Nagyon-nagyon sajnálom!
Az én fájdalmam is nagyon friss még, sajnos nem tudom azt mondani, hogy jobban vagyunk már, mi is alig-alig éljük túl a napokat. Nálunk ott volt annak az eshetősége, hogy nem éli túl a fiúnk (50% esélyt adtak rá), de hidd el, mégis váratlanul és sokként ért minket, hogy vége, és nincs tovább, és nincs remény. Az utolsó, utolsó pillanatig reméltem, hogy egyszer haza jön.
Akarsz mesélni a kicsi fiadról? Mi a neve?
Van valaki, akire támaszkodhatsz? Akinek sírhatsz, mesélhetsz? (Nekem van egy barátnőm, aki megért, akinek sírhatok, beszélhetek a kisfiamról, aki nem kérdőjelez meg semmit, aki támogat.) Férjed hogy bírja? Tudtok egymásra számítani?
Hivatalos dolgokon túl vagy már? (Engem azok mélységesen elkeserítettek, és még nincs vége, mert hagyatéki tárgyalás még nem volt).
Anya vagy! És anya maradsz örökké! Anyja a kicsi fiadnak!
Mi itt vagyunk, és meghallgatunk!
Constanze
Új privát üzeneted érkezett!
Ary, Constanze, nagyon sajnálom ami veletek történt.
Azért jó itt mert az ember ki tudja beszélni a fájdalmát, megértik, míg a kívülállók csak néznek ránk vagy mondják a sablonos szövegüket...
Constanze ha úgy érzed nincs erőd dolgozni, írasd ki magad, én itthon voltam 2,5 hónapot, pszichiáterhez jártam pedig "csak vetélésem" volt, nem pedig egy megszületett kisbabát veszítettem el.
Azért jó itt mert az ember ki tudja beszélni a fájdalmát, megértik, míg a kívülállók csak néznek ránk vagy mondják a sablonos szövegüket...
Constanze ha úgy érzed nincs erőd dolgozni, írasd ki magad, én itthon voltam 2,5 hónapot, pszichiáterhez jártam pedig "csak vetélésem" volt, nem pedig egy megszületett kisbabát veszítettem el.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára hsilvia 2012.05.26 00:26-kor.
Silvi
Nagyon régen nem voltam, köszönöm, hogy gondoltatok rám.
Nem voltam, mert nem volt erőm...
A betegségem kezelik, nagyon aranyos ember a hematológusom, mindenben támogat, már a baba is jöhetne, csak nem jön össze...
Mindenkinek azt mondom nem baj, már úgyis mindegy, már nem fáj semmi, de ez nem igaz. Tudom, hogy rég fel kellett volna dolgoznom az egészet és hogy másokkal sokkal rosszabb dolgok is megtörténtek, de nem megy...Mosolygok a világba és közben nincs olyan nap, hogy a kis angyalkám ne járna az eszembe...A férjemnek is azt mondtam, hogy már feladtam, (ő úgy veszi nem kell,csak idő kérdése) de minden alkalommal amikor nem jön össze 2 napig titokban bőgök, úgy vágyom az újabb babára mintha az eltörölhetné a múltat...
Ezért is nem jártam erre...
Kubi hírét olvasva nagyon örültem.
Viszont Constanze történetén még most is sírok...
Jó, hogy a többségnek jóra fordult az élete.
Bocsi, hogy ilyen negatív voltam, többnyire tartom magam, de néha jó kipanaszkodni magam...
Nem voltam, mert nem volt erőm...
A betegségem kezelik, nagyon aranyos ember a hematológusom, mindenben támogat, már a baba is jöhetne, csak nem jön össze...
Mindenkinek azt mondom nem baj, már úgyis mindegy, már nem fáj semmi, de ez nem igaz. Tudom, hogy rég fel kellett volna dolgoznom az egészet és hogy másokkal sokkal rosszabb dolgok is megtörténtek, de nem megy...Mosolygok a világba és közben nincs olyan nap, hogy a kis angyalkám ne járna az eszembe...A férjemnek is azt mondtam, hogy már feladtam, (ő úgy veszi nem kell,csak idő kérdése) de minden alkalommal amikor nem jön össze 2 napig titokban bőgök, úgy vágyom az újabb babára mintha az eltörölhetné a múltat...
