Terhesség és bárányhimlõ

Terhesség és bárányhimlõ

 

    

Bizonyos élethelyzetekben nagyon kockázatos megbetegedni bárányhimlõben. Ilyen élethelyzet a terhesség is, hiszen a fertõzés mind a várandós édesanya, mind a magzat számára fokozott kockázatot jelent. A védõoltás alkalmazása ezért különösen  ajánlott a betegségen át nem esett, még terhesség elõtt álló fiatal nõk számára.

A tapasztalatok azt mutatják ugyanis, hogy azonos korú terhes és nem terhes nõket összehasonlítva bárányhimlõs megbetegedés esetén a tüdõt érintõ szövõdmények kockázata az elõbbiekben kb. tízszer nagyobb.

Azok a gyermekek, akik méhen belül vészelték át az anyai bárányhimlõt, bizonyos mértékben védettnek tekinthetõk. Ám ezeknek a gyermekeknek nagy valószínûséggel övsömörük alakul ki csecsemõkorban vagy kisgyermekkorban. A megfigyelések szerint ezek lefolyása enyhe, antivirális kezelés nem szükséges, és a védettség a késõbbiekben már tartós.

A bárányhimlõ magzatkárosító kockázata a terhesség elsõ három hónapjában jelentõs, ilyenkor – a baba szervfejlõdésének idõszakában – ugyanis komplex, az idegrendszert, a látást, a hallást, a szívet, a végtagokat érintõ, gyógyíthatatlan fejlõdési rendellenesség alakulhat ki.

A harmadik hónaptól átvészelt anyai bárányhimlõ magzati kockázata csekély. A születés körüli idõszak jelent ismét nagy kockázatot a születendõ gyermekre akkor, ha a kismama a szülés elõtt öt napon belül vagy két nappal utána betegszik meg bárányhimlõben. Ilyen esetben ugyanis nagy vírusmennyiség juthat a magzatba, aki világra jön, még mielõtt az anya termelte ellenanyagokhoz hozzájutna. Ezeknek az újszülötteknek az esetében súlyos lefolyású fertõzésre lehet számítani 10-12 napos korban, mely megfelelõ ellátás nélkül az esetek 30%-ában halállal végzõdik.

Nem ritka eset, amikor az újszülött a testvérétõl kapja el élete elsõ heteiben a bárányhimlõt. Ilyenkor a várható varicella mindenképpen kisebb kockázatú, mint a méhen belül szerzett. Lefolyását nagy mértékben  befolyásolja az, hogy az édesanya volt-e már bárányhimlõs és tud-e szoptatni. Ha védett és szoptat, akkor minden esély megvan arra, hogy az újszülött fertõzése enyhe lefolyású legyen, ha nem, akkor szükség lehet antivirális kezelésre. Utóbbi esetben az édesanya is kaphat bárányhimlõt, annak minden kockázatával.

A terhesség alatt kialakuló övsömör semmilyen kockázatot nem jelent a magzatra nézve, mert a vírus nem kerül a véráramba. A kismama szervezetében termelõdõ ellenanyag a késõbbiek folyamán védõhatású lehet az újszülöttre, különösen akkor, ha a csecsemõ szopik.

 

Az Avantgarde Group szervezésében Oltás vagy tûzoltás… címmel 2003. október 21 –én megrendezett kerekasztal-beszélgetés a fertõzõ gyermekbetegségekrõl és megelõzésükrõl háttéranyaga.
A beszélgetés szakmai résztvevõi voltak:
Csiszár Lászlóné, a MAVE titkára a fertõzõ gyermekbetegségekkel kapcsolatos védõnõi tapasztalatokról.
Dr. Mészner Zsófia, gyermekinfektológus a bárányhimlõ szövõdményeivel és megelõzésével kapcsolatos közhiedelmekrõl és tévhitekrõl.
Dr. Lintner Ferenc, szülész-nõgyógyász a fertõzõ gyermekbetegségekrõl a várandósság idején. 

Prof. Dr. Budai József, csecsemõ és gyermekorvos, a fertõzõ betegségek szakértõje a védõoltásokról szerzett 50 évnyi tapasztalatokról.


2003.10.28