Új privát üzeneted érkezett!

Sziasztok!

Westenddel kapcsolatban vannak észrevételeim.
Felháborítónak tartom, hogy a tetőn lévő "játszóház" használata pénzbe kerül. És amiért idézőjelben van: Az egész egy sátor, esőben minden oldalról jó 2 méter mélységig beázik, az alja kemény, tehát nem igazán bababarát.

Annamari
 
 


Olvasgatom az interneten – kellene egy a nagycsaládosok és a nyugdíjasok érdekvédelmi szervezete mellé egy kismama érdekvédelmi szervezet. Hogy legyen minden hivatalban, boltban pelenkázó, szoptató helyiség, hogy bárhová be lehessen jutni babakocsival is. Ezek persze költséges ötletek, de sok kismama egészen egyszerű dolgokkal is beérné, amik nem kerülnek semmibe, mégis fontosak. Például, hogy a buszokon adják át a helyet, ha az ember be akar állni a babakocsik számára kijelölt placcra. Erről sokan megfeledkeznek, ezért milyen jó lenne, ha a buszvezető, amikor látja, hogy babakocsival szállnak fel, esetleg figyelmeztetné az utasokat. Egyszerű és kedves ötlet, a fensőbb utasításnak az emberek biztosan gyorsabban engedelmeskednének, mint a félénk kismama elnézést és helyet kérő suttogásának. Egészen életrevalónak találom az ötletet, ameddig másnap neki nem vágok 38 hetes terhesen a másfél éves nagylányommal egy kis állatkerti sétának. Nem lakunk messze, bérletünk van, gyakran megyünk. Ha jön a 72-es troli, gyorsan felpattanunk, mert egy kis emelés már sokkal könnyebben megy, mint az az 5 perc séta, ráadásul a lányom imád buszozni, számára már ez is élmény. Épp jön a troli, hát felrakom a kocsit, egy kedves hölgy segít is beemelni, fél perc és már szállnánk le. Egy idős hölgy félrelök, gyorsan leszáll, vissza sem néz. Hozzászoktam már, fel sem háborodom. Látom, jó messze állt meg a troli hát két lépcsőfokot lejjebb eresztem a kocsit, aztán leszállnék, hogy leemeljem. Kilenc hónapos terhesen ez már nem megy olyan gyorsan, bizony mögöttem feltorlódtak az emberek, elkezd csörögni a vezető, hogy indulna. A kocsi félig kinn, félig benn, én nemkülönben, amikor határozott mozdulattal be is csukja az ajtót. Ott a kocsi, ott állok én a lépcsőn, lejjebb lépni nem merek, mögöttem kiabálni kezdenek, hogy hát még szállnak le, hát nem lát. A pár másodperc éveknek tűnik. Újra és újra megpróbálja becsukni az ajtót. Istenem, hát nem néz hátra? Nem látja, hogy egy babakocsi akadályozza az ajtót és egy kétségbeesett kismama? A pocakom közben egyre többször nyomódik össze az ajtó és a babakocsi között, én meg próbálom védeni mindkét gyermekem. Végül abbamarad a rémisztő csukogatás, gyorsan leszállok, a vezető nő (!) nemkülönben, és kiabálni kezd. Elsősorban a mögöttem állókkal, miért nem segítettek. Aztán velem, hogy miért nem szálltam le időben. Én meg lassan remegni kezdek. Nem kell nekem segítség, nem is kértem, 5 másodperc alatt lenn lettem volna, ha nem jön ez a horror. A nő visszaszáll, nem kérdezi meg hogyan vagyok, nincs-e baj, nem kér elnézést azért, hogy nyilvánvalóan bele sem nézett a tükörbe, miért akad az ajtó. Remegve, visszafojtott sírás közepette berohanok az állatkertbe, leülök az első padra, és hívom a férjem, hogy elsírjam magam. Mert ekkor jövök rá, hogy a nagylány akár ki is eshetett volna a babakocsiból, és mi van, ha baja esett a kicsinek. Felajánlja, hogy értem jön, menjek be a kórházba, csináltassak egy CTG-t, de nem akarom. Lassan csillapodik a hisztériám, és nem akarom a nagy örömét sem tönkre tenni, hiszen ő előre örült a zsiráfnak és a majmoknak. A könnyeim potyognak, kőkemény a hasam, de hát sétálunk tovább, majd csak megnyugszom a friss levegőn. A férjem tajtékozva hívja fel a BKV-t. A kedves ügyintéző félóra múlva visszahívja: igen, a vezető elismerte a felelősséget, és elnézést kérnek. Délre hazaérek, lerakom aludni a nagyot, ledőlök, simogatom a pocakomban a kicsit. A lecsengő stressztől kicsit még pityergek. Végül is mit akarok? Elnézést kértek, és hát mi történt? Anyagi kár nem esett, a kocsi nem tört össze, én nem szültem meg. Egy gyerek aznap kevésbé élvezte síró anyja mellett az állatkertet, és egy kilenc hónapos terhes nő pityergett egy keveset. Arról pedig már nem is álmodozom, hogy ha felszállok, akkor a vezető majd figyelmezteti az utasokat, hogy kismama szállt föl babakocsival, adják át a helyet. Ezentúl azzal is megelégszem, ha épségben megúszom a közlekedés nagy kalandját.
Marcsi
 


