"Anyatejet helyettesítő anyagok
forgalmazásának nemzetközi kódexe"
Rövidített változat

Kérdések és válaszok egészségügyi dolgozók számára

 

Sokan bizonytalanok benne, hogy mi is az "Anyatejet helyettesítő anyagok forgalmazásának nemzetközi kódexe", és azt sem tudja mindenki, hogy a Kódex elvei milyen tevékenységet követelnek meg. Az  itt következők segítenek megválaszolni az egészségügyi dolgozók által feltett leggyakoribb kérdéseket.

1. Mi a Kódex?
 

A Kódex a WHO és az UNICEF által megfogalmazott nemzetközi ajánlás, melyet az Egészségügyi Világközgyűlés (WHA)1981-ben elfogadott.

2. Mi a Kódex célja?
 

A Kódex arra törekszik, hogy megvédje és támogassa a szoptatást azáltal, hogy felszámolja az anyatejet helyettesítő anyagok (tápszerek, fél éves kor előtt ajánlott bébiételek, cumik, cumisüvegek) nem megfelelő forgalmazását és elosztását.

3. Miért van szükség a Kódexre?
 

Világszerte az a tapasztalat, hogy a csecsemőtáplálási cikkek kereskedelmi propagandája negatív hatással van a szoptatás elterjedésére és időtartamára. A Kódex célja, hogy megszüntesse azt a marketing gyakorlatot, amely hátráltatja a szoptatást.

4. Mely országok szavaztak a Kódex mellett?
  1981-ben a WHA 119 tagországa közül az USA kivételével minden ország támogatta a javaslat elfogadását.
(Magyarország képviselője is a Kódexre szavazott.)
5. Csak egy Kódex létezik?
  Igen, bár számos ország bevezetett nemzeti törvényeket, vagy kifejlesztette a saját szabályzatát, amely nagyrészt a Nemzetközi Kódexen alapul. (A legjobb módszer magát a Kódexet törvénybe iktatni.)
6. Mely termékekkel foglalkozik a Kódex?
Minden termékkel, amelyet az anyatej, a szoptatás helyettesítésének céljából hoznak forgalomba. Ide tartoznak a tápszerek, bébiételek és bébi-italok. A cumik és cumisüvegek szintén a Kódex hatálya alá tartoznak. A Kódex nem avatkozik bele ezen cikkek értékesítésébe, csak népszerűsítésük módját határozza meg.
7. Ki felelôs a Kódex elveinek betartásáért?
Annak a felelőssége, hogy a forgalmazás módját összhangba hozzák a Kódex rendelkezéseivel, a gyártó cégek és a forgalmazók vállán nyugszik. Néhány országnak már megvannak a kialakult módszerei arra, hogy hogyan ellenőrizzék a Kódex betartását, és, hogy mit tegyenek a szabályok megszegése esetén. Az egészségügyi dolgozóknak azonosulniuk kell a Kódex elveivel annak érdekében, hogy megvédjék az anyákat és a gyermekeket az üzleti fogások rossz hatásaitól.
8. Különbséget tesz-e a Kódex életkorcsoportok és országok között?
Nem. A Kódex minden életkorra kifejlesztett anyatejet helyettesítő termékre, és minden országra vonatkozik.
9. Milyen módon állapítható meg az, hogy egy kereskedelmi praktika ellenkezik a Kódex előírásaival?
Az alapvető szabály az, hogy feltesszük a kérdést: ez a jelenség akadályozza-e, aláássa-e a szoptatást. (lásd még a 12. kérdést!)
10. Mit nem szabályoz a Kódex?
-  Nem akadályozza meg az anyatejet helyettesítő termékek gyártását és forgalmazását.
-  Nem foglalkozik a hat hónapos kor utáni kiegészítő táplálás helyes módjával.
11. Milyen módon befolyásolhatják a cégek az egészségügyi rendszert?
-   ingyenes mintacsomagokkal látják el az anyákat,
-  a cég vagy a termék nevével ellátott plakátokat jelentetnek meg,
-  céges ajándékokat osztanak szét az anyák és az egészségügyi dolgozók között,
-  gyermekgondozással és szoptatással kapcsolatos kiadványokat jelentetnek meg,
-  termékeket vagy felszerelést adományoznak az egészségügyi ellátás megkönnyítése érdekében,
-  szakirodalmat adnak ki egészségügyi szakemberek részére,
-  szakmai továbbképzéseket, konferenciákat szponzorálnak, vagy egyes személyek részvételét finanszírozzák.
12. Hogyan lehet összefoglalni a kódex lényegét?
A Kódex a következő 10 fontos rendelkezést tartalmazza:

-  A hatálya alá tartozó termékek a nagyközönség előtt nem reklámozhatók.
-  Nem szabad termékmintát osztani az anyáknak és a családtagoknak.
-  A termékekkel nem szabad az egészségügyi intézményeket ingyenes adományként, vagy alacsony áron ellátni.
- A cégek nem alkalmazhatnak az anyákkal kapcsolatot tartó csecsemőtáplálási tanácsadó személyzetet.
-  Nem szabad termékmintát vagy ajándékot juttatni az egészségügyi dolgozóknak.
-  Ha az egészségügyi dolgozó mégis kapna ilyet, nem adhatja tovább az anyáknak.
-  A termékek címkéjén nem szerepelhet olyan ábra, szöveg, vagy kisgyermeket ábrázoló kép, amely idealizálja a mesterséges csecsemőtáplálást.
 -  Az egészségügyi dolgozóknak szóló információk  legyenek tudományosak és tényszerűek.
- Minden mesterséges csecsemőtáplálásról szóló kiadvány, beleértve a termékeken lévő címkéket is, tájékoztassa az olvasót a szoptatás előnyeiről, a mesterséges táplálás anyagi vonzatairól és veszélyeiről.
- Az arra alkalmatlan termékeket, mint pl. az édesített sűrített tejet, nem szabad csecsemőtáplálásra ajánlani.
-  A gyártóknak és a forgalmazóknak be kell tartaniuk a Kódex rendelkezéseit, még akkor is, ha az adott ország nem rendelkezik erre a területre vonatkozó törvénnyel, vagy más jogszabállyal.
Jegyzet:
 A WHO és az UNICEF javasolja:
-  a kizárólagos szoptatást kb. a gyermek fél éves koráig,
-  a szoptatás folytatását két éves korig, vagy tovább megfelelő mennnyiségű, biztonságos helyi élelmiszerekkel kiegészítve.

(WHA 47.5 határozat, 1994)
Készült az IBFAN kiadványa alapján.

Az IBFAN (International Baby Food Action Network) egy olyan koalíció, amelybe 74 ország 140 önkéntes szervezete tartozik. Ezek a szervezetek a gyermekek jobb egészségi állapotáért, és táplálásért dolgoznak, oly módon, hogy támogatják a szoptatást és gátolják a mesterséges csecsemőtáplálékok felelőtlen marketingjét.
További információkat a Szoptatásért Magyar Egyesület honlapján
(www.c3.hu/~hab) talál.