Ezért is nem jártam erre...
Kubi hírét olvasva nagyon örültem.
Viszont Constanze történetén még most is sírok...
Jó, hogy a többségnek jóra fordult az élete.
Bocsi, hogy ilyen negatív voltam, többnyire tartom magam, de néha jó kipanaszkodni magam...
Silvi
Hsilvia!
Dolgozom. Már 2 hónapja. Nem jó, de nem sok más lehetőség volt. Az első 1 hét volt rettenetesen nehéz, utána már egy kicsi könnyebb. Muszáj volt a pénz miatt (60%-os táppénz...), a jövő miatt, meg a miatt, hogy a melóhelyen elég gázos a helyzet, nem lenne jó, ha nem lenne munkám...
Mi fontolgatjuk az örökbefogadást is. Ez sokat javított a félelmeimen, hogy esetleg nem sikerül. Eddig nem sikerült, mondjuk olyan sok idő még nem is telt el, meg nagyon nehéz is volt újból belevágni. Nagyon hiányzik, és a gyerekeknek is. Fájó nekik is a hiány, néha teljesen váratlanul tör rájuk. A lányom nagyon mélyen volt, nagy munkával felszínre hoztuk, most egy fokkal jobb, de minden vágyuk egy kistestvér. Lehetőleg azonnal.
Constanze
Dolgozom. Már 2 hónapja. Nem jó, de nem sok más lehetőség volt. Az első 1 hét volt rettenetesen nehéz, utána már egy kicsi könnyebb. Muszáj volt a pénz miatt (60%-os táppénz...), a jövő miatt, meg a miatt, hogy a melóhelyen elég gázos a helyzet, nem lenne jó, ha nem lenne munkám...
Mi fontolgatjuk az örökbefogadást is. Ez sokat javított a félelmeimen, hogy esetleg nem sikerül. Eddig nem sikerült, mondjuk olyan sok idő még nem is telt el, meg nagyon nehéz is volt újból belevágni. Nagyon hiányzik, és a gyerekeknek is. Fájó nekik is a hiány, néha teljesen váratlanul tör rájuk. A lányom nagyon mélyen volt, nagy munkával felszínre hoztuk, most egy fokkal jobb, de minden vágyuk egy kistestvér. Lehetőleg azonnal.
Constanze
Constanze!
Közhely, de jó, hogy ott vannak a gyerekeid, akiknek szükségük van rád. Nekem is sokat segített a fiam, mert fel kellett kelnem hozzá reggel, ha hazajött az iskolából igényelte a figyelmemet...
A gyerekeknek sokkal nagyobb a beleérző képességük. Jobban tudja melyik az a téma amit pl. kerülni kell, mint az apja.
Az örökbefogadás jó gondolat. Nálunk a párom nem menne bele. Pedig pszichésen is segíthet. A nagynénémék 10 év próbálkozás után örökbefogadtak egy kislányt, azután született egy saját kislányuk is. Igaz 5 évre rá, de úgy volt, hogy nem is lehet babájuk
Remélem a lányodnak is sikerül feldolgozni ezt a helyzete. Szorítok, hogy minél hamarabb jöjjön a kistestvér, ha te is úgy akarod.
Azért ha néha úgy érzed nincs tovább, gyere ide, itt jól ki lehet magad sírni, még hosszú idő után is.
Közhely, de jó, hogy ott vannak a gyerekeid, akiknek szükségük van rád. Nekem is sokat segített a fiam, mert fel kellett kelnem hozzá reggel, ha hazajött az iskolából igényelte a figyelmemet...
A gyerekeknek sokkal nagyobb a beleérző képességük. Jobban tudja melyik az a téma amit pl. kerülni kell, mint az apja.