Marcsi
Ez hihetetlen, itt pityergek Kép Nem tudom mit mondhatnek....talan ha mi maskepp neveljuk oket...????!!!
Vigyazz magatokra!!!!!
Norka
 
 

 
 

Draga Marcsi!
BORZASZTO a tortenet, amit leirtal! A kezem okolbeszorul.Kép
Nagyon helyes, hogy a ferjed felhivta es panaszt tett a BKV-nal. Nem is szabad annyiban hagyni. De tenyleg nemcsak a vezeto a hibas...az emberek. A kozombosseg.
Mikor fog mar Magyarorszag is eljutni arra a szintre, hogy ilyesmi ne forduljon elo????
Kiabranditoak ezek a tortenetek amiket irtok.
Remelem hamar el tudod felejteni ezt a horrort, es a jovoben csak pozitiv tapasztalataid lesznek (almodik a nyomor, marmint en)!
Szeretettel udvozollek, es nagyon sok oromet kivanok a kisbabaidban (es nem utolsosorban a klassz ferjedben). Puszi.
CA
 


Sziasztok!

A sztori nagyon ismerős, a nővéremmel is megesett, egy másik bkv buszon. És sajnos én is láttam már hasonlót, jobb esetben "csak" egy pár éves gyerekkel leszállni próbáló anyukák esetét. Miránk eddig kétszer csuktak buszajtót (szerencsére szintén már óvódás gyerekekkel). És tudjátok mi a közös az összes esetben? A vezető figyelmetlensége az ok, és semelyiknél semilyen büntetést nem kapott a vezető! EZ utóbbi pedig a mi "hibánk", mert ha vennénk a fáradtságot, és bebumliznánk a főnökéhez, jegyzőkönyv, panasztétel stb. akkor lenne nyoma az esetnek. És itt nemcsaka szenvedő utasra gondolok, hanem az összes utastársra is. De ez az, amit én se tettem meg, szenvedő utasként, örültem, hogy lent vagyok. Pedig az eset nem ritka, és nagyon sokszor megtörténik, hogy még nyilvánvalóan szállnak le az utasok, de már csönget a sofőr, ilyenkor végül is mázli kérdése, hogy nem csukja rá az emberre. Valamikor volt egy felirat a régi villamosokon: ne szálljon fel ha a berregő szól. Na, de leszállni se, főleg ha a család fele már lent van???? És ez nem kerülne pénzbe, csak figyelne egy kicsit jobban a sofőr, és ne a megállóban rohanjon, hanem mondjuk ha a végállomásnál indulnia kell, akkor ne az indulásjelző után intézze még el a baráti eszmecseréit stb.
Talán tényleg fel kéne emelni a szavunk, minden egyes esetnél!

Ildi

Ildi
 
 


Sziasztok!

