Ilyesmit én is hallottam (hogy 5 órát hagyhat ki a baba evés nélkül), de nem hiszem, hogy létszükséglet. Az egyik barátnőm mindhárom gyereke KÉT HETES KORÁTÓL átaludta az éjszakát! (irigylem is érte nagyon). Tehát ők 8-9-10 órát aludtak, mégis itt vannak, egészségesek, - 14 éves a legnagyobb, 6 éves a legkisebb, ennyi idő alatt már kiderült volna a baj .
Nem tudom, mi indokolja (-ná) az öt óránkénti szoptatást. Egy biztos: vigyázz nagyon, és örülj, hogy a babád alszik éjszaka - én is felkeltettem anno már a kórházban a fiamat (első gyerek), pedig lehet, hogy ő is átaludta volna az éjszakát. Ezekkel a felébresztésekkel meg lehet, hogy tényleg "csinálsz" egy alvászavaros gyereket. Arról nem is beszélve, hogy elképzelem, milyen kipihent lehetsz reggelente egy-egy ébren töltött másfél órás ébresztgetés után...
Mit mond a doki, miért KELL öt óránként etetni a gyerekeket?
Zsóka

És mit tegyen az, akinél nem válik be ez a módszer? Nekem egy éves a kisfiam, de még nem aludt át soha egyetlen éjszakát sem. Ha közöttünk alszik, ugyanúgy felsír akár óránként vagy gyakrabban is... ráadásul annyit forgolódik, hogy nem tudok tőle aludni, és mindig kitúr a helyemről, az ágy szélén egyensúlyozom fél éjszaka ébren.
KATADanianyu

Én a második gyereknél jutottam oda, hogy magam mellé tettem aludni. Hát, lehetett volna korábban is ennyi eszem, nyugodtabb éjszakáink lettek volna az első babával is. Most Benke, a harmadik fiam az első perctől kezdve mellettem alszik. Néha ébredezik, de jóval kipihentebb vagyok, hogy mellettem van. Gyors szopi, és alszunk tovább. Ráadásul igaz, amit olvastam, hogy összehangolódik az alvási ciklus. Tényleg egyszerre ébredünk, így kevésbé visel meg a dolog. Van amikor gyakrabban ébred, pl. fogzás, de van amikor átalussza az éjszakát. Nekünk egy nagy francia ágy van, és mellé van téve a rácsos ágy, de rács nélkül, és egy szintbe hozva. Így hely is van, és össze is vagyunk bújva.
Liesel

Mi is a rács nélküli kiságyban alvást választottuk 1 éves kislányunk számára. Sokszor (4-5) felébredt éjszakánként, szopizással aludt vissza, engem teljesen kifárasztott, így kénytelen voltam magunkhoz venni. Pár hónapig így aludtunk hárman a francia ágyban, de később már nagyon kényelmetlen volt, sokat mozgott, rugdosott. Így találtuk ki, hogy a kiságyat az ágy végébe állítottuk, és levettük az egyik oldalán a rácsot. Hetek óta nyugodtan alszunk, van, hogy átmászik hozzánk, de pl. tegnap 9-tol 8-ig aludt a saját helyén.
Csak azt nem tudom, hogy ha majd nem szopik, hogy fogom elaltatni, ugyanis még mindig csak úgy hajlandó. Nektek hogy sikerült?
Labros

Érdekes ez a zoknizás!
Nekem soha eszembe se jutott, sőt télen is mikor hideg van, akkor is csak kombidressz és hálózsákot adok (adtam) a gyerekekre. Emmának a télen nagyon hideg volt a keze reggelenként. Akkor is, ha hosszúujjú volt rajta, ami eltakarta a kézfejét is. A doki szerint nem volt rossz a vérkeringése, ő csak ilyen fajta. Lehet, hogy jövő télen megpróbálom a zoknit meg a kesztyűt is???
EviC

Abszolút zsák párti vagyok. Lehet kapni egész nagy méretekben is, ha úgy érzitek kényelmetlen Sophienak, akkor esetleg nagyobbra kéne cserélni. Az enyémek nagyon megszokták, bár nyáron a kánikulában nem használjuk, viszonylag simán visszaállnak rá ősszel. A nagyfiam már 7 és fél éves, és még mindig zsákban alszik, most vagyok úgy vele, hogy ha jön a jó idő, lekerül róla, utána már megpróbálom a takarót. Nekem nagyon megnyugtató az, hogy nyugodtan forgolódhatnak éjjel, nem kell állandóan bemászkálni, hogy vajon van-e még rajtuk takaró.
Kicsi korban állítólag a pólya is azért volt jó annó, mert a babának a szoros testmelegre igénye van, hiszen a nagy tér még szokatlan neki. Nem tudom, pólyánk sose volt, de lehet, hogy van benne valami.
A meleg-nem meleg kérdéshez még: mennyire van meleg a szobában? mert orvosok szerint kb. 18 fok (celsius) az ideális alváshoz. Nálunk mondjuk kb. 20 fok van, de ebben egy normál hálózsák nem sok. Nyáron ill. melegben: kisebb méretekben lehet kapni pamut hálózsákot, ami csak annyira meleg, mint egy pamut rugdalózó vagy poló, ujjatlan, szellős szabású. (na ilyet viszont kb. két évesnél nagyobbra én sem láttam, de lehet, hogy van)
Ildi