Az örökbefogadás jó gondolat. Nálunk a párom nem menne bele. Pedig pszichésen is segíthet. A nagynénémék 10 év próbálkozás után örökbefogadtak egy kislányt, azután született egy saját kislányuk is. Igaz 5 évre rá, de úgy volt, hogy nem is lehet babájuk
Remélem a lányodnak is sikerül feldolgozni ezt a helyzete. Szorítok, hogy minél hamarabb jöjjön a kistestvér, ha te is úgy akarod.
Azért ha néha úgy érzed nincs tovább, gyere ide, itt jól ki lehet magad sírni, még hosszú idő után is.
Silvi
Silvi!
Azt, hogy nincs tovább azért sokszor érzi az ember. Nagyon nehéz a mindennapok élése. Itthon jó, itt a ház, a falak, akert és mi is tudjuk, hogy Vilmos létezett, nagyon is valóságos kisfiú volt, és itt velünk van, a részünk. Ha kilépünk innen ez eltűnik. POnt úgy érzem magam, amint amikor valamelyik gyerek nincs velünk, mert mamázik, vagy barátozik. Valahogy nem találom a helyem, valami fáj, valami nem jó. Sokszor csak később esik le mi a bajom, csak azt érzem valami nem jó.
Naponta menni az oviba, suliba, látni a terhes anyukákat, a kisbabákat, iszonyatosan nehéz, embert próbáló. Anyáknapi ünnepség katasztrófa.
Ez tart a felszínen, hogy legyen még gyerekünk, és akkor talán újra tudok terhes anyukák szemébe nézni.
Az örökbefogadás is lassú és nehézkes, most várunk, hogy teljen az idő, mert most nem nyilvánítana biztosan alkalmasnak a pszichológus, még akkor sem, ha valójában a konkrét gyerekig még évek is eltelhetnek. Várunk és remélünk, és próbálunk az itt maradt gyerekeknek adni amennyit lehet.
Azt, hogy nincs tovább azért sokszor érzi az ember. Nagyon nehéz a mindennapok élése. Itthon jó, itt a ház, a falak, akert és mi is tudjuk, hogy Vilmos létezett, nagyon is valóságos kisfiú volt, és itt velünk van, a részünk. Ha kilépünk innen ez eltűnik. POnt úgy érzem magam, amint amikor valamelyik gyerek nincs velünk, mert mamázik, vagy barátozik. Valahogy nem találom a helyem, valami fáj, valami nem jó. Sokszor csak később esik le mi a bajom, csak azt érzem valami nem jó.
Naponta menni az oviba, suliba, látni a terhes anyukákat, a kisbabákat, iszonyatosan nehéz, embert próbáló. Anyáknapi ünnepség katasztrófa.
Ez tart a felszínen, hogy legyen még gyerekünk, és akkor talán újra tudok terhes anyukák szemébe nézni.
Az örökbefogadás is lassú és nehézkes, most várunk, hogy teljen az idő, mert most nem nyilvánítana biztosan alkalmasnak a pszichológus, még akkor sem, ha valójában a konkrét gyerekig még évek is eltelhetnek. Várunk és remélünk, és próbálunk az itt maradt gyerekeknek adni amennyit lehet.
Silvi annyira örülök, hogy jelentkeztél.
Nagyon sajnálom, hogy nem jön a várva várt baba.
Nálunk Szonja most volt egy éves. Egy tünemény.
De persze az ikrek nekem is naponta eszembe jutnak. Annyira nehéz, ambivalens érzés, mert ha velünk maradnak a fiúk, akkor most nem lenne egy csoda kislányom.... Nehéz, na..
Nagyon sajnálom, hogy nem jön a várva várt baba.
Nálunk Szonja most volt egy éves. Egy tünemény.
De persze az ikrek nekem is naponta eszembe jutnak. Annyira nehéz, ambivalens érzés, mert ha velünk maradnak a fiúk, akkor most nem lenne egy csoda kislányom.... Nehéz, na..
Betti annyira örülök nektek. Nem tudom, valahogy megéreztem, hogy be kell néznem.
Nem is tudom, mit írjak, nagyon is értelek. Rendben lesz biztos minden. Szerintem egyelőre csak azzal foglalkozz, hogy egészségesek legyetek, aztán majd úgyis elvarázsol az új jövevény:)
Tüncinek és természetesen a többieknek is örülnék ha írnátok, hogy mi van veletek!
