Új privát üzeneted érkezett!

Szia Mariann!

Dorka egyátalán nincs elkésve, az én lányom is csak 9 hónapos korában állt fel először (bár ő is olyan volt és még most is, hogy a vasszöget is megenné, ez a súlyán meg is látszik. Én tejet először 1 éves kora után adtam neki, de tejterméket már 6 hónapos kora óta kap (sajt, joghurt). A rendes felnőtt kajára is 9-10 hónapos kora körül kezdtünk áttérni, mert hiába főztem neki külön, amikor leültünk enni a saját kajája nem kellett, de amit a nagyanyja evett, abból mindig nagyon jól belakmározott, úgyhogy ekkor úgy döntöttem, hogy egye amit mi, illetve amíg meg nem tanult rendesen rágni, addig törve vagy turmixolva kapta. Nem tudom nálatok, hogy van de az én lányom nagyon nehezen tanult meg rágni, hiába volt már sok foga mindent egybe akart lenyelni és ekkor jött az öklendezés. Bár azt mondják, hogy amelyik baba sokáig szopik az nehezebben szokja meg a szilárd ételt.

Sziasztok
Ancsa
Ancsa2
 


Kedves Toroc!

Az írásod nagyon megindító volt! Szerintem el kéne küldened e-mailben a Babanet szerkesztőségébe, hogy betegyék az egyik rovatba. Nagyon tetszett!

Üdv: Krisztina
Krisztina
 


Sziasztok!!!


Akik régóta írogatnak, emlékszenek rám...robotoltunk itthon, persze a gépen...most szusszanok egyet...

Nos, a gyerekek száma és a négyzetméter kérdés megfogott. Sokan nem csinálnák utánunk, de 50 egynéhány négyzetméteren élünk, a két szobából a nagyoknak rendeztük be a gyerekszobát, ráadásul különneműek. És hab a tortán, hogy mégis felvállaltunk még egy csöppséget! Most már két különnemű kamasz, és egy közel másfél éves fiúcska él itt. Nem lehet elmondani, mekkora örömben van részünk, elférünk, persze sokaknak ez már biztos az igénytelenség határát súrolja.

Mi a nővéremmel szoba-konyhában nőttünk fel...és amikor a kiutalt 1+ 2 1/2 szobásba költöztünk, az első karácsonyon már keseregtünk...azt mondtuk szüleinknek: Olyan jó volt a régi lakásban, olyan jó szorosan voltunk együtt!!!

És a szocpol...ha nincsenek eleve millióitok, valóban semmire nem elég!

Gondok ide, szűkösködés oda: lányom az egyik legjobb tanuló, pedig szakközepes. Szorgalmas, hiába nincs 16 éves, szerzett magának nyárra munkát! Mert nagyon akarta!!!
Középső fiunk zseni /papírja van róla:-)))/ és sok értékes dolgot végez iskolán kívül is!!! Ja, ő is 4 egész felett végezte a 7.-et.
A kicsi meg csudabogár...már most egyéniség! Kár lett volna nem vállalni a "szűkösködést" és a szívünkre hallgattunk mi is!!!

Gyermekkoromban élt egy szomszédbácsi, akinek 5 gyermeke volt. Mi is nehezen éltünk, szinte elképzelhetetlen volt nekünk, hogyan lehet ennyi gyerekkel nem éhenhalni? Mindig ezt válaszolta:
"Ahova Isten bárányokat ad, ad hozzá legelőt is!"

Úgy legyen!

Evelyn
Pap Éva
 


Szia Evelyn !

Örülök, hogy újra itt vagy !!!!

Egyetértek Veled abban, amiket leírtál !!!

Szia Szilvy
Szilvy
 


Kedves Ancsa2! Azt az összefüggést, hogy amelyik baba sokáig szopik, az nehezebben szokik szilárd kajára, nem osztom! Szerintem ameddig elég és tápláló az anyatej, addig nem szokik a szilárd kajára! Ha már nem elég, akkor úgyis megeszi! Üdv: Timi
Haraszti Gáborné
 


Szia Evelyn!
légy üdvözölve újra itthon! :))
Zsóka
Zsóka
 


Köszönöm az üdvözlő szavakat!!!

Olvastam újra, mit írtam...nem derült ki, nálunk a nagyszoba lett a gyerekeké...az 5x5 nm.

És bútorokkal varázsoltunk külön "szobát" a nagylánynak...ajtó és kilincs nincs rajta...a minifiú folyton ott tanyáz...nehéz mellette akár tanulni is, mégis 4 felett végeztek a nagyok.

Ja, és a nagyszülők...az én anyósom is megszólta, miért a nagyszoba lett a gyerekeké. Ezek voltak az érvei: " a kicsi szokott lenni a gyerekszoba", meg az, hogy "nem érvényesül a szekrénysor meg az ülőbútor"... Én meg csak :-)))


El lehet képzelni, hogy nevelték egyszem fiukat, gyermekeim apját...

Ha tudok, jövök!!!

Evelyn
Pap Éva
 


Szia Evelyn!

Amit itt leírtál igazán bátorítóan hatott rám. Bár azért még nem adtam fel a reményt, hogy mikorra a kicsi megszületik saját lakásunk lesz.
Igaz lehet, hogy ehhez még egy kicsit lejjebb kell mennünk Pesttől, (most úgy kb. 20 km-re lakunk tőle).

Szia Timi!

Nekem az volt a tapasztalatom a lányommal, hogy kóstólásképpen mindent megevett, amit kapott 6 hónapos korától, legelőször a joghurtot és szerette is. Pedig naponta még 5-6 alkalommal szopott és a gyarapodása is kielégítő volt, (biztos nem attól a kevés szilárd kajától hízott havonta 1 kilót). Viszont egy ismerősöm hasonló korú lánya még 8 hónaposan sem volt hajlandó megenni semmit, csak a cici kellett neki. Úgyhogy szerintem ebben is lehetnek különbségek a gyerekek között.
Ancsa2
 


Kedves Ancsa2 és többiek!

Nagyon jó érzés, ha az írás hat másokra. Olyan "jócselekedet"-érzését kelti...
De azt burkoltan, amúgy madárnyelven megjegyzem: én meg irígylem azt, Neked van reményed a lakásváltoztatásra...mert nem mindegy, ki a partnered...hm.

Egyszóval van férfitárs, aki mindent megtesz a lakásbővítésért, korszerűsítésért és ezeken kívül sokmindenben a társatok...ahol mindketten azt érzik a felek: a másikért érdemes...
Most keserű a szám íze...

Remélem a burkoltság mögött kiérződik az igaz szó?


Evelyn
Pap Éva
 


Szia, Evelyn!

Mi 41 nm-en, egy szoba-konyhában élünk egyelőre még csak hárman, de remélem, hogy nemsokára már négyen! Bár persze mi is szeretnénk nagyobb lakást, de szerintem se a lakásméret a fontos, csak egy kis találékonyság kell - polc, virág, bambuszfüggöny meg térelválasztás, és remek kis zugokkal lehet kellemessé és izgalmassá tenni a kis lakásokat is. Mi kb. évente-félévente átrendezzük a lakást, és ezt mindannyian nagyon élvezzük. Szinte olyan ilyenkor, mintha új lakásba költöztünk volna. (Persze nálunk könnyű, mert csak egy "nagy" szoba van, amit aztán lehet alakítgatni...)

Bár keserű hangvételű a legutóbbi írásod, azért biztos van nálatok is némi vállalkozó kedv, hogy ilyen jól meg tudtátok oldani a lakás kialakítását, hogy jó legyen a gyerkőcöknek is!

Üdv:Krisztina
Krisztina
 


Hello Krisztina!!!