Nekem kétfajta tapasztalatom van.
Az első fiamat születésétől fogva éjjelre három éves koráig hálózsákban altattam. Nekünk nem az az ujjatlan pufi zsákunk volt hanem hosszúujju. Télen frottirból, termoanyagból, ősszel és tavasszal vékony pamutból.
Nagyon szerettem és a gyerek is jókat aludt benne. Amikor három éves lett kapott egy ágynemű garnitúrát azóta azzal takarózik és nagyon ritka, hogy ki lenne takaródzva.
A második fiamat is hálózsákba szerettem volna altatni, de valahogy én nem szerettem. Először ráfogtam arra, hogy Domi nagyon kicsi (47 cm, 2750 g) ezért nem tudom benne fogni. Aztán zavart a szoptatásnál, nem tudtam benne rendesen tartani, ezért elhalasztottam, hogy majd ha nagyobb lesz. Aztán amikor már nem szopott hat hónapos elmúlt meg nyár volt, akkor nem kellett. Ősszel pedig vettem neki vastag bolyhos anyagból pizsamát, egyberészes, lábfejes mint a rugdalódzó.
Aztán rájöttem miért is nem szerettük meg a hálózsákot. A második fiam nem egy egyhelyben alvó gyerek volt mint az első. Már egész kicsi korában elmászott az ágyban (hason aludt). Később meg nem csak elmászott forgolódott mint a ringlispi. Jól alszik nincs semmi baja az alvással csak szeret az ágyba több helyre vackolni.
Meg rájöttem még egyre. Amíg kis csecsemő volt nagyon szeretett jó melegben aludni. Most meg, hogy már elmúlt egyéves nem szereti ha melegen be van takarva. Erre, úgy jöttem rá, hogy elalvás után ha betakarom - akármivel - képes felébredni és felüvölteni az egész családot. Úgyhogy marad a vastag pizsama takaró nélkül.
bigacsiga Kata

Az én fiam 22 hónapos koráig nem aludta át az éjszakát!! Azt hittem, megbolondulok a végére. Aztán vki azt tanácsolta, hogy hagyjam sírni. Az első éjjel öt percig, a második éjjel tíz percig, a harmadik éjjel 15 percig. Ennyit azért kibír egy vérző szívű anya is. (Meg a gyerek is). És a negyedik éjjelre átaludta az éjszakát!!
Akkor épp külföldön voltunk, és az utazás miatt kétszer kellett alvásra szoktatnom. Másodszor a cici helyett cumisüveg módszert választottam (én vizet adtam neki). Ő addig este a cicin aludt el, és éjjel ha felébredt, akkor is csak úgy aludt vissza. Három hónapos terhes voltam már a második gyerekemmel, és már elegem volt az éjszakázásból. Kb. egy hét alatt így is átaludta az éjszakát. Csodálkoztam is, mert viszonylag könnyű volt, nem nagyon kérte a cicit, viszonylag hamar belenyugodott a cumisüvegbe. Néha felébred, akkor kap vizet (cumisüveget a kezébe adom, azon szépen elalszik, én meg megyek vissza az ágyamba). Lehet, hogy csak szerencsém volt? 
Vigyázzatok lányok, mert a gyerekeket mi rontjuk el! Komolyan. Biztos vagyok benne, hogy a fiam azért nem aludta át olyan sokáig az éjszakát, mert elrontottam. Nekik is szükségük van a nyugodt éjszakára, a hosszú, pihentető alvásra. De megszokták a gyakori felébredést - gyakorlatilag felébresztik magukat enni. Néha keményszívűeknek kell lennünk, a gyerekek érdekében( és a sajátunkban is. Nekik is jobb egy kipihent anyuka, mint egy fáradt, nyűgös).
Zsóka