Nem is tudom, mit írjak, nagyon is értelek. Rendben lesz biztos minden. Szerintem egyelőre csak azzal foglalkozz, hogy egészségesek legyetek, aztán majd úgyis elvarázsol az új jövevény:)
Tüncinek és természetesen a többieknek is örülnék ha írnátok, hogy mi van veletek!
Sziasztok!
Velünk minden rendben, kisfiam már hatalmas, önálló nagyfiú, a koraszülöttségéből adódó problémákat már rég magunk mögött hagytuk, pár hónapja oszlopos tagja a helyi Csanának, én pedig már dolgozom.
Már nemigen van szüksége rám, egyre önállóbb, alig-alig kér bármiben is segítséget,nagy változás ez
Mi nem tervezünk kistestvért, minden más szempontból vagyogatunk, semmi különös nem történik.
Szívesen olvasnék én is pár sort mindenkiről, akinek van kedve és be-benéz, az kérem h írjon, jóóó??
puszi és mindenkinek minden jót kívánok!
Velünk minden rendben, kisfiam már hatalmas, önálló nagyfiú, a koraszülöttségéből adódó problémákat már rég magunk mögött hagytuk, pár hónapja oszlopos tagja a helyi Csanának, én pedig már dolgozom.
Már nemigen van szüksége rám, egyre önállóbb, alig-alig kér bármiben is segítséget,nagy változás ez
Mi nem tervezünk kistestvért, minden más szempontból vagyogatunk, semmi különös nem történik.
Szívesen olvasnék én is pár sort mindenkiről, akinek van kedve és be-benéz, az kérem h írjon, jóóó??
puszi és mindenkinek minden jót kívánok!
Sziasztok!
Budapesten a Pozsonyi úton található kellemes kis lakásban indul a második Vendégbaba-gyászcsoport két nagyon kedves, profi vezetővel (dúlák, pszichológusok, stb.).
12 alkalmat jelent ez, kiscsoportos foglalkozásokat, beszélgetéseket sorstársakkal, olyanokkal, akik maguk is érintettek egy vagy több kisbaba elvesztésében. Nincs különbség aközött, ki mikor, hogyan veszítette el a babáját, lehet ez az első hetekben, vagy éppen a 2-3. trimeszterben, esetleg szülés közben, születés utáni veszteség is. Lehet spontán vetélés, tudatos döntés, orvosi javaslat vagy a véletlen műve is a tragédia, mindenkit nagy-nagy szeretettel és SEGÍTSÉGGEL várnak.
Lehetőséged van elmondani, kibeszélni, kisírni a fájdalmadat, kimondani azokat a sokszor önmarcangoló kérdéseket, amelyeket magadnak is alig mersz feltenni. Ez nem egy üldögélős beszélgetés, nagyon sok feladat, a gyászmunkához kapcsolódó feldolgozást segítő otthoni feladat is vár majd rád.
Külön örülnek, ha a pároddal, szülőddel, nagyiddal vagy bárki mással együtt jöttök, akinek szintén nehéz szembenézni a veszteséggel.
Itt senki nem kritizálhatja, bírálhatja a másikat, CSAK SEGÍTENI lehet, de azt minden eszközzel.
A csoport családias körülmények között, oldott, barátságos légkörben, kis létszámmal tevékenykedik, akár új barátságok kötésére is van lehetőség.
A részvétel egy alapítványnak köszönhetően díjtalan. A helyszín a Margitsziget pesti hídfőjénél található, a Jászai Mari tértől pár perces sétával könnyen elérhető.
Én is részt veszek az első csoportban, a következő alkalmunk a 9. lesz, csak pozitívan tudok róa nyilatkozni. Ha bárkit érdekel, szívesen részt venne rajta, bővebb infóra van szüksége, nekem is írhat, de még jobb, ha a vezetőkhöz fordul:
http://www.facebook.com/#!/events/197113090431208/
http://gyaszfeldolgozas.com/gyaszfeldol ... k-csoport/
http://www.facebook.com/#!/Vendegbabak
http://www.gyaszportal.hu/cikkek/segits ... aszoloknak
Ne gondolkodjatok rajta sokat, higgyétek el, megéri!
