Rendelő

Laevolac-lactulose

lápiszolás

abortusz

ADHD

adottság

agyhártyagyulladás

agyvelőgyulladás

ajánlás

akaratosság

alhasi fájdalom

állattartás

allergia

allergiateszt

altatás

aluszékonyság

alvás

alvászavar

anafilaxiás sokk

angolkór

antibiotikum

anyajegy

anyatej

apgar

arcbőr

arcüreggyulladás

Asperger-szindróma

Összes címke »

Kérdések-válaszok

Kisfiam 4 hónapos, eddig csak szopizott, néhány napja kezdtük el az alma, almalé kóstolgat ...

Kisfiam 4 hónapos, eddig csak szopizott, néhány napja kezdtük el az alma, almalé kóstolgatását. Jelenleg 7220 gr és 66 cm hosszú (születésekor 4000 gr és 52 cm volt), nyugodt baba. Tegnap kapta meg a 4 hónapos oltását, a vizsgálaton az orvosunk azt mondta, hogy sápadt a baba, szerinte vérszegény. Valamint szívzörejt hallott, szerinte ez is a vérszegénységgel függ össze. Kérdésem az lenne, hogy valóban okozhat e a vérszegénység szívzörejt, és a szívzörejnek milyen következményei lehetnek?

Válasz

Az élet első 3-4 hónapjában ismert jelenség az ún. "élettani vérszegénység". Ez tehát teljesen egészséges, jól táplálkozó kiscsecsemők esetén is fennáll. Ennek számos oka van: pl.: magzati vörösvértestek szétesése, gyors testtömeg növekedés, stb. Ha ez az ún. fiziológiás mértékű vérszegénység bizonyos szintet meghalad, a baba sápadttá, aluszékonnyá, rossz étvágyúvá, valamint a fertőzésekre hajlamosabbá válik. Amennyiben a gyanú felmerül, ma már a megfelelő laboratóriumi vizsgálatokkal ennek pontos mértékét tisztázzuk, és ezután kezdjük meg a korrekt, megfelelő idejű és dózisú vaspótlást. Szívzörejt komoly vérzékenység okozhat, valószínűleg olyan mechanizmus alapján (egészséges szívben!), hogy az oxigénhiányos (kevés vörösvértest) vér keringési sebességét a szervezet szabályozó mechanizmusai megnövelik. Így a szervek kicsit mégis több oxigénhez jutnak. A gyorsan áramló vérben áramlási turbulencia keletkezik, ez a szív felett hallható. A laboratóriumi vizsgálat mellett azonban én kardiológiai vizsgálatot is javasolnék a babánál, a vaskezelés megkezdése előtt, ez a csecsemő számára egyáltalán nem megterhelő.
Dr. Gömöri Ágnes

2 éves kislányom augusztus elején kezdett bölcsődébe járni. A 3. hét után megbetegedett. ...

2 éves kislányom augusztus elején kezdett bölcsődébe járni. A 3. hét után megbetegedett. Ettől kezdve minden második héten beteg lett.
Október elején a gyermekorvossal egyetértve 1 hónapra felfüggesztettük a bölcsődébe járást. Kb. 2 héttel később figyeltem fel arra, hogy a kislányomnak állandó hőemelkedése (37,3 - 37,4) van. Ez az érték nem megy se le, se fel. Emiatt az orvos laborvizsgálatot kért.
A labor eredmények alapján a gyermekorvos "csak" vérszegénységet állapított meg nála. A kiírt terápia 3 hónapig 1 x 20 Maltofer csepp.
A kislány egyébként jó kedvű, eleven, jól eszik, szépen fejlődik. Az egyetlen ami aggaszt az a hőemelkedés.

Válasz

Nehéz a válasz, nem tudom, tudok-e így olyat mondani, ami tökéletesen megnyugtatja.
Az nem ritka hogy közösségbe kerüléskor a gyermekek igen gyakran megbetegszenek.
Az is előfordul, hogy tartósan ilyen hőemelkedés észlelhető (bár nem tudom, hogy ezt a hőt hol mérték) - minden komolyabb következmény nélkül.
A labor leletekben valóban megállapítható a vérszegénység, ennek hátterében - ha annak fertőzéses eredete kizárható - az esetek többségében vashiány állhat. Az kérdés, mikor kezeljük.
A süllyedés alacsony, így komolyabb fertőzéses folyamat - ami általában a láz mögött állhat - nem valószínű.
Meg kell jegyeznem, ha gyermeke állapota aggasztja, forduljon gyermekorvoshoz, annak segítségével győződhet csak meg arról, van-e baja, vagy sem. A szülő önmagában - több ok folytán - erre nem képes.
Emellett viszont egy ilyen válasz sem lehet semmilyen irányban bizonyító erejű.
Dr. Péter György

Kisfiam 15 hónapos, az orvos vérvizsgálat alapján nem tartja kizártnak a lisztérzékenysé ...

Kisfiam 15 hónapos, az orvos vérvizsgálat alapján nem tartja kizártnak a lisztérzékenységet. Önök az egyik válaszukban azt írták, hogy a lisztérzékenység és a cöliákia ugyanaz. Más írásokban és az orvosunk szerint azonban az első kinőhető, a második nem; lisztérzékenységben megjelenik a jellemző ellenanyag a vérben, a másikban csak a biopszia ad biztos diagnózist, mert nincsenek meg ezek az ellenanyagok. Marci fiam elő van jegyezve biopsziára, az eredmény nem tudom mikor érkezik meg, de azért megkérdezem önöket, hogy bár Marci jó pár tünete stimmel a lisztérzékenység tüneteivel, amit a legjellemzőbbnek mondanak, a testsúly növekedésének megállása, illetve rossz közérzet, ezek nem jelentkeztek. Kisfiam 12 kg, vidám, huncut, érdeklődő, kicsit dundi gyerek. Ennek ellenére fennállhat nála ez a betegség? Érdekelne még az is, hogy más betegség tünetei esetleg lehetnek-e a lisztérzékenység tüneteihez hasonlóak?

Válasz

A coeliakia felszívódási zavarok körébe tartozó betegség, melynek lényege a különböző gabonafélékben - búza, rozs, árpa, zab - levő fehérje, a gliadinnal szembeni allergia. Máskén fogalmazva: gluten-szenzitiv enteropathia. 
Tulajdonképpen immun-pathológiai alapú betegség, a bél boholyzata elpusztul, így a felszívó felület csökken. (Esetenként más típusú felszívódási, és táplálék-allergia is, pl. tej-allergia is társulhat hozzá.)A gabonafélékkel, liszttel történő táplálás bevezetése idején, tehát általában a késő csecsemőkorban kezdődnek tünetei: a fejlődés megtorpan, esetleg visszaesik, a gyermekek hasa puffadt, elődomborodó, és ez jellegzetesen eltér az egyébként sovány alkattal, mellkassal illetve orcákkal. A gyermek sápadt, vérszegény, rossz kedvű. A széklet nagy tömegű, bűzös, esetleg zsírfényű.
Laboratóriumi vizsgálatoknál különböző hiányállapot jelei észlelhetők: vérszegénység, vashiány, a vérfehérjék és immunglobulinok csökkent szintje, esetleg egyéb szervi működési zavarok. Ugyancsak elmaradást mutathatnak a csontosodási folyamatok, melyeket röntgen vizsgálattal lehet diagnosztizálni.
Hasonló képpel járhatnak egyéb felszívódási zavarok, anyagcsere betegségek. Ezen kívül bizonyos tüneteiben hasonlíthat egyéb sebészeti, krónikus belgyógyászati betegségekhez.
Diagnosztizálni alapvetően a bél-biopsiával lehet. Nincs két típusú coeliakia.
A vérben levő ellenanyag is adhat alapos gyanút, azonban mivel az egész életre vonatkozó diagnózis ez - még egyszer hangsúlyozom - biopsiával lehet és kell megerősíteni. Természetesen a labor leleteknek illeszkedniük kell a klinikai panaszokkal, tünetekkel.
A megalapozott diagnózis esetén életre szólóan speciális - lisztmentes - diétát kell tartani.
Tehát véleményem szerint bizonyos értelmi zavar lehet az, hogy csupán ellenanyaggal igazolható esetekben a coeliakia gyógyul, míg biopsiával diagnosztizált esetben kell tartós betegségre számítani.
Dr. Péter György  

Kisfiam (2. gyerek) súlyával és a gyermekorvosunkkal kapcsolatos a kérdésem. Kisfiam 3520 ...

Kisfiam (2. gyerek) súlyával és a gyermekorvosunkkal kapcsolatos a kérdésem. Kisfiam 3520 gr-al született.  Fél éves korára duplázta meg a születési súlyát. 10 hónaposan voltunk egy megfázás miatt orvosnál, az akkori mérés szerint 7800 gr. volt, tehát 4 hónap alatt 800 gr-ot gyarapodott. Gyermekorvosunk ezt nagyon kevesellte, azt mondta, vigyük vissza 2-3 hét múlva, és ha akkor is ilyen csekély mértékben gyarapszik, elküldi vérvételre, nem vérszegény-e. 
Kisfiam egyáltalán nem sovány, teljesen jó formájú baba, mászik, most próbál felállni. 7 hónapos koráig az anyatej volt a fő tápláléka, most már szilárd táplálékot is örömmel fogyaszt, tény, hogy nem sokat, és emellett szopik.
 Kérdésem, hogy mennyire indokolt a vérvétel? Kislányomat is hasonló korban szúrták meg és hónapokig rettegett az orvosoktól ( nem jött  a vér a vénájából, hiába volt benne  a tű).  Miért kell a növekedési görbét ennyire szentírásnak venni?
Kisfiam boldog, vidám, egészséges bőrszínű baba. Nem lehet, hogy csak az én alkatomat örökölte? 
Viszont a gyermekorvosunkkal sem akarok konfliktust (hogy megtagadom a vérvételt), hiszen más tekintetben nagyon lelkiismeretes. Hogyan kerülhetnénk mégis el a a vérvételt? Vagy valóban indokolt?

Válasz

Engedjen meg egy kiigazítást: kérdése nem elsősorban a gyermekéről és orvosukról, hanem Önről szó.
Mivel gyermekét nem láthattam, nem vizsgáltam, így sem alkatát sem színét megítélni nem tudom, tehát nem egyszerű korrekt választ adnom. Leírásából úgy érzem, súly- és mozgásfejlődése megfelelő. A vérszegénységről azonban még ennyit sem mondhatok, tehát nem tudom megítélni ennek indokoltságát.
Bizonyára nem alaptalanul gondolt a vizsgálatra gyermeke orvosa. Még akkor is ezt mondanám, ha a vérvételt megtörténne, és az normális eredményt adna.
Hiszen az látszik, hogy most mindketten, t.i. Ön és az orvos is aggódnak, és a helyzetet csak a vizsgálattal lehet megoldani. A vérvizsgálatot mással kiváltani, helyettesíteni nem lehet.
A növekedés görbe nem szentírás, azonban a nagy statisztikai felmérések alapján összeállított olyan tábla, amely a gyermekek növekedési adatihoz a standardokat adják. Tehát ehhez kell és lehet viszonyítani a gyermekek növekedését, gyarapodását. Ezért van rá szükség.
Egyébként miként lehetne objektiválni a gyengébb fejlődést?
Természetesen, ezzel nem azt akarom mondani, hogy mindenkit laboratóriumi vizsgálatoknak kell alávetni, de ha a klinikai vizsgálatokkal kétségek merülnek fel, akkor viszont azokra szükség lehet, és szükség van.
De azt is tudnia kell, hogy Önnek jogában áll a vizsgálatot visszautasítani, és nem gondolom, hogy ebből az orvossal konfliktusa származhatna. Beszéljék meg a dolgot!
A korábbi rossz tapasztalatával kapcsolatban a következőt szeretném elmondani: nem gondolom, hogy nagyobbik gyermeke azért nem szereti az orvosokat, mert volt az a sikertelen vérvételi kísérlet. És még annyit, nem a régi - esetleg kedvezőtlen - tapasztalatok alapján kell a jelen problémáit megítélni.
És hogy miért Önről a szól a kérdése? - Azért mert az Ön dilemmái fogalmazódnak meg benne.

Dr. Péter György 



X
EZT MÁR OLVASTAD?