Ez borzasztó Kép. Ahogy Marcsi történetét olvastam könnybe lábadt a szemem. Még szerencse, hogy megyünk az UNIOba...csak én ezt még civilizációnak sem nevezném, nem Európának! Kép Egyedül a babával eddig nem mertem buszozni...csak apával együtt, de ezekután pláne meggondolom. Hogy az emberek ennyire ne legyenek tekintettel a másikra, pláne ilyen esetben! Kép
Az ilyesmit tényleg nem szabad annyiban hagyni!
Az a baj, hogy ok, hogy mi másképp neveljük őket....de lehet, hogy "ezeknek" is vannak gyerekeik....és ők mit tanulnak/látnak???

Barbi
DBarbi
 


Sziasztok Lányok!
Én indítottamezt a topicot, mert felháborít az, hogy itthon semmibe veszik a kisgyermekeseket meg a kismamákat. Mivel a BKV járatokon minket is értek már ilyen attrocitások ide is küldök egy leveletKép

Szeretnék valóban létesíteni egy érdekvédelmi szervezetet, de sajnos nem értek hozzáKép A szervezéshez igen, de a jogi oldalához nemKép
Üdv mindenkinek!
Hicudzsi azaz Emőke

 


Hicudzsi!

Nagyon jó gondolat, nagyon tetszik nekem...de sem a szervezéshez, sem a jogi oldalhoz nem értek Kép...
Hogyan működne??? Kép

Barbi
DBarbi
 


Biztos vannak jogász kismamák is. Találnunk kellene egyet. Kép
Talán indítanunk kellene egy topicot ÉRDEKVÉDELEM címmel.
 
 


Most látom, van egy FOGJUNK ÖSSZE topic. Szerintem alkalmas lenne a szervezésre.
http://www.babanet.hu/ujgep/discus4/messages/284/4588.html?1021704171
Három bejegyzés van rajta eddig, jelenleg nincs használatban.
 
 


Sziasztok!

Én ismerek egy jogász kismamát, talán vállalja. Frissen végzett és szerintem elég ambíciózus Kép

Engem egyszer "csuktak oda" egy trollibuszon, de a vezető rendes volt és elnézést kért. De az, hogy a buszok a VÉGÁLLOMÁSON (előttük, utánuk min. 15 méter szabad hely) nem képesek a járdaszegély mellé állni, felháborító. Akkor minek az alacsony padló? Annyiszor gondoltam már rá, hogy panaszt teszek, de az egy csomó idő és úgysem hiszik el, hogy egy kisgyerekes anyuka is siethet...
Ehhez az udvariatlan utasok más csak hab a tortán.

Annamari
 
 


Köszönöm, köszönöm az együttérzést. De ahogy elnézem, nagyon is szemtimentálisra sikeredett a levelem. Ez volt a nyugtató helyetti megoldásom. Aznap valóban nagyon kiborultam, de azért nem mondanám, hogy mostantól nem utazom. Ma megint troliztam. Egy ismerősőm éppen elkisért egy darabon, így ő rakta fel a kocsit (stramm fiatalember) és amikor le akartam szállni, megkértem egy ismeretlen, ám szintén stramm fiatalembert, hogy ugyan már emelje le. Lehet, hogy valóban többet kell kommunikálni, és kérni, de hát ti is tudjátok. Nem is az a baj, hogy ciki, vagy visszautasitanak. De miért kell kérni? Miért nem lehet meg az az alapvető jogom, hogy ÉN szállok le, egyedül? Tudom, hogy a mozgássérülteknek is ugyanez a baja, és nekem jó, mert mi néhány év múlva kinövünk a babakocsis korból, nekik meg talán még akkor sem lesz jobb, mert igenis Balkán vagyunk.