Betti, végtelen sok boldogságot kívánok a lurkókhoz!
Mindnyájatoknak nagyon szép, reményekkel és megvalósult álmokkal teli évet kívánok!
Puszi: Lyly
Budapesten a Pozsonyi úton található kellemes kis lakásban indul a második Vendégbaba-gyászcsoport két nagyon kedves, profi vezetővel (dúlák, pszichológusok, stb.).
12 alkalmat jelent ez, kiscsoportos foglalkozásokat, beszélgetéseket sorstársakkal, olyanokkal, akik maguk is érintettek egy vagy több kisbaba elvesztésében. Nincs különbség aközött, ki mikor, hogyan veszítette el a babáját, lehet ez az első hetekben, vagy éppen a 2-3. trimeszterben, esetleg szülés közben, születés utáni veszteség is. Lehet spontán vetélés, tudatos döntés, orvosi javaslat vagy a véletlen műve is a tragédia, mindenkit nagy-nagy szeretettel és SEGÍTSÉGGEL várnak.
Lehetőséged van elmondani, kibeszélni, kisírni a fájdalmadat, kimondani azokat a sokszor önmarcangoló kérdéseket, amelyeket magadnak is alig mersz feltenni. Ez nem egy üldögélős beszélgetés, nagyon sok feladat, a gyászmunkához kapcsolódó feldolgozást segítő otthoni feladat is vár majd rád.
Külön örülnek, ha a pároddal, szülőddel, nagyiddal vagy bárki mással együtt jöttök, akinek szintén nehéz szembenézni a veszteséggel.
Itt senki nem kritizálhatja, bírálhatja a másikat, CSAK SEGÍTENI lehet, de azt minden eszközzel.
A csoport családias körülmények között, oldott, barátságos légkörben, kis létszámmal tevékenykedik, akár új barátságok kötésére is van lehetőség.
A részvétel egy alapítványnak köszönhetően díjtalan. A helyszín a Margitsziget pesti hídfőjénél található, a Jászai Mari tértől pár perces sétával könnyen elérhető.
Én is részt veszek az első csoportban, a következő alkalmunk a 9. lesz, csak pozitívan tudok róa nyilatkozni. Ha bárkit érdekel, szívesen részt venne rajta, bővebb infóra van szüksége, nekem is írhat, de még jobb, ha a vezetőkhöz fordul:
http://www.facebook.com/#!/events/197113090431208/
http://gyaszfeldolgozas.com/gyaszfeldol ... k-csoport/
http://www.facebook.com/#!/Vendegbabak
http://www.gyaszportal.hu/cikkek/segits ... aszoloknak
Ne gondolkodjatok rajta sokat, higgyétek el, megéri!
Betti, végtelen sok boldogságot kívánok a lurkókhoz!
Mindnyájatoknak nagyon szép, reményekkel és megvalósult álmokkal teli évet kívánok!
Puszi: Lyly
Constanze, GRATULÁLOOOOOOOOOOK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Annyira boldog lettem ettől a hírtől, el sem tudom mondani!!!
Legyetek nagyon-nagyon boldogok, csupa-csupa jót kívánok és jó egészséget mnidenkinek!!!!!
nagyon örülök, majd kiugrok a bőrömből
pusziiiii
Annyira boldog lettem ettől a hírtől, el sem tudom mondani!!!
Legyetek nagyon-nagyon boldogok, csupa-csupa jót kívánok és jó egészséget mnidenkinek!!!!!
nagyon örülök, majd kiugrok a bőrömből
pusziiiii
Köszönöm lányok!! Boldi egy tündérbogár, a nagyok meg agyon imádják.
A terhesség totálisan probléma mentes volt, a 36. hétig 3000-es méhszájam volt! Csak idegileg volt borzalmasan nehéz, a 25. hét rémes volt, gyakorlatilag éjszajánként semmit sem aludtam, csak révülten vártam, hogy teljenek az órák.
