Rendelő Gyermekgyógyászat, gondozás Egyéb betegségek Herpeszvírus okozta agyvelőgyulladás

Herpeszvírus okozta agyvelőgyulladás:

Kérdés:
Ötéves kisfiam októberben esett át herpeszvírus által okozott agyvelőgyulladáson. A baloldali halántéklebenyben aktivizálódott a vírus. Az egy hónapos kezelés után, neurológiai maradványtünet nélkül bocsátottak haza. Néhány napja azt kezdte kérni tőlem, hogy ne legyen ő nagy és én se nőjek se fel, se le. Azt szeretném kérdezni, hogy ez még belefér a gyógyulás időszakába, vagy érdemes már most szakemberhez fordulni?
Másik kérdésem az, hogy a herpeszvírus okozta agyvelőgyulladásnak van e esetleg lappangási időszaka is, vagy csak a magas láz, fejfájás... jellemzi.
Válasz:
Hátulról kezdem a választ: a herpeses encephalitis igen súlyos idegrendszeri gyulladásos megbetegedés. Amennyiben időben reá terelődik a gyanú, illetve időben elkezdődik a kezelése, jó eséllyel gyógyítható. Azonban adott esetben maradványtüneteket hagyhat hátra.
Mint azt Ön is említette, gyermekének ilyen problémája nem volt.
A herpeses encephalitis általában viszonylag hirtelen alakul ki, magas lázzal, fejfájással, rossz közérzettel, hányással, a tudatzavarral. Súlyos betegség benyomását kelti.
Klinikai értelemben jellemző a betegségre, hogy általában féloldali görcsökkel, idegrendszeri góctünetekkel jár. Alapja az idegsejtek vérzéses destructioja. Kialakulását megelőzhetik aspecifikus klinikai jelek, tünetek, mint a láz, enyhe felső légúti hurutos tünetek, bizonytalan hasi panaszok, émelygés, hányinger. Ez lehet a lappangás időszaka.
Ami kérdése első felét illeti: néha ennyi idős gyermek minden betegség nélkül mondhat ilyen - a felnőtt számára - bizarr mondatokat. Ennek alapján még nem gondolnék betegségre, hiszen a gyereki fantáziavilág meglehetősen széles és érdekes. Ha többször adódik ilyen gondolat, esetleg viselkedésében változást lát, az már legalábbis megfontolás tárgyát képezheti, akkor esetleg pszichológust megkérdeznék. De mondom, egy ilyen eset kapcsán még nem, hanem várnék.
Dr. Péter György



