Új privát üzeneted érkezett!

Kedves Ráhel!

Kérdésem lenne, hogy az info est utáni tanfolyamok napi hány órásak? Szöget ütött a fejembe, hogy kire hagyom ennyi időre a kisfiamat.
KÖszi!

Üdv,
Orsi

Orsi

Balázs: 2004.04.29., Zsombor: 2006.11.01., Domonkos: 2008.04.17.
 
 


Osoa,
a tanfolyami napok kulonbozo hosszuak. A hetfo a leghosszabb, sokszor 7-8-ig is eltart (ebedszunettel). A kedd fel4-4-ig tart, ha valaki az intimtornan es a dulakon is marad. A szerda ebedidoben vegeter. A csutortok szinten 1-2 korul fejezodik be, de delutan van meg filmvetites.
Penteken a szoptatasi resz delben veget er es utana jon a parcsoport annak, aki ezt valasztja es betoltotte a 34. hetet. A szombat egesznapos.
Ha nem tudod maskeppen megoldani, akkor lehet gyereket hozni, de szamitsal ra, hogy Teged zavarni fog es nem tudsz annyira figyelni. Amugy ezek elhangzanak az infoesten is.
Minden jot!
gea
 
 


Virag,
csak meg kell nezned ma a portalotokat. Megint fent van valami Agirol, pedig millioszor konyorogtunk, hogy SEMMIT ne tegyetek fel, ami velunk kapcsolatos, koszike, nem kerunk belole. Ma biztosan nem volt eleg anyagotok es akkor benyomtatok a Most masodik reszet, ami ugye nem egy korrekt dolog. De egyenes szemetseg az, hogy ele beraktatok egy sajat gagyi szoveget, amit sem Agi nem mondott, sem semmilyen formaban nem szarmazik tolunk, hanem a ti agymenesetek, de ezt senki nem tudja, mert semmi megkulonboztetes a szoveghez kepest. Ez egyszeruen aljassag. Erted?
gea
 
 


Tulajdonképpen persze a semminél is kevesebb közöm van a dologhoz...

Fura nekem, hogy két max. érintőlegesen összefüggő dolog így össze lett mosva. Mert adva van Nandu kompetenciája szüléskisérésre valamint oktatásra. Ez nyilván lehet szakmai vita tárgya.
Ami messziről és objektíven látszik: szerzett egy papírt, ami őt feljogosítja szüléskisérésre, legalábbis az USA bizonyos tagállamaiban. Ami az én kiegészítésem ehhez: a bürokrácia lehet változatos, a női anatómia meglehtősen hasonló országról országra.
Aztán adva van egy portál, amit szintén lehet szeretni avagy nem szeretni... Illetve, ha az üzemeltető nem folytat jogkövető magatartást, fel KELL ellene lépni.
De az számomra beláthatatlan, hogy egy a portálon illegálisan megjelenő tartalom hogyan befolyásolná bárkinek a szüléskisérői kompetenciáját?

Borcsa
KépKépKép
 
 


Tulajdonképpen persze a semminél is kevesebb közöm van a dologhoz...

Fura nekem, hogy két max. érintőlegesen összefüggő dolog így össze lett mosva. Mert adva van Nandu kompetenciája szüléskisérésre valamint oktatásra. Ez nyilván lehet szakmai vita tárgya.
Ami messziről és objektíven látszik: szerzett egy papírt, ami őt feljogosítja szüléskisérésre, legalábbis az USA bizonyos tagállamaiban. Ami az én kiegészítésem ehhez: a bürokrácia lehet változatos, a női anatómia meglehtősen hasonló országról országra.
Aztán adva van egy portál, amit szintén lehet szeretni avagy nem szeretni... Illetve, ha az üzemeltető nem folytat jogkövető magatartást, fel KELL ellene lépni.
De az számomra beláthatatlan, hogy egy a portálon illegálisan megjelenő tartalom hogyan befolyásolná bárkinek a szüléskisérői kompetenciáját?

Borcsa
KépKépKép
 
 


Vááá... ez azért túlzás volt Kép Én csak egyszer gondoltam beledumálni...

Borcsa
KépKépKép
 
 


Borsts,
nem latom, hogy hol vontam volna ketsegbe Nandu szuleskiseresi kompetenciajat. Amit ketsegbe vontam es vonok most is, hogy szabad-e nekifogni masokat tanitani egy egyeves kepzes elvegzese utan. Hogy nem kellene-e inkabb 10-20 evig tapasztalatokat szerezni, mielott az ember tanonckokat vallal? Foleg egy ilyen hivatasban, ahol ugyan a no anatomiaja valoban hasonlo, de megis minden szules nagyon mas.
Es azt sem latom, hogy osszefuggesbe hoztam volna a portal milyenseget Nandu munkajaval. Hiszen ugy tudom, hogy a portal munkalataiban nem vesz kozvetlenul reszt. Legalabbis az en reklamacioimra, ha egyaltalan erkezett valasz, nem tole.
De ha mar igy szoba kerult, akkor megis csak van egy osszefugges, ami nem is olyan nyilvanvalo (es nem is irtam eddig rola), de megis lenyegi. Ha valaki olyan embertol fugg, akinek az etikus magatartas nem kenyere, akkor vajon o maga etikus tud-e maradni? Eljon-e egy pont, amikor az etikajat a lojalitas vegett fel kell adnia? Illetve ha valaki meg eroteljesen valtozo szemelyiseg, akkor beepul-e az etika eleg szilardan az en-kepebe, ha olyanok veszik korul, akik ezt sokadrangunak tartjak? Es aki nem etikus, nem korrekt, az lehet-e jo ba'ba?
gea
 
 


Gea! Ha már kérded. sztem itt:
"Egy ev borzalmasan keves ido meg az alapok biztos begyakorlasara is es hat az is megeshet, hogy egy evben nem fordul elo minden olyan helyzet, amivel egy eleten at viszont osszefuthat az ember pl. lehet, hogy meg sosem varrt, vagy sosem tapintott eloesett kzs-t vagy homloktartast."
De ha semmi ilyesmit nem írtál volna akkor is tartom, amit kijelentettem: lehet szakmai vita tárgya Nandu vagy bárki hozzáértése, vagy akár az, hogy mekkora szaktudással/gyakorlattal és hogyan lehet nekivágni a bábaképzésnek. Sőt, továbbmegyek kell erről vitatkozni, hogy a lehető legjobb minőségben szülessen újjá a magyar bábaképzés.

A másik dolog: ahogy olvaslak, nem tiszta, hogy melyik megjegyzés vonatkozik a Holdudvarra és melyik a Születés Hetére.

Borcsa
KépKépKép
 
 


A relytett összefüggéshez:
-Valóban függ? Ehhez nincs elég infóm. És ha igen, még mindig eljöhet az a pont is, ahol a lojalitást adja fel az etikusság fenntartása végett.
-Bábaság és etika - én mondjuk el tudom képzelni, hogy valaki lehet jó bába, bár netről letöltött zenéket hallgat Kép De ennél súlyosabb etikai defektekkel persze már nem.

Borcsa
KépKépKép
 
 


Borsts,
szerintem az teljesen rendben van, hogy egy kezdo ba'ba meg egy csomo mindent nem tapasztalt. Ezert ezt Nandutol, mint kezdo ba'ba'tol nem kernem szamon, de Nandutol mint ba'batanitomestertol szerintem igen is szamonkerheto. Ez kulonbseg, ugye?
En a Holdudvarra nem tettem megjegyzest, nem is fogok, mert nem erdekel, nincsen kozom hozza. A SZH es ennek portalja is csak annyiban erdekel, hogy szeretnem, ha 3 ev utan vegre elernenk, hogy tiszta legyen, hogy Gereb Aginak ehhez a rendezvenyhez es portalhoz semmi koze nincsen es azt szeretne, hogy semmilyen formaban ne szerepeljen/szerepeljunk rajta. Me'g mondjuk ugy sem, hogy "Mas dulacsoport". Mert hat mitol mas es miben? Es vajon Bekes Emoke hallotta-e 10 eve mar azt a szot, hogy doula, amikort ezeknek a noknek egy resze mar boven jart szuleshez.
gea
 
 


Sziasztok!