Boldizsár vigasz, de ugyanakkor feltépett egy csomó sebet, még érthetetlenebb az egész, hogy mit a fene történt akkor. És hát óriási a kontraszt, Boldizsár szinte egy percet sem volt nélkülem, Vilmossal meg alig lehettem, és egész kis életében 5X 1 órát tarthattam. Szóval néha ordítani tudnék a dühtől és a fájdalomtól.
A terhesség totálisan probléma mentes volt, a 36. hétig 3000-es méhszájam volt! Csak idegileg volt borzalmasan nehéz, a 25. hét rémes volt, gyakorlatilag éjszajánként semmit sem aludtam, csak révülten vártam, hogy teljenek az órák.
Boldizsár vigasz, de ugyanakkor feltépett egy csomó sebet, még érthetetlenebb az egész, hogy mit a fene történt akkor. És hát óriási a kontraszt, Boldizsár szinte egy percet sem volt nélkülem, Vilmossal meg alig lehettem, és egész kis életében 5X 1 órát tarthattam. Szóval néha ordítani tudnék a dühtől és a fájdalomtól.
értem h miről beszélsz constanze. a legnagyob boldogságot hozzák a veszetség után az új kis csodáink, de mégis vmi szívbe markolóan visszahúz ,oda, a múltba, kicsit mindig.ahogy látom cseperedni a fiam, újra és újra arra gonodlok h miylen szép lenne a lányom..de talán ez így normális, talán így kell lennie.lassan 5 éve, és van ,ami nem csillapodik, sosem.
Sziasztok!!
Betti, Constanze gratulálok a babákhoz
November 6. várom a babámat spontán össze jött nem volt semmi probléma makk egészségesnek mondják még mindig furcsa annyi veszteség után úgy néz ki, hogy a volt páromtól nem lett volna soha babám genetikailag nem passzoltunk.
Mostani párommal nagyon várjuk már a babát neki van már egy 5 és fél éves kisfia együtt neveljük ő is nagyon várja.
Betti, Constanze gratulálok a babákhoz
November 6. várom a babámat spontán össze jött nem volt semmi probléma makk egészségesnek mondják
még mindig furcsa annyi veszteség után úgy néz ki, hogy a volt páromtól nem lett volna soha babám genetikailag nem passzoltunk.
Mostani párommal nagyon várjuk már a babát neki van már egy 5 és fél éves kisfia együtt neveljük ő is nagyon várja.
„Egy anya számára, aki elveszítette gyermekét, az első nap soha el nem múlik. Ez a fájdalom nem fonnyad el az idővel. Hiába kopik el, hiába fakul meg a gyászruha, a szív feketesége nem oszlik el soha.”
Itt még talán vannak, akik emlékeznek Rád, itt még talán égbe kiálthatom a fájdalmam...
Soha el nem múló szeretettel gondolok Rád kislányom, boldog 5. mennybéli születésnapot kívánok....
édesanyád, édesapád és öcséd, Bátor.
Itt még talán vannak, akik emlékeznek Rád, itt még talán égbe kiálthatom a fájdalmam...
Soha el nem múló szeretettel gondolok Rád kislányom, boldog 5. mennybéli születésnapot kívánok....
édesanyád, édesapád és öcséd, Bátor.
Sziasztok!!
Grácus vagyok csak mióta megújult a babanet nem enged be a régi nickemmel így újat kelett csinálnom!!
Tünci Betti köszönöm szépen mindenképpen rakok fel képet.
Tünci
átérzem a fájdalmad júliusban lett volna az 5. szülinapja a babámnak furcsa érzés volt pocakosan átélni
Kubi gratulálok nincs már sok vissza kitartás
Dobok egy 4d képet igaz a 20 héten készült meg egy friss pocak fotót is ha nem baj. 33+1
20 hetesen 
Grácus vagyok csak mióta megújult a babanet nem enged be a régi nickemmel így újat kelett csinálnom!!
Tünci Betti köszönöm szépen mindenképpen rakok fel képet.
