A pszichés meddőségről

A meddőség nemi terméketlenséget jelent. Azt a problémát, hogy egy pár nem tud gyereket nemzeni, illetve gyereket szülni, bár ezért igyekeznek mindent megtenni.

 


Praxisomnak eddigi leghosszabb pszichoterápiája egy 12 éve tartó párterápia. Azzal a problémával jelentkezett nálam a fiatal pár, hogy 4 éve szeretnének gyereket, de nem sikerül. A fiziológiai vizsgálatok sem a férfinál sem a nőnél nem mutattak ki rendellenességet. Az akkor 25 éves Lilla és 27 éves Ferenc addigra már megjárták a nőgyógyászati és urológiai rendelők sorát, vizsgálatok százain estek át, sőt a mesterséges megtermékenyítésre specializálódott klinikákon is négyszer próbálkoztak sikertelenül.  A gyermektelen párok mindent megtesznek, hogy saját gyerekük lehessen. Ez tenné életüket boldoggá, teljessé.

A 12 éve elkezdett párterápia 11 hónapos igen kemény pszichoterápiás munkával kezdődött. Feltártuk és feldolgoztuk Lilla tudattalan aggodalmait a házasságukkal, párjával és a szüléssel kapcsolatban. Lillában tudatosult, hogy szerelem érzése mellett mennyire zavarja Ferenc fölényeskedő viselkedése. Téves félelmei vannak a szülés fájdalmait, következményeit illetően. Ferenc mindebben intelligens, támogató partner volt. Lilla elmondta a terápia során, hogy gyerekkorában apja agresszivitása és anyja viszonyulása miatt negatív kép alakult ki benne a férfiakról. Egy éves pszichoterápia után a pár izgatottan jött az egyik foglalkozásra. Boldogan újságolták, hogy az orvosi vizsgálatok szerint Lilla 7 hetes terhes. Az öröm mellett szorongásukról is beszámoltak. Féltek, nehogy elvetélje Lilla a magzatot. Ugyanis a terápia során arra következtettünk, hogy a terhesség korai szakaszában "vetélések" történhettek, amit ők észre sem vehettek.

 Lilla nőgyógyásza felhívott telefonon, hogy konzultáljunk. Az eredménye az lett, hogy Lilla veszélyeztetett terhesként táppénzre került és védett környezetet javasoltunk. A pszichoterápiát folytattuk. Újabb 8 hónap elteltével egészséges  kisfiúk született! Életük legnagyobb álma valósággá vált.

Lilla és Ferenc azóta is rendszeresen heti gyakorisággal járnak hozzám. Most már személyiség- és kommunikációfejlesztő célokat tűztünk ki. Feldolgozzuk konfliktusaikat, álmaikat, problémáikat.

Lilláék esetében azzal a hipotézissel éltünk, hogy lelki okai lehetnek, hogy nem történik meg a petesejt megtermékenyülése, illetve ha ez megtörténik, a megtermékenyült petesejt nem ágyazódik be a méhfalba, onnan kilökődik. Mindennek pszichoszomatikus okai vannak. Lilláék esete nem egzakt bizonyíték a lelki tényezők meghatározó szerepére. De elgondolkodtató a történetük. És nem egyedi esetről számoltam be. Legtöbbször rövidebb idő is elegendő a tudattalan ellenállások feltárásához.

 A nőgyógyászati pszichoszomatika széles körével találkozom pszichoterápiás munkámban. Ide tartoznak a vérzészavarok: az elhúzódó, vagy menzesz közti vérzések, a vérzés elmaradása (amenorrea), vagy a fájdalmas vérzés (diszmenorrea). Foglalkoztam már pszichés eredetű "álterhességgel", spontán vetélésekkel, melyek lehetnek olyan koraiak, hogy az anya észre sem veszi.  A terhességi toxicitásnak (mérgezésnek) is legtöbbször pszichoszomatikus, tudattalan lelki okai lehetnek. Ilyenkor az anya vérrendszere, immunrendszere "tévesen" ellenanyagokat termel a magzata irányába.

Molnár Tamás szexuálpszichológus