Nekem egy egyéves kisfiam van. Szerencsére nekünk nem volt gondunk az éjszakai alvással. 6 hetes kora óta minden éjszakát átalussza evés, ivás nélkül. Leírom, hogy hogy értem ezt el, hátha valakinek segít. Az első 6 héten mellettünk aludt az ágyban, mert nem mertem egyedül hagyni a bölcsőhalál miatt. 6 hetes korára elérte a 4,5 kg, ezután a szervezetének nincs szüksége éjszaka evésre, ivásra csak reflexszerűen ébred fel. Odatettem magam mellé az ágyba és amikor elkezdett ébredezni adtam neki szőlőcukros vizet (gyógyszertárban lehet kapni kimérve a szőlőcukrot). 3 napig csináltuk így és azóta egyszer sem kel fel éjszaka. Az a titka, hogy oda legyem készítve minden az ágy mellé, ne kelljen felkelni, villanyt kapcsolni és a gyerek is még csak elkezd ébredezni, megkapja a vizet és visszaalszik.
tibimama

Ezzel a módszerrel nekem az a gondom, hogy az újszülött bélrendszerének a legideálisabb az anyatej. Az anyatejtől egy bevonat képződik a beleken, amit minden más folyadék, táplálék károsít. Na, persze van olyan helyzet, amikor sajnos kell adni mást is, de csak indokolt esetben. Arról, hogy ezt a 4.5 kg.-os határt honnan vették, és miért pont ez, nem találtam eddig kutatási eredményt, bár eléggé belerágtam magam a csecsemők alvási szokásai témába. Ez egy olyan elmélet, mint a három óránkénti etetés. Nekem a három gyerek közül a nagy nagyon nem aludt, és semmilyen módszer sem segített. A többinél feladtam a módszereket, és ez bevált. Magam mellé tettem őket, szopizhattak amikor és amennyit akartak, mégis átaludták az éjszakát egy idő után. Most a pici a fogzásnál viszont ébredezett, sokszor 4-5 ször is szopizott. Amikor kinőtt a foga, ismét átaludta az éjszakát. Na ennyit a rossz szokások kialakítása című elméletről.
Bíztatásul: a nagyfiam. aki háromnegyed óránként ébredt éjjel, de letenni sem lehetett, csak nehezen, mire végigpróbáltunk minden "módszert" kb. másfél kétéves kora körül elkezdett aludni. Szóval kitartás.
Liesel

1 eves 2 hónapos fiam meg mindig nem alussza át az éjszakát. Hat hónapos koráig szoptattam, éjszaka is, mikor abbahagytam megszokásból mindig felsírt. Hát mit tudjak vele csinálni, sírni nem hagyhattam (egy szobában vagyunk vele), felvenni nem akartam, odaadtam a cumisüveget teával. Hát szerintem ez a legrosszabb dolog amire rá lehet szoktatni. Mai napig is felsír, kéri az üveget. Ha jó az éjszakám csak háromszor négyszer költ fel, gondolhatod, ha rossz egész éjjel fent vagyok. Kipróbáltam már mindent, jó sokat sétálok vele a friss levegőn, lefekvés előtt fürdetem, próbálok egy lefekvési programot kialakítani, amelyik minden este ismétlődik. Elaludni elalszik egyedül, de úgy 2 után kezdődik a cirkusz. Hajnali 4-5 között megkapja a reggeli tejet, s akkor 7-ig alszik. Szóval nem vagy egyedül, de tanácsot nem tudok adni. Csak annyit NE ADJ NEKI TEÁT. Most utólag sok szakember és ismerős mondta, hogy erről sokáig nem fog lemondani magától. Sírni meg nincs idegem hagyni. Robimama

Én is elmondanám, nálunk mi jött be. Kislányom szépen aludt a kiságyban, amíg meg nem tanult fordulni, ekkor folyton beakadt a rácsba, keresztbe feküdt, nem fért el. Mivel még szoptattam, átköltözött a mi franciaágyunkba. Egy éves volt, amikor lett külön szobája, ekkor vettem egy 200x180 cm matracot, varrtam rá huzatot, és azóta ezen alszik. Nem alszik el nélkülem, de ha elaludt, ami kb. fél óra, én kijövök. Ha netán éjszaka felébred, viszem a takarómat, mellébújok, és alszom vele. Amíg kicsi volt, körberaktam plédekkel, hogy álmában le ne guruljon az ágyról. Amúgy nyolc hónaposan inkább csak szomjas volt éjjel, mint éhes, ezért cici helyett vizet kapott, és szépen visszaaludt. Így a gyerek is jól alszik, én is kényelmesen elférek, és többnyire a párom mellett ébredek reggel. Amúgy nekünk nem vált be, hogy hagyjam éjjel sírni, mert addig sírt, amíg össze nem hányta magát, reszketett, és inkább úgy döntöttem, nem kínozom. Végül is előbb utóbb eljön az az idő amikor már nem velem akar majd aludni, addig meg olyan jó odabújni egy-egy hajnalban hozzá. hátha másnak is jó, ha nem a gyerek alszik a szülői ágyban, hanem a szülő a gyerekágyban!
Szilvi