Szóval otthon maradni nem megoldás. Tudjátok, amikor Németországban éltem pár hónapig, olyan kacifántos tolókocsikat láttam, amiket idehaza soha. Olyanokat, amiben mondjuk hason fekszenek! És mégis tudtak a metrón, buszon egyedül közlekedni!! És nehogy azt higgyétek, hogy idehaza nincsenek ilyen kocsik, csak ki sem lehet vele mozdulni! Szóval én még nem panaszkodhatok, mert legfeljebb felkapom a kölköt, és a Hősök terétől legyaloglok a Nyugatiig. Mint ahogyan ma tettem, mert odafelé még nem voltam elég bátor a trolizáshoz... :-)

Egyébként irtam a Kismama újságnak is, és azt igérték, hogy foglalkoznak a témával majd októberben. Ennek örülök, mert szerintem sok kismama van, és igenis hallatnunk kellene a hangunkat!

Marcsi
Marcsi
 


Sziasztok Lányok!
A minap írtam a BKV-nak és az alábbi választ kaptam tőlük:

"Tisztelt Asszonyom!



Társaságunkhoz érkezett levelét köszönjük. Őszintén sajnáljuk, hogy kismamaként ilyen kellemetlenségeket tapasztalt, ezért ezúton kérjük szíves elnézését.

Kérésére azonban csak azt tudjuk elmondani, hogy a BKV Rt. törekszik arra, hogy a kismamák, illetve a rászorulók egyaránt elsőbbséget élvezzenek utazásaik során. Ennek érdekében járműveinket folyamatosan figyelemfelhívó matricákkal látjuk el. Sajnálatos módon a gépkocsivezető is csak akkor tud helyet kérni, ha látja azt a személyt, akinek szükséges az ülőhely biztosítása. Ezért meg kell bíznunk Utasaink emberségében és udvariasságában is.

Reméljük utazásai során nem tapasztal több kellemetlenséget. Társaságuk valamennyi járművén kívánunk mindig biztonságos, balesetmentes közlekedést.

Üdvözlettel:

Szüts Katalin

Ügyfélszolgálat-vezető
"

Hát ennyi. Remélem azért figyelemfelhívásnak jó voltKép)

 


Sziasztok!

Betty,
hasonlóan jártam a hévvel tegnap: a biciklis-babakocsis résznél egy tata kerezstbefordított bringával ült. Mi meg két babakocsival meg egy négyévessel felszálltunk és megkértük a bácsit, hogy ugyan fordítsa már úgy a biciklit, hogy a babakocsikkal elférjünk. Erre azt mondta, hogy menjünk a hév belsejébe, ott annyi hely van....mondtam neki, hogy oda nem férünk sajnos be, úgyhogy mégis arréb kéne húzni a bringát...és jéééééééé, sikerült neki....azért még puffogott kicsit....

Norkini,
igen, máshogy kell nevelni a gyerekeinket. HÁtha...

Marcsi,
nagyon szomorú a történet, amit írtál...KépKépKép

bababarát bevásárlóközpont: itt Budakalászon a Cora szerintem elég jó. Viszonylag nagy a szoptatós/pelenkázós szoba, van mikró is, szoptatós fotel, asztalka, szék, szemetes, csap, szappan. Mellette van az ovi, ahol addig játszhatnak a gyerekek óvónői felügyelettel, amíg a szülők vásárolnak. Mondjuk etetőszék nincs, az még jó lenne. Ja és van az a gyerek bevásárlóautó is, meg gyerek bevásárlókocsi is.

Emőke,
klassz, hogy ezeket a dolgoat felvállalodKép


Szila
 
 


Szila!
Eljuttattam az etetőszékre vonatkozó észrevételed az áruház igazgatójának. Remélem történik előrelépés az ügyben.
Névtelen
 


Köszönöm, kedves Névtelen. Elárulod, hogy kit tisztelhetek benned?

Szila
 
 


Szia Szila!
Az a válasz érkezett, hogy azért nincs etetőszék a babaszobában (egyébként gondoltak rá), mert nem tudnák biztosítani megfelelően a higiéniáját.
Remélem azért mégiscsak megvizsgálják a lehetőségét most, hogy érkezett erre vonatkozó igény.
Névtelen
 


Sziasztok!

