanyag és az autizmus között, annak ellenére, hogy tavaly immunológiai és egyéb klinikai bizonyítékokat sorakoztatott fel több kutatócsoport erre vonatkozólag, és ma már szenátusi vizsgálat zajlik az USA-ban.

    Több tekintélyes, kontrollcsoporttal készült, utánkövetéses tanulmány mutatta ki a Hib oltás és az inzulindependens diabetes előfordulási gyakorisága között fennálló összefüggéseket, és erről odakint informálják is a szülőket, nálunk, Shakespeare-el szólva "a többi néma csend..."

     Ám hogyan is lehetne kötelező és 100%-os átoltottságot elérni akkor, ha a dinamikusan fejlődő, alakuló védőoltási kutatásokról nemcsak pro, hanem kontra információt is kapna a szakma és a szülő? 

    Nyugaton evidencia az is, hogy védőoltás egy hatalmas üzlet, amivel nincs semmi baj, de a pénz és a hozzá fűződő politikai hatalom információ és döntéstorzító hatását mindenki ismeri. Így ezért sem fogadható el a fejlettebb etika, morális és jogi színvonalon működő nyugati egészségügy számára, hogy kényszert alkalmazzon egy olyan ügyben, aminek tálalásába és döntés mechanizmusába mindenképpen belekeveredik valami, aminek semmi köze, sem az emberek egészségéhez, sem a gyógyításukhoz...

Hajdu Ráfis Gábor
Nyitott Kapu Közhasznú Alapítvány

2003.09.17