Legjobb példa az ikreim, akik ugyanannyi ideig szoptak. Viszont a lányom 1 hónaposan (még 3 kg sem volt!) már lényegében átaludta az éjjelt, addig a fiam 7 hónapos korig kelt, sőt akkoriban már rengeteget, nem is a szopi miatt, a testi közelség miatt. (ekkor a lányom már hosszú éjjeleket aludt) Akkor a fiamat is leszoktattam, tény, ezután jobban aludt. Majd végül mindketten 19 hónapig szoptak, egyformán. Ezzel együtt a fiam sokkal tovább ébredezett, riadozott éjjel.
Most persze ezt nézhetjük fordítva is, hogy lám, ő éjjel sokáig szopott, és lám ő éjjel nyugtalanabb is volt. De itt inkább a fordítottjáról lehet szó: azaz nem a szoptatás miatt igénylik az éjjeli testi közelséget, hanem az éjjeli testi közelségre való igényük eredményezi a tovább tartó éjjeli szopásokat.
Ildi

Az én anyósom védőnő. Eleinte próbált igazgatni, de helyretettem, azóta a világ legaranyosabb nője, s meg se próbál beleszólni a dolgaimba. Ő is azon a véleményen volt, hogy a gyereknek külön szobában a helye, ne szoktassam magam mellé, stb.stb., (ő így csinálta, meg is van az eredménye, a gyerekei felnőtt fejjel totál el vannak hidegülve tőle, nincs közös témájuk, nem őszinték és még sorolhatnám), de kit érdekel. Én akkor lennék a legboldogabb, ha fiam mindig rajtam csüngne.
Sarolta

Örülök, hogy elolvastam ezt a topicot, eddig én is hagytam este sírni a babucimat, igaz 10 percnél tovább sosem. Mostanában viszont melléfekszem és annyira édes ahogy ott szuszog mellettem, meg átkarolja a nyakamat. Szerintem 10-20 perc és már alszik is. Bánom, hogy eddig lemaradtam erről a fantasztikus érzésről, neki is rossz lehetett, úgy érezhette, hogy cserbenhagyták és mindezek mellett meg iszonyatos lelkiismeret furdalásom is volt emiatt. Csak igazat tudok adni annak aki azt írta, hogy mindig hallgass az ösztöneidre.
Bobojza

Az én esetem:
Kisfiam két hónapos korától átaludta az éjszakákat, aztán 5 hónapos kora körül egyre többször ébredt éjjel (külön szobában van). Eleinte csak éjfél után 1-2-szer, aztán egyre gyakrabban. Átmentem hozzá, megsimogattam, odaadtam a cumiját, és már aludt is tovább. De néha teljesen éber lett, ilyenkor cicire tettem, és így altattam vissza. Sűrűsödtek az éjjeli felsírások és én már 10-szer is felugrottam éjjelente hozzá, hol simizésre, hol cicizésre. Nagyon megviselt ez engem, nem tudtam folyamatosan egyhuzamban 1 óráknál többet átaludni. Döntöttem egy napon, mikor már 7 hónapos volt a fiam. Mikor felsírt, bementem hozzá, kedvesen halkan megnyugtattam, de ha nem hagyta abba a sírást, kijöttem és bezártam a szobája ajtaját. Nagyon elkeseredetten sírni kezdett, de megálltam hogy ne menjek vissza és csak 10 percig tartott a sírás, aztán elaludt.
Bementem, betakargattam - és alig akartam elhinni, azon az éjjelen a szokásos 8-10 alkalom helyett csak egyszer ébredt fel. Akkor is bementem hozzá, megsimogattam, és kijöttem. Õ folytatta a sírást, de csak 10 percig, aztán ismét elaludt, reggelig. Következő este már csak 5 percig nyöszörgött, aztán az egész éjjelt átaludta, egyetlenegyszer sem ébredt fel reggelig! Harmadik este már csak 1-2 percet tiltakozott miután kijöttem a szobából, negyedik este pedig sírás nélkül magától csendben elaludt! És az éjszakák zavartalanok! Néha én ébredek fel néhány óra alvás után, mert olyan furcsa a mély csend és szinte hiányzik hogy nem "ugráltat" már éjjelente. Alig bírom elhinni, hogy ilyen könnyen sikerült, megúsztuk nagy, hosszú sírások nélkül és ilyen egyszerű volt! Azt hiszem az volt a titok, hogy határozott voltam, és ezt megérezte rajtam. Mindkettőnknek jobb így!
Katus