Ehhez a levélhez én is szerettem volna már hozzászólni, csak nem tudtam, melyik topikban kéne.
A Dühöngőben akartam.

Ránk is sokszor csöngetnek a trolivezetők, a 80-ason egyszer rá is csukták a 2 éves nagyobbikra az ajtót. Minannyian nagyon megijedtünk, de azóta a következő a leszállási taktikám: a széles ajtón kell leszállni (ha van), hátamat az ajtónak feszítem, és oldalt állva lesegítem az összes gyereket. Így a vezető láthatNÁ, hogy még van leszálló.

De 2 gyerek után már nem vagyok szívbajos: ordítok!!! "Ne csukja be! Még van leszálló!!!"
Anyázni nem szoktam, bár szeretnék.
Van, amelyik még ilyenkor is csönget, na azt utálom, a vérnyomásom a plafonra ugrik. De legalább nem csukja rám, amíg az ajtóban állok.

Amikor egy barátnőm szült (Margit krt-on lakik), mondtam neki, hogy az egész kismamaságban a legsz-abb a közlekedés!!! Később elismerte, hogy igazam van.
Borzasztó számomra az érzés, hogy mások jóindulatának vagyok kitéve, ha a gyerekem biztonságát szeretném - vagy átadják neki a helyet, vagy nem; bár azt nagyon utálom, amikor 4 gyerek 4 helyen "terpeszkedik", mert azért elférnek ők kevesebb széken is.

Hadd dühöngjem ki magam, ha már itt járok!

Sztori1: A másodikat várom, a nagy 17 hónapos, pocakom akkora mint egy ház, és a baba nyom egy ideget, amitől sántítok! Téli estén jönnék haza a körúton, látom a villamost pár méterre tőlem, és tudom, ha egyedül lennék, ha nem fájna a lábam, ha a régi volnék, akkor már régen odaszaladtam volna és felugorhatnék.
Így csak lépkedek, reménykedve, hogy nem megy el előttem. "Rohanok" át az úttesten, a felénél pislogni kezd a zöld, a zebra vége előtt már pirosra vált. Szorítom a fogam, bűvölöm a villamost, erre rámdudál a lámpánál váró autós, és ki is szól, hogy miért nem zöldben megyek át!
Mindegy - gondolom - most mi a francot magyarázzak, hogy zöld volt, csak nem bírok futni.
Csak a villamos megvárjon, mert épp az utolsó ajtóhoz érkeztünk...
Hát nem várt meg.

Sztori2:
A kicsi már babkocsiban, kb. fél éves, a nagy 2, nagy nap a mai: először megyünk el itthonról pelus nélkül!
Csak pár megálló a nagypapa, talán annyit kibír!
Verőfény, nyári napsütés, vasárnap délelőtt, Nyugati tér, 6-os villamos.
Igen, már a megállóban van a villi, amikor a lámpához érünk, de azért még futok (már nem fáj a lábam!), a "nagy" mellettem igyekszik nem hasra esni, rozoga kis babakocsinkkal már átszaladunk az egyik sinen, közben igyekszem a villamosvezetőre vigyorogni, hogy ugye... Néz, nem is tudom hová, talán nem a tükörbe, de indítja a villamost.
Éppen felugorhatok a járdára, az ajtó előttem csukódik be.
Hát igen, ez volt az az eset, amikor elbőgtem magam.
Senki nem volt a megállóban, gondolom én voltam a "ráérő kismama"...

Sztori3:
Ez horror az előzőekhez képest, bár a Marcsiét nem tudom felülmúlni. Kép
Moszkva tér, 6-os villamos, most a busztól sietnék, átrohanunk a vezető előtt, aki RÁM NÉZ, INDÍTJA A VILLAMOST, CSÖRÖG! Pedig előtte álltunk!!!!!!!!!
Ez párszor még visszajött rémálomként.
Valahogy sikerült felugranunk a járdára. A járdára, ami ott iszonyú magas, és ami azért bravúr, mert a kis babakocsi kerekei pont olyan messze vannak egymástól, hogy ha a hátsón billentve felelmeled az elsőket, akkor éppen beleakad a sínbe!!!!!!!!!
Azt hiszem csepegett az eső, ezért is siettem volna felszállni...
Mindegy, túléltük.