Valóban öröm a térrendezés!!! A gyerekek is kiveszik a részüket belőle, tele voltak ötletekkel...a keserű hang meg sajna van...
Mert hiába vagyok én a család mókamestere, meg zsong a gyerekzsivajtól a ház, amit imádok, meg jókedv...ha azt veszi az ember észre, hogy ezek eddig működtek...ezekig a személyekig...és évek múlásával rádöbbensz:lassan nem is tudod, kivel élsz? És ha ráadásul átdobnak a palánkon...mint engem idén...még szoptattam anno...persze elapadt a tejem is. No? Addig nem is vettem észre a kicsi méretét a lakásnak, nem fogtam fel nyomorúságosan...

Nem volt mindig így. És nem én rontottam el, semmiért nem vagyok hibás...csak már a régi énem sem.
Viszont felnőttem!!! És úgy látom, eddigi életem kiszíneztem, de nagyon! Most dologozom a kiúton...és csodálatos örömet lelek benne!!! Ki lehet jönni a legmélyebb válságól is győztesen, ha nem veszíti el az ember a fejét és főleg az önbecsülését!!!

Na, kifakadtam kissé. Csak bátorítani próbálok...aki a sorok mögé lát, mindazokat!!!

Evelyn
Pap Éva
 


Sziaztok!
Mar regen irtam, es regen olvastalak benneteket. Most kb. egy havi adagot elovastam. Mi is a kis lakasban elok nepes taborahoz tartozunk. Brutto 38 (netto 34 nm-es) lakasban elunk 3-an, es szeretnenk meg egy babat. Mar most tervezgetjuk a kisagy helyet, pedig meg nincs meg a pocaklako. Sajnos itt Szombathelyen sem sokkal kedvezobbek a lakasarak. Most erdeklodtem osszel kezdenek uj lakasokat epiteni 160 ezer Ft/nm-ert.
Moni
 


Szia, Evelyn!

Minden együttérzésem a tiéd! Csodálom a helytállásodat, az optimizmusodat. Mindig van esély az újrakezdésre, csak el kell szánni magunkat rá, bár biztos vagyok benne, hogy nagyon nehéz. Nem voltam még ilyen helyzetben (olvastam a történeted), de nagyon szorítok neked, hogy sikerüljön újra meglelni (vagy megfesteni?) a színeket az életedben!

Üdv: Krisztina
Krisztina
 


Hello, Kriszta!!!

Annyira szimpatikus vagy, ahogy szorítasz nekem!!!
Köszönöm, jólesik!

Nagyon szeretném, ha megadnád a privát e-mail címedet- ha gondolod -, mert az örömömet is szívesen megosztanám Veled!!!

Mert valóban csodás lett az élet! 1-2 hónapja még nem is sejtettem mennyire!!!
Nos? Tudod ide nem írnék, mert ez nyílt...és a család is netez...oké?

Várom, hogy döntesz!!!

Addig pussz és köszönöm a bíztatásokat és együttérzéseket!!!


Evelyn
Pap Éva
 


Sziasztok anyákok!
A minap olvastam, hogy egy gyakorló anya nem értette, miként is kívánhatta őt meg egy munkatársa, miközben ő állapotos volt. Mint férfi, tudom a választ. Egy állapotos nő, kinek nagy pocija már messziről hirdeti állapotát, a nap 24 órájában ezt közvetíti a világba: "Én olyan jót szeretkeztem, hogy a férjemnek orgazmusa volt, így én most babát várok". A férfiak ebből csak a szeretkezés, és az orgazmus szót értik. Hát ezért. Egyébként szégyelűnlem. Szevasztok. Szöszi
szöszi
 


Szia, Evelyn!

Bocs, hogy csak most jöttem erre az oldalra! Nagyon szívesen olvasnék rólad e-mailben! Akkor ide most csatolom az e-mail címem is, ahová írhatsz! Várni fogom, és tovább szorítok neked!!

Üdv: Krisztina
Krisztina
 


Hahó Krisztina!

Először is bocs, hogy "leKrisztáztalak", egyik ismerősöm sem szereti így.
Másodsorban sajna a gépünk nem hajlandó szót fogadni és nem mutatja meg a csatolt címed.
Most én töltöm ki e szerint az azonosítót.
Úgyhogy várom a privát leveledet!
Szia és köszi!!!

Evelyn
Pap Éva
 


Szia, Evelyn!

Írtam neked, remélem, rendben megkaptad a levelem!

Szió: Krisztina
Krisztina
 


Nem lehetne magánban lefolytatni a magán jellegű eszmecseréket?
Névtelen
 


Igen. ott van a nemrég létrehozott Üzenőfüzet, direkt erre a célra!
Névtelen
 


Ezer medvebocs, nem volt szándékomban! Ígérem többet ilyet nem teszek!

Krisztina
Krisztina
 


De azóta meg nem ír senki semmit...
Pap Éva
 


Kedves Kismamák!

Én egy 25 éve fiatal hölgy vagyok, és nagyon szeretem a gyerekeket.
A keresztszüleim gyermekorvosok, és nagyon sok időt töltöttem, és töltök a társaságukba. Ezért már nagyon tájékozott vagyok a gyerekek aranyos világában. Többek közt el s végeztem egy olyan tanfolyamot, ahol a gyerekek pozitív fejlődését elősegítő szerepjátékok levezetését tanultuk meg.
Ha sikerem lenne, akkor szeretnék gyerekekkel foglalkozni, mint baby sitter.
Természetesen, minden papírral rendelkezem, ami szükséges egy ilyen munkához: orvosi papírok, erkölcsi bizonyítvány, önéletrajz.
Szívesen vigyáznék a gyerekekre, egyre vagy többre is, persze a kicsik korosztálytól függően változó, hogy maximum, hány gyereket vállalok be egy időre, ugyanis tisztában vagyok, hogy mekkora felelőség egy gyerek is, ezért számomra a biztonság a legfontosabb szempont.
Tapasztalatom is van a gyerekvigyázásban, ugyan nem pénzért dolgoztam, de a lényeg úgy is ugyanaz: Vigyázni a csöppségekre, játszani velük, foglalkozni velük, tanítani őket, és figyelni rájuk.
Terhes hölgyek is jelentkezhetnek, mert teljes felkészülésem van a terheségi időszak alatt szükséges információkról, sőt a bevásárlást is szívesen segítem tanácsaimmal, vagy akár személyesen is elmegyek a mamával a bevásárló körútra. Kérésre listát is küldök a legszükségesebb dolgokról, melyeket egy terhes nőnek a gyerek megszületése előtt be kell vásárolni.
Tehát amennyiben szüksége van valakinek baby sitter-re, úgy várom levelét, jelentkezését. A fix órás gyerekfelügyelettől, a napi egy bizonyos tevékenység elvégzésén át (pl. oviba, edzésre, foglalkozásra vinni, hozni, stb.) - egészen az alkalmi munkáig minden érdekel, tehát szükség esetén keressenek nyugodtan.

Nevem: Bob Csilla
Telefonszámom: 06 203 686 798
E-mail: post@freemail.hu
UI: Kérésre fényképet is tudok küldeni.
Naspolya
 


Végre megvan az oldal címe, ahol el lesz helyezve a szülészettel, terhességgel kapcsolatos új oldal. Hogy mikor, az csak rajtunk áll. Rajtam az elkészítés miatt, rajtatok pedig a tartalmi része miatt. Ugye segítetek? A cím: [url=http://www.szuleszet.freesite.hu" TARGET="_top]Szülésröl, terhességröl és ami utána van[/url]. Várok komplett anyagokat, képeket, beszámolókat, akár egy-egy mondatnyi infot a lap szuleszet@freesite.hu címére.

Köszönök nektek mindent elöre is

Saci
Dévai Sarolta (sarolta)
 


Sziasztok!
Kérek mindenkit, aki egyet ért velünk, a Támogatást Születendő Gyermekeinkért Civil szerveződés céljaival, mely magába foglalja azt is hogy ne vonják vissza a lombikkezelések támogatását, írja alá a Nyílt levelünket, melyet a kormánynak szeretnénk elküldeni!
Mindenkinek az a célja hogy ebben az országban ne kevesebb, hanem több baba szülessen! Sajnos nagyon sokunknak csak orvosi segítséggel lehet kisbabája!

http://www.petitiononline.com/IVF2006/
 
 


http://www.babanet.hu/tarsalgo/viewtopi ... highlight=

Ha anyós problémával küzdötök szívesen látunk benneteket újonnan nyitott topikunkba :D
Vendég
 


Sziasztok!
Az én gyerkőcöm ugyan már 20 hónapos, de engedjétek meg nekem, hogy egy picit "bepofátlankodjak" ebbe a topicba. Segítségeteket szeretném kérni. Pszichológus vagyok, és idén végzek (legalábbis remélem) tanácsadó szakpszichológusként. A szakdolgozatom témája az, hogy az első gyermek érkezése a sok-sok öröm és csoda mellett milyen nehézségeket okozhat a frissen szülővé vált pár életében. Mert lássuk be, ez az időszak, a sok gyönyörűség mellet rengeteg nehézséggel és krízishelyzettel van teli - persze vannak olyan párok, akik könnyebben veszik ezeket az akadályokat, vannak akik kevésbé. Szóval erről írom én a szakdolgozatomat, ami egy kérdőíves vizsgálatra épül. A vizsgálat olyan témaköröket ölel fel, mint szülői szerepek, gyermek születés utáni lelki és fizikai változások, a társas élet változásai stb. Az egész vizsgálat arra van kihegyezve, hogy mennyire élik meg különbözőképpen az anyák és az apák ezt az időszakot, és hogy ezek a különbségek mennyire okoznak problémát a párkapcsolatukban.
Biztosan rájöttetek már, hogy önkéntes segítőket keresek, akik kitöltenék ezt a kérdőívet. A válaszadás természetesen névtelen, a kérdőívet e-mailben küldöm el. A kitöltés kb 20 percet vesz igénybe, és a kitöltőknek annyit tudok felajánlani cserébe a segítségükért, hogy az eredményekről visszajelzést kapnak. Amiből remélhetőleg néhány hasznos tanács kerekedik, hogy hogyan vészeljük át a gyerekszületés utáni időszakot, anélkül, hogy erre a párkapcsolatunk rámenne - mire figyeljünk oda, miről gondolkodnak másképp a férfiak.
Olyan érdeklődők jelentkezését várom, akiknek egy gyerkőcük van, és akiknek a párja is hajlandó lenne 20p-t szánni a kérdőív kitöltésére.
Még egyszer bocs a bepofátlankodásért. Segítségeteket előre is köszönöm.

Rita
 
 


Kedves Mindenki!

A Babanet szerkesztősége továbbra is várja a Te Történeted rovatba a Ti történeteiteket is!

Ha érdekes - szép, hosszú, nehéz, tanulságos, mulatságos - volt a szülésed, vagy ha küzdelmes volt a gyerkőc megfoganása, esetleg csak akkor indult be az élet igazán, miután megszületett, ne habozzatok! Várjuk 1-2 oldalas írásaitokat a csínytevő gyermekekről, a szülői lét szépségeiről és nehézségeiről, gondolataitokat az anyaság-apaság témájáról - anyák és APÁK tollából.

Persze, nemcsak a vidám, könnyed történeteknek van helye a rovatban, hanem a veszteségeknek, könnyeknek is - az ilyen történetek segíthetnek a sorstársaknak is.

Leveleiteket a következő címre küldjétek: szerkeszto@babanet.hu

Üdv:

Dia
dia
Budapest
 
 
 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Vissza: Anyaságról

Jegyzetfüzet:

 

X
EZT MÁR OLVASTAD?