Huhh, hát eléggé belendült a téma.
Sokkal-sokkal feljebb Orsi kérdezett, hát válaszolnék rá:

Kedves Orsi!

Én sem reklámoztam lépten-nyomon, hogy otthon készülök szülni. Márcsak azért sem, mert végülis az utolsó pillanatig, sőt még abban sem igazán biztos az, hogy az ember hol fog kikötni.

Másrészt, hogy a kérdés lényegére feleljek: tartottam tőle, hogy mit szólnak hozzá. Anyósomékat speciel azért nem informáltam, mert nem akartam, hogy aggódjanak. Azokat az információkat, melyeket egy hét alatt felszedtem Áginál, azokat nem lehet egy - esetleg nem is higgadt vitában - visszaadni.

Fő kérdés persze a biztonságosság. Fentebb is volt róla szó, hogy mindenkinek máshol, máshogyan, egyáltalán, hogy a szülés biztonsága a szülő nő szempontjain keresztül szűrve válik konkrétan meghatározhatóvá.

Ez így sokkal bonyolultabb, mintha egyszerűen kijelentem, hogy x számú, y modern műszerrel felszerelt kórház z felkészültségű orvossal.

Na, mindegy kicsit belebonyolódtam a dologba, de lényeg, hogy ezt nem lehet megbeszélni olyan egyszerűen.

És az orvosomnak is csak utólag mondtam el,hogy egyszerűen inamba szállt a bátorságom és nem mertem elmenni a kórházba még NST-re sem.

Azóta többségében bátornak neveznek az otthonszülésemért. S én általában azt válaszolom, hogy ez így nem igaz, mert nekem a bátorság a kórházi szüléshez kellett volna.

És amikor már közeledett a szülés és még nem töltöttem be a 37. hetet, akkor ugye még nem tudhattam, hogy mi lesz, hol szülhetek, akkor azt gondoltam, hogy milyen jó, már ezért megérte ez az otthonszülés-tervezés, mert NEM FÉLEK a szüléstől.

Anyukám nagyon támogatta az otthonszülést, ő előre is tudta a dolgot.

Az apukákkal azért még annyira sem egyszerű, mert hát rajtuk is nagyobb a felelősség otthonszülésnél. Főleg ha valaki úgy szül mint én, hogy akkor hívja a bábát, amikor már dudorodik a fejecske Kép
Persze nem volt szándékos, csak hát annyira szültem, annyira belemerültem, hogy úgy megfeledkeztem róla.

Azért nagyon jó volt, amikor megérkezett... pont akkor, amikor már nem tudtam, hogy hogyan tovább... Ági, Fényes Csillag!

Istenem! Még most is olyan jó érzés visszagondolni rá.... csodás élmény volt! Szerencsére ezek a dolgok nem mosódnak ki olyan nagyon az emberből.

Még most utólag is nagyon megoszlanak körülöttem az emberek, volt aki akkkkkoráááát nézett, amikor mondtam, hol született Petike, hogy rögtön láttam, teljesen abnormálisnak tart. Volt aki egyenesen felelőtlennek nevezett... Volt aki rögtön belelkesedett...

Hát így van ez.


Mindannyiótoknak, a leendőknek is sok örömet kívánok Anyák napjára!

Zsuzsi

Zsu

Zsuzska/2oo4.o1.o8. Petike/2oo5.11.o5. Panka/2oo8.o1.1o.
 
 


Kedves Gea!

Részletesen meg fogom válaszolni a leveledet, amit egy kis lélegzethez jutok. Sztem jövőhéten.

Addigis találkozunk holnap, a Nemzetközi Bábanapon.

Virág
 


Kedves Zsuzsi!

Köszönöm válaszod! Valahogy én is így érzek, persze egyelőre én is bizonytalan vagyok, de ma az infoesten biztos közelebb jutok az otthon szüléshez. Remélem, hogy a tanfolyamon is valamilyen formában részt tudok venni, most ez a legfőbb problémám, hisz kisfiamat ennyi időre nem tudom kire hagyni, de majd valamit kitalálunk.
Környezetem engem is tuti bolondnak nézne, én még anyukámnak se merném elmondani, bár lehet, hogy megteszem majd.
Igazából nem tudom, hogy nekem a biztonságérzetem nagyobb lenne-e itthon. Annyi minden van még , ami számít, de tudom, hogy ez a döntő.

Most már tényleg nagyon kíváncsi vagyok az Ágira, úgyhogy hajrá!

Kívánok én is sok boldogságot, örömöt Anyák Napjára minden Anyukának!

Orsi

Orsi

Balázs: 2004.04.29., Zsombor: 2006.11.01., Domonkos: 2008.04.17.
 
 


Amennyiben a topicunkban olvasgat egy hasonló cipőben járó kismama, mint én, szívesen venném, ha megírná a gondolatait és eszmét cserélhetnénk.

Orsi

Orsi

Balázs: 2004.04.29., Zsombor: 2006.11.01., Domonkos: 2008.04.17.
 
 


Sziasztok,

Én nem szültem otthon, csak érdeklődésből olvasgattam bele ebbe a topicba. Én is elsősorban bátornak neveznék minden nőt, aki az otthon szülést választja. Ha én így döntöttem volna, a kisfiam most valószínűleg nem élne. A teljesen jól haladó és háborítatlan szülés vége felé, közvetlenül a kitolási szakasz előtt teljesen eltűnt a szívhangja. Olyan tempóba toltak át a műtőbe, hogy szinte pattogtam a kocsin. Szülés után 3,5 napig inkubátorban volt. Szerencsére most egy teljesen egészséges 1,5 éves kis lurkó.
Természetesen én sem így terveztem, és elég nagy űr maradt bennem a szüléssel kapcsolatban, de ezért senkit nem hibáztatok. Most várom a második babámat, és már csak az előzmények miatt sem merült fel bennem az otthonszülés gondolata. Én nem érezném otthon biztonságban magunkat, elsősorban a babát. És nekem az ő biztonsága fontosabb, mint az én 'kényelmem'. Mit csináltunk volna, ha ez otthon történik meg? Nem értünk volna be időben semmilyen kórházba...
Gondoltam, leírok egy másik szempontot is... Remélem, nem haragszik érte egyikőtök sem!

Judit

Kép

Kép
url=http://lilypie.com]
 


Szia Orsi,
Én is csak érdeklődésből olvasok. Nálunk épp nem aktuális a dolog, de nyitott vagyok az otthonszülés felé. Kislányomat nem otthon szültem, mert az akkori lakhelyem nem igazán volt "otthon", de csak ez tartott vissza. Igaz, itt Angliában elfogadottabb, hogy nem csak kórházban lehet szülni.
Elgondolkoztatott a kérdésed, hogyan lehet elmondani családnak, rokonoknak. Aggódóknak, kételkedőknek lehet mondani valami ilyesmit: "Köszönöm az aggódásodat (, a törődést)... Sok időt fektettem ebbe a fontos döntésbe, utánajártam, megszereztem a szükséges információkat, és ezután döntöttem így... Ez meg ez a "b" terv (x kórházba megyünk, z orvoshoz, ha nem a tervezettek szerint megy a dolog, vagy mittudomén)" Én nem mennék bele vitákba kórházi szülések hátrányairól sem, nem az a cél, hogy egyetértsenek végülis. Talán az is segít, ha nem végleges döntésként állítod be, hanem látják, hogy a kórház is szóba jöhet, például ha gondok vannak a várandóság elkövetkező szakaszában.

Remélem segítettem. Sok sikert mindennel!