Sztori4:
Ez a férjemé. Ő nem annyira gyakorlott a kicsikkel való "tömegközlekedésben". Ezért vetemedhetett arra, hogy villamossal (6-os) megy velük a Margitszigetre.
Mondjuk nagy a csábítás, mert a 26-os sokszor órák alatt teszi meg a 2 megállót, ha bedugul a körút, a villamos pályája mindig "tiszta".
Leszálláskor a nagyot (ekkor már majdnem 5 éves) leveszi a villamosról, megállítja, majd visszafordul a kicsiért (3 múlt), hogy leemelje.
Eközben a nagy lép egyet-kettőt hátra.
Tudjátok, hogy a járdasziget ott kb. 1 méter széles?
Férjem megfordul, épp jókor ahhoz, hogy lássa, a gyerek hogyan pattan vissza a szemből ezerrel jövő villamos oldaláról!!!
Az emberek sikítanak a villamoson. Párom napokig emlegeti, hogy "akkor ő ott megértett valamit". Meg "hogy nem gondolta volna, hogy ilyen erős a vér szava" - legszívesebben felborította volna a villamost, vezetővel együtt.
Azután a játszótérre is csak kocsival vitte őket egy darabig.


((MÁS: És az a baj, hogy a legtöbb horror, udvariatlanság, érzéketlenség a választások ideje körül volt. Most már legalább le tudom írni. De sajnos akkoriban fordult elő, hogy a gyerekekkel a busz leghátuljáig mehettem, akkor sem állt fel senki.
Szerecsére azóta kicsit helyrebillent a rend az emberek lelkében, bár most hallottam ezt a kifejezést, hogy "Fidesz-gyerekek". hahahahaah.
Mert milliomos vagyok a visszaállított Gyesemtől!
Hagyjuk, átmehetnék ezzel a pol. topikba, de nem megyek - én a városban járva a bőrömön éreztem napról napra a közhangulat alakulását, ahogyan az emberek a közlekedési eszközökön rám néztek...))

Balkán: Hát én is azt hittem, de Amszterdam se jobb!!!
Ott ugyan a bamba túristákra csörögnek a villamosok, de alig hittem a szememnek, amikor láttam hogy hogyan teszik fel a babakocsit a keskeny ajtajú villamosra!
UGYANÚGY, AHOGY NÁLUNK régebben: 2 ember beemeli a kapaszkodó fölött!!!
Ott csak azért jobb egy kicsivel, mert a biciklisták kedvéért (szinte mindenki azzal jár), a lépcsőkön általában van egy vas, mintha rámpa lenne, de csak egy keréknek való. Az emberek pedig 3 kerekű babakocsit használnak (nem mind, legtöbben), ami ilyen helyen "talicskaként" működik.

Most a harmadik babát sokáig akarom kendőben hurcolni - vajon hány hónapig bírom? Nem a súly a gond, hanem a fáradtság.


Az érdekvédelmi szervezetbe én is szívesen beszállok, kellene egy lelkes jogász kismama.

Ilon
Kép
Bocs, hogy itt dühöngtem, nem találtam linket a cikktől.
Névtelen
 


Úristen, ez a 4. sztori nagyon-nagyon durva KépKépKép A többi is felháborító, de ez... Kép
 
 


Jöttem kicsit rontani a hangulatot. Lehel téri Rossmann: minden sorban akadály, mindig pakolnak valamit, nagy kartondobozok a földön, kocsik a sor közepén, kassza megközelíthetetlen, és mikor az őrt megkérem, hogy csináljon egy kis helyet, akkor közli, hogy kerüljek a másik sor felől. Igaz, hogy minden irányból el van barikádozva, amit keresek, de ez egy kiszuperált őrt nyilván egy kicsit sem hoz izgalomba. Ja, és a bolton kiplakátozott akciós árak a polcon nem szerepelnek.
 