Tünci
átérzem a fájdalmad júliusban lett volna az 5. szülinapja a babámnak furcsa érzés volt pocakosan átélni Kubi gratulálok nincs már sok vissza kitartás
Dobok egy 4d képet igaz a 20 héten készült meg egy friss pocak fotót is ha nem baj. 33+1
20 hetesen 
Sziasztok!!
Tünci nagyon szép a kisfiad Én is annyira örülnék, ha mindenki jó hírekel jönne és tele lenne a fórum kisbabák képeivel
Kubi drukkolok, hogy minden simán menjen és azért majd írjál és egy képet is kérünk.
Nekem már csak 4 és fél hét van hátra. Már nagyon várjuk és izgatot vagyok nagyon. Olyan jó lenne már túl lenni rajta és a kezembe tartani a kis csodát
Puszi
Tünci nagyon szép a kisfiad
Én is annyira örülnék, ha mindenki jó hírekel jönne és tele lenne a fórum kisbabák képeivel Kubi drukkolok, hogy minden simán menjen és azért majd írjál és egy képet is kérünk.
Nekem már csak 4 és fél hét van hátra. Már nagyon várjuk és izgatot vagyok nagyon. Olyan jó lenne már túl lenni rajta és a kezembe tartani a kis csodát
Puszi
friss híreket várunk!!!Sziasztok!
2013. 11. 09. én 15:27 perckor 55 cm-rel és 3350 grammal megszületett a kisfia Máté. Császárral lett mert nem tágultam de nem baj jól vayunk mind a ketten. Sajna tejci nincs sok így tápszert is kap. Próbálok fejni meg iszom a szoptatós teát remélem lesz hatása.
az első találkozás 
kajcsi után
Puszi mindenkinek
2013. 11. 09. én 15:27 perckor 55 cm-rel és 3350 grammal megszületett a kisfia Máté. Császárral lett mert nem tágultam de nem baj jól vayunk mind a ketten. Sajna tejci nincs sok így tápszert is kap. Próbálok fejni meg iszom a szoptatós teát remélem lesz hatása.
az első találkozás kajcsi utánPuszi mindenkinek
Kedves Tünci! Először is szívből gratulálok a második babához! Nem ismersz engem, mert nem "régi" vagyok, hanem új "angyalkás" anyuka.
Hetekig tartott,de végigolvastam ezt a topikot az elejétől. Nagyon kedves és értékes embernek ismertelek meg a hozzászólásaidból, és szívből drukkoltam neked végig. Na meg a többi sorstársnak is. Nagyon sok erőt és reményt adtatok nekem, bár előttem még rettentő hosszú és nehéz út áll..
Most nem írom le a történetemet, mert hosszú, és most nem panaszkodni, hanem gratulálni szeretnék.
Sok boldogságot és jó egészséget kívánok Neked és a szép családodnak.
Szeretettel: Mókuscica
@mokuscica:
Kedves,szivbol sajnalom a veszteseged es melyen egyutterzek veled.
Barcsak soha soha tobbe ne tortrnne ez meg senkivel...
Mondanam h idovel konnyebb...de csak sok sok idovel...es eleg egy apro emlek egy illat egy hangulat es maris a multban vagyunk ,a fajdalomban...
Ha eleg erod lesz es ugy erzed segit ,ird le a tortenetedet es tudd h nem egyedul orzod az emleket..
Kedves,szivbol sajnalom a veszteseged es melyen egyutterzek veled.
Barcsak soha soha tobbe ne tortrnne ez meg senkivel...
Mondanam h idovel konnyebb...de csak sok sok idovel...es eleg egy apro emlek egy illat egy hangulat es maris a multban vagyunk ,a fajdalomban...
Ha eleg erod lesz es ugy erzed segit ,ird le a tortenetedet es tudd h nem egyedul orzod az emleket..
Segítséget szeretnék kérni. Októberben vesztettem el a babát, nagyon korán kb 6 hetesen, de csak a 10. héten derült ki.
Szegeden élek, de nem ismerem az orvosokat, ahhoz aki akkkor kezelt és visszavár nem szívesn mennék.
Akkor hárman voltunk emiatt a klinikán, és az egyik szobatársnőm doktornője szimpatikus lett, de nem írtam fel a nevét.
Vállig érő csigás göndör barna hajú doktornő.
Nem ismeri véletlenül valaki. Az orvosom azt mondta januártól próbálkozhatunk, úgy tünik sikerült, nagyon pici még, de nem érzem túl jól magam. Nem azok a tünetek mint az első alkalommal, pl a mellfeszülés elmúlt pedig az előző alkalommal csak a műtét után 2-3 nappal nem éreztem.
Szegeden élek, de nem ismerem az orvosokat, ahhoz aki akkkor kezelt és visszavár nem szívesn mennék.
Akkor hárman voltunk emiatt a klinikán, és az egyik szobatársnőm doktornője szimpatikus lett, de nem írtam fel a nevét.
Vállig érő csigás göndör barna hajú doktornő.
Nem ismeri véletlenül valaki. Az orvosom azt mondta januártól próbálkozhatunk, úgy tünik sikerült, nagyon pici még, de nem érzem túl jól magam. Nem azok a tünetek mint az első alkalommal, pl a mellfeszülés elmúlt pedig az előző alkalommal csak a műtét után 2-3 nappal nem éreztem.
Üdv a fórumon. Sajnos a doki ügyben nem tudok segíteni,mert nem szegedi vagyok...
Bár nekem már úgy tűnt,kihalt ez a topik, hátha mégis összeverődünk itt páran, akik tudnak segíteni egymásnak a gyász feldolgozásban. Mert legyen akármilyen fiatal a terhesség, aki azt elveszíti, az gyászol. És bizony nem könnyű út ez.
Én is októberben vesztettem el a 33 hetes kis magzatomat. Egy nap nem éreztem mozogni, és mire beértem a kórházba, már nem vert a szíve. Azonnal beindították a szülést, és 16 órát vajúdtam, amire megszültem a kislányomat. Ő volt a második gyermekem.A mai napig nem derült ki a halál közvetlen oka, állítólag köldökzsinór csavarodás okozta.
Tegnap volt négy hónapos a kicsi angyalkám, és nem tudjuk felejteni. Eltemettük illően, látogatjuk a temetőben. A 3 éves nővére még most sem igazán érti, hogy a várva várt kistestvérét miért nem hozhattam haza a kórházból.
A szülést követően találtam meg ezt a fórumot. Sok héten át olvasgattam, és sokat segített. Bár az ide írók nagy része már tovább lépett és új babát vállalt, a kicsi angyalkájára akkor is örökké emlékezni fog.
Kedves mozes16, írj nyugodtan, ha megértő sorstársakra vágysz. És kívánom neked, hogy az új terhességed problémamentes legyen!
Üdv: mokuscica
Bár nekem már úgy tűnt,kihalt ez a topik, hátha mégis összeverődünk itt páran, akik tudnak segíteni egymásnak a gyász feldolgozásban. Mert legyen akármilyen fiatal a terhesség, aki azt elveszíti, az gyászol. És bizony nem könnyű út ez.
Én is októberben vesztettem el a 33 hetes kis magzatomat. Egy nap nem éreztem mozogni, és mire beértem a kórházba, már nem vert a szíve. Azonnal beindították a szülést, és 16 órát vajúdtam, amire megszültem a kislányomat. Ő volt a második gyermekem.A mai napig nem derült ki a halál közvetlen oka, állítólag köldökzsinór csavarodás okozta.
Tegnap volt négy hónapos a kicsi angyalkám, és nem tudjuk felejteni. Eltemettük illően, látogatjuk a temetőben. A 3 éves nővére még most sem igazán érti, hogy a várva várt kistestvérét miért nem hozhattam haza a kórházból.
A szülést követően találtam meg ezt a fórumot. Sok héten át olvasgattam, és sokat segített. Bár az ide írók nagy része már tovább lépett és új babát vállalt, a kicsi angyalkájára akkor is örökké emlékezni fog.
Kedves mozes16, írj nyugodtan, ha megértő sorstársakra vágysz. És kívánom neked, hogy az új terhességed problémamentes legyen!
Üdv: mokuscica