Kérdés:
Nekem van egy 11 éves kislányom, aki herpesz vírus okozta agyvelőgyulladáson esett át. A kérdésem az lenne, hogy a szellemi károsodás azonnal mérhető-e, és ez az idő során rosszabbodik-e, avagy meg áll? Lehetséges-e hogy még egyszer bekövetkezzen a gyulladás? Azt, hogy herpesz vírus okozta a fertőzést, azt százszázalékosan ki tudják-e mutatni, vagy elég, ha arra utaló tünetek vannak, de nem mutatható ki az agyvízből a vírus, vagy annak
ellenanyaga?
Válasz:
Sajnos Ön nem írta meg, hogy kislánya fertőzése mikor zajlott. Egy agyvelőgyulladás végső kimenetele - szellemi vagy mozgáskárosodás, esetleg epilepszia kialakulása, enyhébb esetben maradandó fáradtság, figyelemzavar, a karakter megváltozása, ill. tartós, gyakran visszatérő fejfájás - gyakran sok hónap, akár 1 év múlva állapítható meg. Ennek oka: a fertőzés akut gyulladás utáni stádiumában az agyszövet  hegesedhet, bizonyos mértékben regenerálódik, gyakran az agy más részei idővel pótolják az elveszett funkciókat. Ehhez pedig idő kell. Fontos, hogy a gyógyulás megfelelő szakában, amikor a szakember már alkalmasnak tartja a gyermeket arra, a megfelelő szellemi és mozgásterápia és fejlesztés megtörténjen. A herpesz vírus okozta agyvelőgyulladás esetén kérdés a mai napig, hogy a vírus csak a véráram útján kerül az agyszövetbe, vagy közvetlenül az idegek idegrostjain keresztül. Ez utóbbi a valószínűbb. Kb. 10%-ban kimutatható az agyhártya-agyvelőgyulladás kialakulása előtt herpesz az ajkon, szájban, nemi szerveken. Sajnos a vírus nagyon agresszív, az agyszövetben komoly gyulladást, sejtpusztulást eredményez. Nem olvastam a szakirodalomban ismételten kialakuló, herpesz vírus okozta akut agyvelőgyulladásról, habár az közismert, hogy a vírusok az idegrendszer szöveteiben, tehát nem kizárt. A betegség gyanúja esetén az agyvízből mintát vesznek, és annak megnézik sejttartalmát és típusát, valamint megvizsgálják a benne található ellenanyagokat, köztük a specifikusan a herpes symplex vírus ellen termeltet is, ill. a napok, hetek során ezek változását is figyelik. Ma már fontos a szokásos EEG vizsgálatok mellett a képalkotó eljárások igénybe vétele is (CT, MR) a diagnózis és a károsodás mértékének meghatározásához. Kétes és súlyos esetben agybiopsia is szóba jön a helyes terápia érdekében. Mindezeket, és persze a tüneteket összesítve állatják fel az orvosok a diagnózist. Az esetek túlnyomó többségében szükség van több vizsgálatra, 100%-os eredmény ritkán van. Ellenanyagszint vizsgálata esetén pedig megfelelő idő múlva ismételni, összehasonlítani kell.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:
Kis unokatestvérem gyerekének herpeszvírusos megbetegedésével kapcsolatban szeretnék néhány kérdést feltenni. Most a kisfiú 10 hónapos, 2 hónapja fekszik a kórházban. Herpeszvírussal fertőződött és agyvelőgyulladással szállították kórházba, de közben többször is begörcsölt, eszméletlen volt. A gyerek már egy hónapja jobban volt, evett, ült egyedül kivitték utógondozásra, mondván, hogy a gyulladás elmúlt. Majd újra begörcsölt és azóta rendezetlen mozgása van, olyan, mint egy szellemi fogyatékos... Van-e ebből kiút ?
Válasz:
A herpes vírusnak mindkét típusa okozhat hevenyen jelentkező agyvelőgyulladást minden korosztályban. A vírus igen agresszív, az agyvelő súlyos gyulladását, agytályogot vagy akár a gerincvelő gyulladását is okozhatja. A betegség súlyos, nemritkán halálos kimenetelű és sajnos a túlélők gyakran jelentős maradványtünetekkel gyógyulnak. Az agyvelőgyulladás aktív szakában a betegek nagy része eszméletlen és bizony görcsöl is a gyulladás miatt fellépő agyödéma miatt. A gyógyulási szakban ill. azt követően pedig a gyulladás miatt elpusztult agyszövet hegesedése miatt epilepszia alakulhat ki, amely közismerten görcskészséggel jár. A gyógyulás az akut szakból 4-8 hétig is eltart. A teljes felépülés azonban még hónapokat vehet igénybe. Szerencsére vannak minimális maradványtünetekkel gyógyult esetek, de sajnos az akut gyulladás megszűnte után a betegek nagyobb részénél észlelhető személyiségváltozás, fáradékonyság, tanulási zavar, sokan közülük további gyógyszeres, neurológiai, és rehabilitációs kezelésre szorulnak. Az elhúzódó lefolyású eseteknél sajnos mozgászavar, epilepsia, értelmi fogyatékosság visszamaradásával kell számolni. Ez a betegség tehát a mai terápiás lehetőségek mellett is súlyos, a gyógyulás hosszadalmas. Ez a kisfiú még a gyógyulás szakában van, reméljük minél kevesebb maradványtünettel gyógyul majd. A prognózist leginkább a neurológus tudja megítélni aki vizsgálta -nyilván többször is a betegség során- a gyermeket, látta az EEG esetleg a CT, vagy MRI leleteit. Ez utóbbiak viszonylag pontosan mutatják az agyszövet károsodásának kiterjedését és súlyosságát, az érintett területek helyét.
Dr. Gömöri Ágnes