 


Most olvastam vissza magamat, csak az maradt ki, hogy babakocsival voltam.
rjuli
 


Nem csak a Lehel téri Rossmann ilyen, az Árpád üzletház-beli is dettó. Sorok közepén oszlop, már így sem fér el a babakocsi és még oda is pakolnak, biztos ami biztos.

Azért egy (a végére) pozitív eset: Smatch áruház Újpest Központban. Én babakocsival és nagy (= 6 éves) gyerekkel. Millióan állnak sorba a pénztárnál, egyik szemem folyton a gyereken, hol van, mit csinál. Jön a bizt. őr és egy nagy darab nő, hogy ne menjek sehova (ennyi, semmi több, de parancsolva), olyan hangnemben, hogy megállt bennem az ütő. Egyből néztem, mi van a lányom kezében (egy üres nylonzacskó), persze sík ideg voltam, megkérdeztem, mi a baj, erre mondja a nő, hogy álljak ki a sorból. Majdnem elájultam, megkérdeztem, mi a baj, erre mondja, hogy én a másik sorban fogok kimenni. Fogalmam nem volt, mit akarnak. Kb. 2 perc alatt kiderült, hogy nyitnak egy új pénztárat, és bennünket előre vettek. Végül is jól esett, hogy van még hely, ahol ránk is figyelnek egy kicsit.

OFF
RJuli
Hogy vagytok? Mekkora Dóri? Zsófi biztosan szeretiKép(ha írsz, akkor inkább magánba vagy a friss babákba, jó? Köszi!) Boldog névnapot Zsófinak!
ON

Üdv
Toffifee
 


Sziasztok lányok!

Megszületett a kicsi babám, és jövő héttől már hármasban fogunk közlekedni. SZerintem lesz még történetem... :-) Pedig esküszöm, nem messze akarok menni, és itt van mellettünk a Liget, meg az alacsony padlós négyes busz, és a földalatti. De hogyan fogom megoldani két gyerekkel, az még nagyon is kérdéses számomra!

Marcs
Marcsi
 


Toffi!

Mél ment!
 
 


Marcsi, én újszülött kengurut és ernyőkocsit használtam.
 
 


Sziasztok!

Lányok, nem tudja valaki véletlenül a budakalászi Electro World email-címét? Ha lehet, valamilyen vezetői email-cím kéne... Vagy akármelyik Electro World-ét? Baromira zavar ugyanis az áruház előtt és mellett levő szeméthalom, ugyanis az EW-tól a tóig egyáltalán nincs kuka, és mindenki ott hajigálja el a szemetét. Egyszer már írtam nekik tavasszal, hogy gusztustalan a szemét (de tényleg halmokban állt a csikktől kezdve minden, még kiszuperált szék is volt közvetlenül az áruház oldalában), erre mit válaszoltaK?: "áruházunk mindkét oldalán építkezés folyik, ezért elkerülhetetlen, hogy a szél idefújja a szemetet".

Szila
 
 


Sziasztok!
Látom ide rég nem írogat senki!

Amit én írnék,az nem vmi család,és babarát hely,csak okulásként szeretném veletek megosztani.
Múlt héten bementünk az egri Tesco áruházba.Kosarat szerettem volna,de egy darab sem volt a helyén.(babával voltam,gondoltam így könnyebb lesz,mint a nagy batárt tologatni,ráadásul már totyogó a drága,és nem ül meg a kocsiban)
Szóval a biztonsági őrhöz fordultam,aki meg sem moccant,csak annyit mondott"vegyek egyet vmelyik pénztártól"
Nos a kisasszony a pénztárban oly modortalanul förmedt rám"mégis mit képzelek ezt így nem lehet"
????????????????? No komment.
Nem vásároltunk ott akkor,és máskor sem teszem be oda a lábam.
Ráadásul a pelenkázó uaz a helység,mint a mozgássérült mosdó,és természetesen kulcsra van zárva.
Azt,hogy kinél van a kulcs véletlenül sem tüntették fel!
Nehogy má' valaki használja!
 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Vissza: Anyaságról

Jegyzetfüzet: