A kisgyermekek jól ismert szokása, hogy mindent kezükbe vesznek, miszlikre tépnek vagy megrágcsálnak. Csillapíthatatlan kíváncsiságuknak gyakran esik áldozatul egy-egy dédelgetett dísznövény, vagy féltve őrzött cserepes virág. A kiborított virágföld, széttört cserép csak a kisebb bosszúság, ennél jóval nagyobb gondot okozhat, ha a „kezdő botanikus” a szájába vesz, esetleg le is nyel egy-két levelet a zsákmányból. Jó ha tudjuk, hogy nem egy káprázatos szobanövény mérgező anyagokat is tartalmaz.

A hazai fenyvesekben, tölgyesekben is illatozó ciklámen az egyik legkedveltebb, lakásban is tartott cserepes virágunk. Szirmainak színe, leveleinek mérete eltérő lehet. A Földközi-tenger partvidékén őshonos növény virágzata és szára enyhén, míg föld alatti gumója már erősen mérgező. A 2-3 cm átmérőjű, szabálytalan kis gömbök szaponint, és mérgező cyclamin glükozidot tartalmaznak. Egy-két gumó elfogyasztása hányást, gyomorfájást, hasmenést, valamint általános rosszullétet eredményez. Jóval súlyosabbak a tünetei kettőnél több gyökér bekebelezésének: heveny gyomor és bélrendszeri panaszok (erős hányás, hasmenés), szédülés, görcsök, fokozott izzadás, de előfordulhat légzési nehézség és átmeneti bénulás is. 

A kontyvirágfélék családjához tartozó Diffenbachia őshazája a trópusi dzsungel. Az egyszikű növénynek számos változata ismert, mind méreteit, mind pedig leveleinek színét, mintázatát tekintve. Gyakran buzogányvirágnak is nevezik, mivel az egyes fajtáknál fellelhető virágzati tengely csupasz, úgymond bunkóban végződik. Az egyszikű növény minden része mérgező kalcium-oxalátot, oxálsavat, valamint cyanogén-glükozidot tartalmaz. A kívánatos csemegének tűnő virágzat, vagy levél elrágásának kellemetlen következményei hamarosan jelentkeznek: a szájban, torokban égő, maró érzés lép fel. A megduzzadt nyálkahártyák miatt nyelési nehézségek és beszédképtelenség is jelentkezhet. 

A nagy, szabdalt levelű filodendron (ismertebb nevén könnyezőpálma) kedvelt szobanövényünk. Az embermagasságra is megnövő - őshazájában, Afrikában levélfának is nevezett - növény akár 25-30 évig is él. Az emberre veszélyes anyagot - amit a dzsungelek vadászai nyílméregként használnak - nem levele, vagy szára tartalmazza, hanem különös, pikkelyes légzőgyökerei, vagy az életében egyszer hozott, kukoricacsőre emlékeztető virága. Legtöbbször a közvetlenül föld felett szerteágazó, akár több méterre is megnövő léggyökerek, „csápok” keltik fel gyermekeink érdeklődését. A baj akkor következik be, ha a letépett vagy lenyisszantott gyökerek nedve a bőrre, vagy a nyálkahártyákra kerül, mivel annak hatóanyaga mindkettőt erősen izgatja. A bőr kivörösödhet, míg a szájüregben - a nyelven és a torokban - égető érzés jelentkezik. Súlyosabb esetben - mivel a szájban duzzadás lép fel - a gyerek nem tud nyelni, és beszéde is nehézzé válik.  

Fikusz 

Minden részében mérgező nedv „csörgedez”

Az eperfafélék családjába sorolt fikusz Kelet-Indiából származó örökzöld. A kétszikű szobafikusz hatalmas bőrnemű levelében, valamint szárában tejnedv „csörgedez”, ami gyantát, kaucsukot, kumarint és különböző proteineket tartalmaz. Ha a kíváncsi gyermeknek sikerült átrágnia magát a tenyérnyi, zöld  leveleken, esetleg a kemény, fás szárral is megbirkózott - netalán le is nyelte -, akkor a következő tünetekkel számolhatunk: erős hasfájás, hasmenés, valamint hányás. Nagymennyiség elfogyasztása után fulladás is felléphet.  

A kroton otthonaink kedvelt és igen elterjedt dísze. A trópusi vidékeken vadon élő, kutyatejfélék családjába tartozó növény levelei váltakozó állásúak és eltérő színűek. Egy példányon egyszerre található zölden, vörösen, valamint sárgán mintázott, lándzsahegyre emlékeztető levél, amely - a szárral együtt - mérgező tejnedvet tartalmaz. A növényi nedv a tápcsatornába jutva erős hányást, hasmenést, valamint égő, maró érzetet okoz. A bőrre cseppenő méreganyag izgató hatása perceken belül jelentkezik kivörösödés, viszketés formájában. 

Ács Mihály

A cikk eredetije:

http://www.vital.hu/