(A válaszodat nem tudom majd elolvasni, mert nem leszek gépközelben két hétig)

Kati
 
 


Timi,
itt válaszolok neked, nem akarom off-olni a másik topikot.
Hogy miért szültem őket otthon? A kérdés igazán csak az elsőre vonatkozik. A körülmények szerencsés egybeesése volt. A doki, akihez jártam anno magánban, egy marha rendes pasi, a János kh.-ban volt. Amit láttam belülről, és (sajnos, szerencsére?) a (valóban külföldi, amerikai) párom is látott belülről. Akkor csak meregette a szemét. Engem az riasztott el, hogy 11 éve egyetlen rooming-in szobájuk volt, ahol vagy lesz üres ágy, vagy nem. A dokim nem bíztatott.
Már a várandósságom legelején megvette nekem a párom a Gyöngéd születést, abban volt egy alternatal-os szórólap. És én 17 hetesen egyik pillanatról a másikra eldöntöttem, hogy születésházban akarok inkább szülni, amit a szórólap "reklámoz". Felhívtam őket, de várnom kellett, mert nyár volt és nem volt info est meg tanfolyam. Szeptemberben jutottam el info estre, még az Aranka utcában voltak akkor. Főleg Domján Kati beszélt, Ági sokkal kevesebbet, de olyan nyugalom, olyan béke áradt belőle, ami nem is tudatosodott bennem igazán, csak azt éreztem, hogy semmi csalódás vagy félelem nincs bennem, amikor kiderült, hogy születésház, az bizony nincs, otthon lehet szülni. Velük. Jó, akkor szüljünk otthon. A férjem az első pillanattól nagyon örült, bevallotta, hogy nagyon féltett volna minket abban a kórházban (nem nagyképűsködve mondta, csak nem sokkal előtte töltött apukám két hónapot kül. kórházakban, és ez eléggé elrettentett mindannyiunkat.)
Nem gondoltam bele, de nem is akartam belegondolni az "összes lehetséges komplikációba". Már miért kéne, hoyg nekem olyan legyen?! Anyukám mindkétszer olyan gyorsan és simán szült (persze teljes érzéstelenítéssel, stb.), olyan jó élményeket mesélt (mármint neki jó volt), hogy nem is féltem. Anyósom is "jól szült" hármat.
És persze Alex nagyon szépen született, bár izgalommal az volt, mert mire Ágiék odaértek, már látszott a feje.
És innentől a többi gyereknél egyáltalán nem volt kérdés, hogy hol szülessenek. Tényleg.
Nem volt akkor a döntésemben "bátorság", egy csepp sem. Sem lázadás vagy tiltakozás, sem különcködés, sem divat (akkor még kevésbé volt köztudott), sem észérvekkel alátámasztott meggyőződés. Csak egy belső érzés (tudás?), hogy nekünk így lesz jó.

Ha érdekelnek maguk a szüléstörténetek: www.kisember.freeblog.hu azon belül dec. 11.-i, jan. 11.-i és 13.-i bejegyzések (az archívumon belül találod őket.)

Szia,
szilvi
 


Sziasztok!
Gondoltam betérek hozzátok,remélem nem baj.Szilvi hívott át,biztosan találok válaszokat a kérdeseimre nálatok.Végig olvastam az eddigi írásokat,hát vegyes érzelmeket váltott ki.Már írtam egy levelet,de valamiért azt nem hozta le a gép,most újra fogalmazom.Már most sokat megtudtam rólatok,akik inkább az otthonszülést választotta.
Látom van köztetek"rendes"3 éves képzésben részt vett szülésznő-bába-is.Én is ilyen képzés után lettem szülésznő.Kórházban dolgozom és még nem volt módom otthonszülést látni.4 gyermekem van,mindegyiket kórházban szültem.A Holdudvarban már leírtam a véleményemet,de addíg csak az ottani írást ismertem.Azért írtam oda,mert véletlenül bekukantottam és nem igazán értettem egyet a leírtakkal.Nem az otthonszülés ellen voltam,hanem a kórházi szülésznőkröl alkotott kép nem tetszett.Sok mindenben egyetértek Gea hozzászólásaival.Kiváncsi vagyok a Jutka által feltet kérdés válaszára.
Én tartanék a komplikációktól,talán ezért sem szültem otthon.
Becsülöm az otthon szült kismamákat és a velük együtt lévő bábákat.
Mint már írtam én csak kórházban szültem,de rossz élményem egyszer sem volt.Talán azért,mert tudtam miben számíthatok a kollégáimra.Nem ringattam magam el nem érhető álmokba.Fontos volt,hogy olyan ember legyen mellettem akiben maximálisan megbízok,ő volt a fogadott szülésznőm,aki mindegyik szülésemnél jelen volt,ja és a párom.Talán azért sem volt negatív élményem,mert minden úgy történt ahogy szerettem volna.
Tényleg csak azok itélkezzenek akik mind a két módot ismerik,mint bábaként,mint szülőnőként.
Szeretném megkérdezni az itt lévő szülésznőktől miért váltottatok?Ha van időtök szívesen olvasnék általatok kísért szülésekről.Tényleg nem tartatok a veszélyektől,Milyen módon tudjátok hárítani ill.kivédeni azokat?Kiváncsi lennék a laikus mamáktól arra,hogy ők nem féltek a komplikációktól,amit otthon nehezebb megoldani,mint egy kórházban.Előre is köszönöm,hogy választ kaphatok a kérdéseimre nálatok.
Sziasztok,
Timi

Kép
Kép
Kép
ÁKI:1995.07.26.
 
 


szia Szilvi!
Köszönöm,hogy megosztottad velem ezeket a sorokat.A komplikációkra nem azért tértem ki,hogy amiatt féljenek a kismámák,csak kiváncs vagyok belegondoltok-e ezkbe a dolgokba(semmilyen negatív hátsó szándék nélkül kérdeztem)Én is már rég megőrültem volna,ha mindegyik terhességem és szüléseim alatt a sajnos általam átélt-a munkám miatt-eseményeken gondolkoztam volna.Szerencsére mindegyik terhességem és szülésem komplikáció mentes volt.Imádtam terhes lenni és a szüléseimhez fogható élményben még nem volt részem.Gondolom ezzel te is így vagy,a soraidból ezt veszem ki.
Különben az előző topikban nagyon jól láttad az én hozzáállásomat ebben a témában.
Becsüllek,hogy vállaltad az otthonszülést és sok sikert a negyedik szüléshez.
Már fentebb írtad vkinek,hogy a változás a második gyermek után van a harmadik érkezésekor.A negyedik baba már nem okoz akkora változást.(bocs a nem pontos visszaidézésért)Én ugyan így éreztem,amikor megszületett a harmadik gyermekem és amikor a negyedik babánk.Sokan bíráltak érte azt mondták túlvállalom magam"ennyi"gyerekkel,ebben a mai világban.Természetesen én nem bántam meg semmit.Örülök,hogy Hanna is itt van köztünk.
Szia,
Timi

Kép
Kép
Kép
ÁKI:1995.07.26.
 
 


Juditnak én csak laikusként tudok "válaszolni", nem is igazi válasz ez. Ha én kerülnék ilyen helyzetbe, nem tudom, mi lenne. Tényleg. De azt sem tudom, mi lenne, ha autópályán szembejönne velem egy, az én sávomba áttért kamion. Attól még beülök az autóba, és felelősségteljesnek érzem magam.
Ismerem Ágiék statisztikáit, nagy vonalakban. A kórházba szállítási arány 10%, ezekből csak elenyésző a sürgős eset. Anyát egyetlenegy esetben sem veszítettek el, csecsemőt pedig kettőt a kétezerből. (Gea, javíts ki, kérlek, ha nemjók a számok.) Mondjuk engem nem a statisztikák győznek meg, de tény, hogy arányaiban sokkal-sokkal több olyan kórházi szülésről hallunk, hogy ha nincs az orvos, ő vagy én nem élnénk. Ez bizonyára így is van, persze, nem kétlem.

Amit én nem szeretek hallani, az az, hogy a saját kényelmem miatt szültem otthon. Hát nem. FÕLEG nem a saját kényelmem miatt, hanem a gyerekem testi ÉS LELKI egészsége miatt. Nem azért fontos, hogy hagyjanak háborítatlanul szülni, mert esetleg utálom a kórház szagát meg a közös zuhanyzót, hanem azért, mert ha én úgy szülhetek, ahogy én biztonságban érzem magam, akkor a gyerek a lehető legkevesebb stresszel fog megszületni. Mert tágulok, mert nem siettetjük, mert nincs olyan beavatkozás, aminek az esetleges mellékhatásai negatívan befolyásolnák a szülés kimenetelét, vagy egyáltalán csak az optimális állapotot, amiben születni lehet. Pl., ha jól emlékszem, az epidurális érzéstelenítés gyakran hőemelkedést/lázat okoz a babában (ugye nem írtam hülyeséget?). Egy ilyen állapot, még ha nem is kap rá lázcsillapítót, nem lehet neki jó, nem optimális. Nem úgy látja meg a világot, ahogy a legjobb lenne neki.
Amikor a harmadik gyerekem szültem, Ági egy hét ágynyugalmat rendelt, hogy nehogy a méhem súlya tegye tönkre a gátamat, ha már a szülések nem tettek benne kárt. Be is tartottam, a férjem teljes támogatásával. Ne mondja senki, hogy nem lett volna "kényelmesebb", ha én a kórházi személyzetet boldogítom, és nem neki kell "ellátnia" két óvodást, egy fekvő feleséget, meg néha egy újszülöttet.
Viszont ott volt a nagyobb gyerekek érdeke is, ami szintén előbbre való az én kényelmemnél. Hány, de hány olyan családról hallani, ahol nagyon megsínyli a nagyobb gyerek az anya pár napos távollétét is, ahol vissza szeretnék küldeni a kistesót a kórházba. A saját környezetünkben is van egy óvodás kisfiú, akit már a második gyerek is "megviselt", de harmadik óta kezelhetetlen, a szó legszorosabb értelmében. Mert felborult a kis világának a megszokott biztonsága.

Úgy a kényelemre hirtelen ennyi jutott eszembe, nem akartam indulatos lenni, remélem nem így jött le.
Judit, a te esetedben örülök, hogy minden jól végződött, és másodszorra nem csak jó kimenetelű, hanem folyamatában is szép, teljes szülést kívánok neked.
 


Szia Szilvi!
Tegnap írtam egy szép hosszú levelet,de pont akkor hibás lett a rendszer,ezért törölte az egészet.
Egyáltalán nem tüntél indulatosnak,jó,hogy leírtad számodra miért volt fontos,hogy a gyermekeid otthon szülessenek.Egy kicsit közelebb vittél,hogy megértsem azokat,akik ezt választják.Bennem még nem fogalmazódott meg,hogy a kényelem miatt választjátok,mert ahogy írtad nem hiszem,hogy annyira kényelmes lehet.Biztos nagyobb szükség van a segítségre,ami a szülés utáni napokban kellhet.
Remélem az előző levelemre reagálva,kolléganők is megírják az ő szemükből milyen az otthonszülés.(már amennyire ilyen módon át lehet adni)
Mivel-szereintem-állandó vita lesz a szakmai kollégiumok között ebben a témában,nem lenne jobb köztes megoldást kidogozni?
Gondolok az otthonos szülőszobák létrehozására.Nem a baba-barát kórházakra gondolok,mert ott sem minden olyan,mintha otthon lenne a kismama.Tudom,hogy van pár kórház,ami hasonló,de szerintem ilyeneket kellene megnyitni,ahol szinte minden úgy történne,mint otthon.Mi erről a véleményed?Ott lehetne a család,ha minden rendben pár óra múlva haza is mehetnének,de mégis,ha komplikáció lépne fel azonnal ott lenne a segítség.
Szép estét!
Szia
Timi

Kép
Kép
Kép
ÁKI:1995.07.26.
 
 


Judit,Timi,
remelem, nem baj, hogy kozos levelben valaszolok Nektek. Mind az otthoni szulesek kiserese kozben, mind a korhazi szulesek mellett meggyozodtem arrol, hogy ok nelkul, hirtelen fellepo, sulyos komplikacio NINCSEN. Azt lattam a korhazban, hogy minden komplikacionak meg volt az oka. Volt olyan beavatkozas, ami eloidezte vagy olyan beavatkozas, ami lavinakent hozott magaval mas beavatkozasokat, amik mar az orvos szamara is csak a mutoben voltak megallithatoak. Kozben pedig a korhazban vajudok nem elveztek a szemelyzet osztatlan figyelmet, mivel abban a korhazban nappal ketto, ejszaka csak egy szuleszno latott el szolgalatot es kozben volt 6 agy es rengeteg egyeb teendo. Igy bizony elofordult, hogy egy komplikacio, ami mar regen elorejelezte magat csak akkor lett eszreveve, amikor mar nagy volt a baj.
Otthon nincsen beavatkozas. Semmi olyat nem teszunk, ami befolyasolna a szules menetet. A kornyezet, amit a no maga valaszt, adja neki a legnagyobb biztonsagot. Ott, amit maga valasztott, fog a legkevesebb komplikacioval szulni, ott tudja a legjobban elengedni magad. A kiserok pedig osztatlan figyelemmel veszik korul. Raadasul az otthonszulos ba'ba'k arra vannak kikepezve, hogy a legkisebb komplikacio eshetosegenek a szelet is felismerjek. Ez a korhazi kepzesbol hianyzik. Ezert kell nekunk korhazban vegzetteknek meg tovabb tanulni. Ez olyan tudas, amire a korhazban nem nagyon van szukseg, ill. nem nagyon van lehetoseg felismerni, de nem is zavarja oket, mivel ott a muto, legfeljebb attoljak. Nekunk otthonszulos ba'ba'knak viszont ez az egyik legfontosabb tudasunk. Ettol van az, hogy a kozel 3000 szulesbol nem vesztettunk el meg anyat es a ket elvesztett gyerek sem kozvetlenul a szulesnel halt meg. Nem tudnal ma Mo.-on olyan korhazat mutatni, ahol az utolso 3000 komplikaciomentesnek igerkezo szulesnek ilyen kedvezo lenne a statisztikaja.
En nem valtottam, hanem mindig is otthonszulos ba'ba'nak keszultem, de remenykedem benne (es dolgozom rajta), hogy eljon az az ido, amikor korhazba is bevihetem, amit tudok. Mert szamomra tenyleg az a fontos, hogy ott tortenjen a szules, ahol a no biztonsagban erzi magat. Es attol meg, hogy egy no korhazban erzi magat biztonsagban, miert ne jarna neki az a haboritatlansag, amit mi be tudunk oda vinni? Mert van, akinek eleg haboritatlan, amit ott talal es van, akinek nem. Nem vagyunk egyformak.
A ba'bataskaban minden van, ami egy fellepo komplikacio elharitasahoz szukseges. En szemelyszerint jelenleg nem attol felek, hogy olyan komplikacio lepne fel, amit nem tudnek elharitani, mert ugy erzem, hogy kezdo ba'bakent sokkal kevesebbet engedhetek meg magamnak, mint a tapasztaltak. Magyarul kevesebb es kisebb gyanujelnel mennek korhazba, mint a tapasztaltabbak. Ezert inkabb attol a rossz erzestol tartok, amikor utolag esetleg kiderul, hogy siman bevallahattam volna meg az otthonmaradast. De azt gondolom, ez a tanulasi folyamat resze es sajnos en nem tudom ott folytatni, ahol valaki all, aki 30 eve csinalja.
A kenyelemrol csak ugyanazt tudnam irni, mint Szilvi.
Szulestorteneteket olvashattok egyreszt a www.szules.hu-n. Aztan az "Inda" c. konyvben es a Kismamaban is egyre tobbszor.
Gea
gea
 
 


Timi,
biztos vagyok benne, hogy amit irsz, az sokaknak jo lenne. Es tudom is, hogy vannak, akik ilyenen dolgoznak pl. a Rakoczi prof, hogy lehessen korhazon belul olyan resz, ahol csak szulesznok dolgoznak es amig nincsen baj, addig ok vezessek a szuleseket, de a muto es az orvos ne legyen messze. Van, akinek ez optimalis es ezt valasztana.
De pl. en (komplikaciomentesnek igerkezo szules eseten) akkor sem valasztanek mast, mint a sajat otthonomat, ha az a korhaz meg olyan ottthonos lenne es meg annyira mindent megtennenek. Mert az otthonom az otthonom, a mintha meg csak mintha. Es az, hogy nem kell elmenni otthonrol az olyan nagyon fontos es segito volt nekem. Az elsonel el kellett menni es amikor a masodiknal nem, akkor ertettem meg igzan, hogy ez milyen oriasi kulonbseg. Hogy igy mennyivel gyorsabban, konnyebben szultem.
gea
 
 


Sziasztok!

Bocs, hogy innen a partszélről beledumálok Kép 3 gyerekem van, mindhárom kórházban született. Ha jól tudom, a középsőm nem is születhetett volna otthon (koraszülés). Én nem szülnék itthon, de ennek csupán annyi az oka, hogy nem tartom rá alkalmasnak a lakásunkat. Szeirntem az intézményi szüléssel nem a szülőszoba kinézete a legnagyobb gond. Mindenhol az otthonos szülőszobákra hivatkoznak, de szerintem nem ez a fő gond, hanem a hozzáállás. Az, hogy a dokik sürgetik, belenyúlnak (oxitocyn, burokrepesztés), dirigálják (nem választhat akármilyen pózta kitolásra, sok helyen még a vajúdásra sem) a nőt, a babát rögtön elviszik, leszívják, megfürdetik... Ezekhez képest szerintem a kisebb gond a külsőség. Az otthonszülést ellenzők mindig a szülés körüli komplikációkra hivatkoznak, de akkor miért nem lehet bárhol ambulánsan szülni? Miért beszélnek úgy az emberrel, mintha bántani akarná a gyerekét...?

Az első szülésem gyors volt, egy elég alternatív szemléletű (milyen bután hangzik, hogy a természetes, beavatkozásmentes szülés az alternatív) kórházban zajlott. Azután abszolút nem értettem, miért vágyik valaki otthonszülésre (az ambulánsat értettem). Majd a 2. szülés a Schöpf-Mereiben zajlott hanyattfekve, infúzióval, félelemben... Borzasztó volt. Nem fizikailag, lelkileg. 4 óra volt, más erre azt mondaná gyors volt. Ez igaz, de 2,5 évembe telt, hogy kiheverjem a lelki részét. A 3. ismét az első helyszínén zajlott. 14 óra volt, ebből 12-t a kórházban töltöttem. De békénhagytak, kivárták, hgoy minden úgy történjen, ahogy "kell". Kell, mert a baba és a testem úgy kívánják.

cory + Liza 2006.03.11. + Zsoma 2003.08.31. + Balu 2001.09.12.
cory
Budapest
 
 


Szia Kati!

Köszi a javaslatokat, én azt hiszem, hogy mégsem fogom ezt "reklámozni", mert nem kell a felesleges aggódás. Szeretném magunkat teljes biztonságban érezni és ez azért valamilyen szinten bezavarna.

Egyébként én sem a kényelmem miatt döntöttem így, hanem hogy mindkettőnknek jó legyen. A kórházban nincs lehetőség szülés után addig testközelben maradni a babával, mint otthon. Neki és nekem sem az a fontos, hogy lemérjék, lemossák, stb. Ez ráér később. Aztán ott vannak a beavatkozások, amit szerintem nem tudnak garantálni, hogy te nem kapsz. Nekem olyan gyorsítót adtak, hogy muszáj volt érzéstelenítést kérnem, holott ezt nem akartam, de abban a pillanatban csak arra tudtam gondolni, hogy szűnjön már meg ez a fájdalom. Ja , és jól haladt a vajúdásom. Nekem így nem egy élmény maradt, hanem egy valami, amin túlestem és nagyon megkönnyebbültem a végén. Nem tudtam magunkra figyelni. Én is természetesen szeretnék szülni, mert így lesz a legjobb mindkettőnknek, és az első pillanatok milyensége pedig a baba szempontjából is döntő jelentőségű.

Orsi

Orsi

Balázs: 2004.04.29., Zsombor: 2006.11.01., Domonkos: 2008.04.17.
 
 


Szia Gea!
Köszönöm,hogy reagáltál at írásomra.Biztosan könnyebb dogom lenne az otthonszülés megértésére,hamár kisértem volna szülést.Nyilván,amit te is írtál a tapasztalat a kinti szüléseknél sokkal fontosabb,mint a kórházban,mert magatokra számíthattok.Pontosan kell dönteni és időben mindent felismeni,mert nálatok több idő mire segítséget kaptok,ha szükség van rá.Tényleg ezeket a dolgokat könyvből nem lehet megtanulni,ez sok-sok év tapasztalataiból,rutinból lehet megszerezni.
Komplikáció ügyben résztben igazad van.Sajnos sok szituban mi magunk idézhetjük elő.De azért vannak olyanok,amikor még a kórházban is SOS segítséggel tudjuk megmenteni az anyát vagy a babát!Sajnos ilyenkor sem mindig sikerül!
Betértem az általad említett honlapra,már jártam ott,de most egy kicsivel több időt töltöttem ott.Olvastam a két sajnálatos esetről,amit Ági említett,azok tényleg nem azért következtek be,mert otthon születtek. Mi lett a gyerekekkel,mert arról nem találtam írást.Jó a statisztika.De a kórházi statisztikát nem csak a komplikáció mentes szülések alkotják,a problémás terhességek,szülések koraszülések,stb.ezek rontják.Otthon általában normálisan lezajló terhességből,terminuson lévő anyák szülnek.Itt kevesebb a statisztika rontó tényező.
Azért még mindig becsülöm a munkátokat,nekem biztosan nagyobb tapasztalatot kell szereznem,ha otthon kívánnék szülést kisérni.A gyakorlattal együtt mégcsak 7 év van mögöttem,a szülések miatt.
De majd bepótolom.Egyenlőre most még babázok,mert a negyedik gyerkőcöm 5 hónapos.

Mindenkinek szép napot!
Timi

Kép
Kép
Kép
ÁKI:1995.07.26.
 
 


Bekukkantottam ide, de most hulla fáradt vagyok.... Háromból kettőt szültem otthon. Keresek olyanokat, akik megértenek.

Tim

Kép

Kép

Kép
 
 


Tim/Dodó,
ez így nagyon nem világos ám.... Mármint, hogy melyik részét kell megérteni. Mert hogy úgy mondtad, mintha neked rossz tapasztalatod lett volna.


Orsi,
voltál info-esten/tanfolyamon? Éééés?
 


SZiasztok,hát nem sokan járnak ide.Vagy mindenki ennyire elfoglalt?
Szívesen olvasnám a történeteteket.
Timi

Kép
Kép
Kép
ÁKI:1995.07.26.
 
 


Szia Timi,
van nehany video, amit szoktunk vetiteni a tanfolyam egyik delutanjan es nehany videot magunk is arusitunk. Ez persze nem ugyanaz, mintha ott lennel, de azert nyujt egy kepet.
A tanfolyamra neha el szoktak jonni szakmabeliek, csak erdeklodesbol pl. vedonok is. Nyilvan nem azert, mert ok otthon szulnenek (nem is vartak epp gyereket), hanem hogy tudjak, hogy mi mit kepviselunk.
Nem akarok vitatkozni Veled, csak megutotte a szememet, azert irok rola. Azt irod:"rutinból lehet megszerezni". Nekunk nagyon fontos, hogy semmit sem rutinbol csinaljunk. Ertem en persze, hogy vannak bizonyos mozdulatok, amik akkor mennek jol, ha az ember mar nagyon sokat csinalta vagyis rutinosan megy. De alapvetoen a korhazzal az a legnagyobb bajom, hogy a szulest rutin-kerdesnek tekinti. Vagyis az van eloterben, hogy valami hogy szokott lenni es nem az, hogy eppen hogyan van. Mi pedig arra torekszunk, hogy minden szulesnel racsodalkozhassunk az egyedisegere es nem szeretnenk rutinbol csinalni a dolgokat. Pl. hiaba igaz, hogy a legtobbeknek mondjuk 7 es 10 centi kozott az iszonyatosan forro borogatas esik jol, azert sosem fogjuk ugy feltenni, hogy ne kerdeznenk meg vagy ne adnank eselyt arra, hogy pont o neki egyaltalan nem fog kelleni. Ehhez kepest pl. hogy van egy orvos (Te is biztosan ismersz nem egy ilyet), aki x centinel szokott burkot repeszteni, x centinel mindig ugyanannyi oxyt adni, az szinte semmiben nem veszi figyelembe, hogy ki az a no, aki eppen vajudik, hogy o milyen. Csak rutinbol a centiket.
Tudom, nem mindenki csinalja igy, de meg sajnalatosan sokan.

"De azért vannak olyanok,amikor még a kórházban is SOS segítséggel tudjuk megmenteni az anyát vagy a babát!Sajnos ilyenkor sem mindig sikerül!"
Egyreszt igen, bizony, a statisztikakban szereplo szulo nok es ujszulottek korhazakban haltak/serultek meg, tehat az sem mentette meg oket, hogy ott voltak az intezmenyben. Masreszt teljesen komolyan gondolom, hogy a hirtelen mutoben vegzodo esetek a figyelem es helyenkent a tudas hianyarol szolnak, nem pedig arrol, hogy a szulo no teste egy idozitett bomba, ahogyan azt egy neves foorvos megfogalmazta.
Az emlitett ket gyermek azota mar nem el. Az egyik 6 es fel, a masik 14 honaposan hagyott itt bennunket.

"De a kórházi statisztikát nem csak a komplikáció mentes szülések alkotják,a problémás terhességek,szülések koraszülések,stb.ezek rontják."
Igen, ezt en is tudom. De amikor egy orvos eldonti, hogy akit felvesz a szuloszobara az beleengedheto egy normal, huvelyi szulesbe, akkor ugyanugy dont afelol, hogy ez a szules varhatoan komplikaciomentes lesz, ahogyan mi. Es azert, hogy a statisztika osszemerheto legyen, en csak ezekkel a szulesekkel hasonlitanam ossze a mi statisztikankat. Eppen azert, hogy a korhazit ne rontsa a nem komplikaciomentesnek igerzo resz. Es ha csak ezeket a komplikaciomentesnek igerkezoket hasonlitjuk ossze, akkor is sokkal jobb az otthonszules statisztikaja.
Szulesznokent ragados ez a baba'zas Kép Tudom, en is. Jo, babazast!
Gea
gea
 
 


Szia Gea!
Bocs a rutin szó miatt,nem ebben a formában értettem.A gyakorlati tudás megszerzésére használtam,nem a rutinból végzett vizsgálatokra,amivel teljesen egyetértek,mármint amit te írtál róla.Sajnos vannak ilyen orvosok és az a legrosszabb,hogy te tudod,hogy nem éppen a legjobb döntést hozza éppen,de hát végig kell csinálnod,mert ez a szabály.Szeretném,ha mi(kórházi szülésznők) is eljutnánk arra a szintre
hogy egy élettani szülésnél ne legyen mellettünk az orvos,hiszen az iskolába is ezt tanítják.
Én a negyedik szülésnél éltem meg,hogy nem volt se oxys infúzió se burokrepesztés.Az utóbbi azért mert gyors voltam és nem volt alkalmuk rá.Mikor már jöttek a tolófájások akkor repedt meg és már szinte kint is volt a baba.Tehát tényleg lehet rutin beavatkozások nélkül szülni.(de ez a ritka egy kórházban)
Köszönöm,hogy megosztottad velem a statisztikai összehasonlítást,így már pontosabb a kép.
Elismerem,hogy a műtőben kikötött kismamák egy része a"gyorsítók"és a megfelelő tudás hiánya miatt jutnak oda.De sajnos van olyan eset is,amikor feleslegesen várnak a császárral és ez a baba életébe került v.fogyatékos lett.Azért vannak a különböző eszközök,hogy időben észrevegyük a patológiás eseteket és annak módja szerint cselekedjünk!Gondolom ez nálatok is így van.Ti nehezebb helyzetben vagytok,mert azt is el kell tudni dönteni mikor kell kórházba indulni.Erre vannak bizonyos irányelvek,vagy mindig az adott szituáció dönt?

Szia,
Timi

Kép
Kép
Kép
ÁKI:1995.07.26.
 
 


Szia Szilvi!

Hát, voltam az info esten, és nagyon tetszett. Mentem is volna a tanfolyamra, csak a kisfiam beteg lett a hétvégén. Nagyon sajnálom, mert nekem ráadásul még most a Batthyány u-ban nagyon közel lett volna, meg minden szempontból, de hát most így alakult. Azóta jól van, szerintem a júliusit fogom tudni elvégezni. Addig is olyan jó lenne közelebb kerülni ehhez a témához. Már szinte kiolvastam az Ági honlapját, meg itt van ez a topic is.
Különben nagyon helyesek a gyermekeid Kép
Tényleg kettővel a legnehezebb? Ezt sokan mondták nekem. Aztán a harmadik már meg se kottyanKép

Orsi

Orsi

Balázs: 2004.04.29., Zsombor: 2006.11.01., Domonkos: 2008.04.17.
 
 


Kedves Timi,
eppen azert, mert a kepzes es idovel a tapasztalat lehetove tenne, nem ertem, hogy a szulesznok miert nem tesznek azert, hogy az elettani szuleseket egyedul kiserhessek. Azt gondolna az ember, hogy valaki ezert lesz szuleszno, nem? Nem azert, hogy az orvost kiszolgalja, hanem azert, mert az egy csoda ahogy egy varandossag alatt kibontakozik, hogy kinek mire van igenye, aztan pedig a szules minden mozzanatat feleloseggel kiserve, megszuletik a baba es utana az ember latja, ahogy a gyerekagyban kiteljesedik a boldogsag. Ehhez kepest (es most sarkitok, nem batasbol, hanem mert igy erzekletesebb) orvosi utasitasokat es protokollokat vegrehajtani nokon, mennyire sivar dolog, nem? Es foleg ha meg az ember a lelkiismeretevel is szembe kerul egy-egy orvosi dontes kapcsan... Kivancsi vagyok, hogy mikor sikerul ezt kiharcolni. Persze tudom, ez felelosseggel is jar es sokan jobban orulnek ennek a kollektiv felelotlensegnek, ami a korhazban van. De hat ez nem lehet a tobbseg, azt gondolom.
Milyen jo, hogy Te is megtapasztaltad, hogy lehet rutin-beavatkozasok nelkul szulni es igy hitelesen tudod tovabbadni ezt a tobbi nonek is.

"De sajnos van olyan eset is,amikor feleslegesen várnak a császárral és ez a baba életébe került v.fogyatékos lett."
Igen es ez is borzasztoan szomoru. Mi olyat is tapasztalunk, hogy aki otthoni szulesbol kerul be fajasgyengeseg miatt korhazba, annak nem adnak a korhazban oxytocint, hiaba mondjuk el, hogy ezert jottunk. Pedig mindenki masnak feleslegesen is nyomjak. Ki erti ezt? Illetve hat ertem en, hogy arrol van szo, hogy nem fogadjak el a mi kompetenciankat, de miert jo ez nekik?
Termeszetesen vannak olyan esetek, amikor egyertelmu, hogy nem lehet otthon maradni, de az esetek tobbsegeben gondos merlegeles szukseges. De bar igaz, hogy az otthon megkezdett szulesek 10-15%-a vegul korhazban vegzodik, de nem surgossegi esetkent. Tehat legtobbszor arrol van szo, hogy "kifarad" a szules es nem halad es ezert megyunk be. A kozel 3000-bol eddig 10 alatti esetben kellett valoban sietni, tehat gyors, szakszeru es eletmento ba'bai dontest hozni.
Gea
gea
 
 


Kedves Orsi,
"Tényleg kettővel a legnehezebb? Ezt sokan mondták nekem. Aztán a harmadik már meg se kottyan"

Neked tenyleg ezt mondtak? En meg sosem hallottam. De jo! Akkor van meg remeny Kép
Gea
gea
 
 


Orsi,
nem tudom, hogy hogyan igaz ez a kettő gyerekkel a legnehezebb.
Talán azért szokott "könnyebb" lenni aharmadik, mert sokszor ezek a harmadikak "könnyű" gyerekek. Az enyém nagyon az volt, és később is eléggé az maradt (na jó, még csak 5 éves). Egyedül játszik, csendesebb, mint a fiúk, könnyebb (még) megbeszélni vele dolgokat...
Azt hiszem, gyereke meg családja válogatja, hogy hánnyal könnyebb.
A fizikai értelemben a nagyobb tapasztalat miatt lehet "könnyebb" a harmadik: nem rohansz az első náthánál orvoshoz, esetleg lazább leszel (pl. ha kimarad a fürdetés - bevallom, a kisbabát amúgy sem fürdettük naponta...), és folytatódik a családi élet, csak lesz megint egy kisbaba. De nem fogtok (mert nem tudtok) lábujjhegyen járni, és a kisbaba megtanul alkalmazkodni a családhoz, sokkal inkább, mint egy első gyerek, akihez a szülők olyan tempóban alkalmazkodnak, hogy ihaj.

Én júniusban szeretnék eljutni a tanfolyam csütörtöki napjára. ("Visszaesőként" már nem szoktam végighallgatni az egész hetet, de vannak részek, amiket nagyon szeretek.)

szilvi
 


Szia Gea!
Én is azt szeretném,ha már végre a gyakorlatban is az működne,
amit az elméletben már megtanultam.Biztos még azért kellene alakítani pár dolgon,de bízom benne,hogy hamarosan már nem függünk az orvosoktól.Én is olyan szülésznő szeretnék lenni,akinek nem fogják a kezét.Amíg nem engednek diplomát adni a kezünkbe,addig sajnos ez a rendszer marad.Az engedély szintén az orvosi kamarától függ.Már 11 évvel ezelőtt,amikor végeztem a sulival azt igérték,hogy pár éven belül diplomásak leszünk.Hát nem tudom nekik mennyi a pár év!!!A főiskolai szint meg van,már nyelvvizsga is kell-igaz csak alapfokú-csak a diploma hiányzik.Szerintem az orvosok félnek tőle,mert akkor tényleg szabad kezet kell adniuk az élettani szülésekhez.
Amikor be kell mennetek a kórházba vmi miatt akkor nagyon lenézőek szoktak lenni az ottani kollégák?ilyenkor ti is bemehettek?Netán dulaként résztvehettek továbbra is a szülésben?
Sajnos ezeket nem tudom,mert vidéken nincs otthonszülés,csak estleg "véletlenül".

Üdv
Timi
 
 


Szia Timi,
most szeptembertol elindul a diplomas kezpzes. En is jelentkeztem. Igy legkesobb 4 ev mulvara valami megoldast ki kell talalniuk.
Szerintem az orvosok tobbsege azert latja, hogy az elettani szules nekik "unalmas" es ha nem okozna nekik jelentos bevetelkiesest, akkor biztosan nem ragaszkodnanak hozzajuk. De ez nehez dio a mai rendszerben.
A korhazi fogadtatas nagyon kulonbozo. Van, ahol teljes fejmosast kap a mondjuk kitolasi szakban levo no, mielott egyaltalan foglalkoznanak vele. Van, ahol panikba esnek es kapkodnak vagy rogton a mutobe toljak azt is, akit nem kellene. Aztan van, ahol borzasztoan alternativok akarnak lenni es hiaba mondjuk, hogy azert jottunk, mert most egy beavatkozasra van szukseg, amit otthon nem celszeru elvegezni, nem adjak, amit kerunk, hanem "hagyjak nyugodtan vajudni a kismamat". Csak hat eppen mi ezen mar regen tul vagyunk es csak feleslegesen telnek orak, amik foleg a baba'nak nem tesznek jot.
A legritkabb eset az, hogy oda lehet allni, hogy xy szuleszno vagyok, egy ilyen-ilyen modon zajlo otthonszulesbol jovunk es erre meg erre lenne szuksegunk es akkor azt meg is kapjuk.
Pedig kulfoldon ez ugy megy, hogy a ba'ba'k bemennek a korhazba es OK MAGUK vegzik el a korhazban azokat a beavatkozasokat (amihez nincsen szukseg orvosra), amikre szukseg van es ezt mi is tudnank, hiszen mindannyian elvegeztuk azt az iskolat, amit a korhazban dolgozo szulesznok is (Agirol nem is beszelve, aki ugye orvos).
Es neha az is van, hogy egyaltalan be se mehetunk. Vagy hogy azt kell eljatszani, mintha nem akart volna ez otthonszules lenni, ami tisztessegtelen egyfelol, hiszen szakmailag esetleg szukseg lenne a tudott informaciokra, de az is tisztessegtelen, hogy erre kenyszerit minket a korhaz, ha nem akarunk "kikapni".
Amugy van videken otthonszules :) De valahogy onnan meg kevesebben kerulnek korhazaba, ill. ritkabban derul ki az eredeti szandek.
(Kar hogy olyan kicsi a kep (vagy csak en nem tudom kinagyitani?) es miert csak ket gyerek van rajta? :)
gea
 
 


Sziasztok!
Újra benéztem ide (közben sikerült elfelejtenem, hogy már jártam itt :lol: )
1. Jó a topic!
2. Bekúsztam más fórumokba, ahol jól fel is bosszantottak, mert meg se próbálták megérteni, mit írok. Arra jó volt, hogy nekiálltam megírni otthonszüléseim történeteit is. A kórházi évek óta fent van a szülés.hu-n. Szóval így értettem....
3. Kíváncsi lennék pár dologra, a lényeget összefoglalva, ha lehet: ki az a Nandu? Mi az a Holdudvar Bábaház? Mi a különbség köztük és Ágiék között? Már találkoztam e nevekkel, de nem sikerült leszűrnöm a lényeget.... Előre is kösz, ha informáltok. (sok időbe telne a netről kihámozni :) )

Érdeklődve olvasgattalak benneteket, sokszor, mintha a szívemből szóltatok volna!

Tim

Kép

Kép

Kép
 
 


Szia Gea!

Sajna rossz volt a gépem.Éppen neked írtam vasárnap.amikor lefagyott és el sem indult.Szóval most újra írom a levelet.

Hol indul a diplomás képzés?Nekem ősszel a POTE-n azt mondták,hogy még nem biztos,hogy 2006/2007-es tanévben indulni fog.
Hát erről ezek szerint lemaradtam.Pedig most ingyen tanulhatnék.
Mi kellett a jelentkezéshez?Volt felvételi?Ha igen miből?

Szerintem sok kórházi szülésznő szeretne változtatni ezen a helyzeten,de amíg jogilag sem tisztázódnak a hatáskörök és a felelősség kérdése,addig alígha tehetünk valamit.Talán majd most,hamár diplománk lesz,változtatnak a jogi dolgokon.
Megpróbálok képet küldeni.
Kép
Ezt látod kicsibe.
Sajnos a többiekről még nincs kép fennt a gépen.

üdv.
Timi

Kép
Kép
Kép
ÁKI:1995.07.26.
 
 


Kedveseim!

Hát én úúúúgy örülök, hogy ez a topic végre olyanná lett, amilyennek megálmodtam!!! :D :D :D :D

Köszönöm Nektek és gyertek gyakran!!!


Minden benne van, amit szerettem volna:

- egymásra találnak a máshol többnyire megértést nem kapó otthon szülők

- s akik még nem szültek otthon, infókat és bátorítást kaphatnak itten

- bónusz: szakmabeliek is látogatnak minket és hozzászólnak a témákhoz!!! - ezt nem is reméltem!


- kiderüljön, hogy nem felelőtlenségből és önzésből szülünk otthon. (ezt fontosnak tartom).





Kedves Orsi!


Ha jól sejtem Neked is csak el kellett menni info estre és máris kétségtelen lett számodra, hogy hol szülj, ha lehet... így van?



Szilvi!!

De jó megint Téged olvasni!!!

Na a két gyerkőc tényleg kemény. Mi ráadásul most költöztünk el a szüleimtől, úgyhogy a kezdeti kényelemből rögtön be a kétgyermekes mély vízbe...., hát bőven túlterhelés... ezért is vagyok ritkán neten. A fürdetés nekünk is ilyesmi volt:

első napokban örültem, ha a nagyot megfürdettem, mert úgyis csak ő koszos :oops: :oops: :oops:

második pár napon felváltva, hol egyik, hol másik, merthogy néha azért mindkettő legyen megfürdetve :oops: :oops:

aztán valamikor sikerült végre mindkettőt megfürdetni egyazon nap, hát az már sikerélmény volt. :lol:


Az otthonszülésről még annyit, hogy egy kedves ismerősöm figyelemreméltót mondott:

az otthonszüléshez még mindig társul a szakmabeliekben egy olyan képzet, hogy az szül otthon, aki nem akarta a gyereket, vagy valami más probléma van körülötte. S ettől van az előítélet.

Szóval nekünk meg kell mutatnunk, hogy mennyire normálisak vagyunk, akár ezen a topic-on is, szerintem.



.... most leírnám az érzéseimet az otthonszülésről, de rájöttem, hogy szó szerint leírhatatlanok és :oops: -ek. Még szerencse, hogy bár darabokban, de Ti leírjátok a legfontosabb dolgokat.

Sok szeretettel üdvözlök mindannyiótokat és jó éjt Nektek!

Zsuzsi

 
 


Öööööö, nem tudom, én igazából sosem találkoztam azzal a külső véleménnyel, hoyg ne akartuk volna a gyereket.
Azt mondjuk megkaptam a harmadik után, hogy "nekünk csak egy van, és azt mi nagyon féltettük". Hát.
Mintha a gyerekek fontossága a számuk növekedésével csökkenne. :lol:


Ami inkább előfordul, mármint vélemény, az az anya kényelme, a divat, a különcködés, (ebbe tartozik bele a kórházundor, mert igen kevesen tudják elképzelni, hogy valakinek valós kifogása lehet a kórházakkal és a nyugati orvoslással kapcsolatban), a vakhit, a fanatizmus, a szektásság, a realitásoktól való elrugaszkodás, a tudatlanság, ilyesmik.

Egyre könnyebben viselem. Már nem is magyarázkodom.... :P
 


Kedves h_szilvi!!

Elolvastam a történetedet.... Valahol kísértetesen emlékeztetett a sajátjaimra.... Most küldtem át őket Áginak, remélem hamarosan fent lesznek Csibészke mellett!

Bocs, hogy ide írok, de nem jelent meg az elküldés gomb, mikor a prividre szerettem volna válaszolni.

Tim

Kép

Kép

Kép
 
 


SZiasztok!

Na végre, azt hittem be sem tudok lépni ide, de sikerült :)
Én is nagyon örülök, hogy ennyi féle dolgot lehet itt olvasni és szépen gyarapodunk ebben a fórumban.

Szilvi!
Hát, azt hiszem igazad lehet, tényleg gyerekfüggő, hogy mennyivel nehezebb. Egyébként már én is találkoztam olyan véleménnyel, hogy azért nem szülnek több gyereket, csak egyet, mert mindent meg akarnak adni annak az egynek. Hát, ez nagy butaság! Főleg, ha arra gondolok, hogy mit jelentene egy testvér a számára. Mi is hárman vagyunk testvérek (3 lány :D ) és nagyon örülök, hogy van kettő húgom.

Zsuzsi!
Örülök, hogy újra benéztél! Hát, én annyit olvasgattam az info est előtt is a szules.hu-n, hogy nem nagyon volt kétséges, hogy hol szülök, bár természetesen az est sokat jelentett. Azóta is várom, hogy mehessek a tanfolyamra, valószínű csak júliusban. Amúgy volt egy otthon szülős könyv is, amit olvastam, ez is csak meggyőzött arról, hogy ez jó dolog. Férjem szerencsére maximálisan megért, a többiek meg még nem tudják.

Sziasztok!
Orsi

Küldök egy képet a kislurkómról. Kép
 
 


Orsi, ez a fiúcska gyönyörű! Ha nem volnék már így is duplán szerelmes.... :oops:


Zsuzsi
 
 


Zsuzsi, köszi, aranyos vagy!
Egyébként én is napról napra egyre jobban beleszerelmesedem... :)
A te babád is nagyon szép! És remélem, hogy én is ilyen hamar szülök majd és remélem, hogy itthon!

Orsi
 
 


Sziasztok!

Fogalmam sincs, hogy kerültem ide (félreklikkelhettem), de ha már itt vagyok, végigolvastam a topicot.:)
Egy kislányunk van, kórházban született, nem is kifejezetten bababarát kórházban, de nekem nagyon szép élmény volt a szülésem (egy türelmes "itt sem vagyok" orvossal, egy nagyszerű szülésznővel és a bátor apukával) és a néhány napos bentlét is. A vajúdás nagyon hosszú volt, több, mint 12 óra, ezalatt otthon voltam, csak akkor mentünk be, amikor már tényleg "muszáj" volt. És jól tettem, mert elakadt a kislányom kitolás közben. Számomra a kórház a helyben lévő műszeres segítséget jelenti szükség esetén, és bizony van olyan, amikor nagyon nem mindegy, hogy a baba most kap oxigént vagy csak húsz perc múlva.
Az ismeretségi körömben van egy család, hét éves a kislányuk és mozgáskorlátozott, enyhén szellemileg is visszamaradott. Az édesanya otthon szülte...nem tudja magának megbocsájtani azóta se. Sajnos ilyen is van.
Régen sok asszony és gyermek belehalt a szülésbe ill. annak a következményeibe. Ki tudja, mit nem adtak volna azért, hogy olyan lehetőségeik legyenek, mint nekünk most a 21. században? Manapság sokan viszont otthon szülnének, különböző okból. A megoldás félúton lehet, vagy születésházakkal (azoknak, akik valamilyen okból viszolyognak a kórháztól) vagy olyan jól felszerelt mobil műtőkkel, busszal, mint amilyeneket Hollandiában is használnak (azoknak, akiknek a saját otthonban való szülés a fontos).

A következö gyerkőcöt is kórházban fogom szülni. Ma már elég sok orvos híve a felesleges be nem avatkozásnak és a kórházi körülmények se annyira kórháziak már.
Minden fejben dől el, hogy hogy élsz meg valamit, alapjában nem a körülményektől függ!

Kívánok nektek komplikációmentes szülést!:)
Marq
 


[Minden fejben dől el, hogy hogy élsz meg valamit, alapjában nem a körülményektől függ!

Így van! Viszont a körülmények befolyásolják, hogy fejben mennyire tudod jól megélni.

Tim

Kép

Kép

Kép
 
 


Marq,
tényleg nagyon rülök, hogy szép szülésed volt, meg kell becsülni az "itt-sem-vagyok"-típusú orvosokat. Nem is akarok ezzel vitatkozni.

Csak annyit mondanék, hogy nem tudopm, ki honan szedi, hogy Hollandiában ott áll a mentő a ház előtt, vagy most, amit írsz, hogy mobil műtő lenne. És ott dekkol benne a szülészorvos, hogy hátha komplikáció lesz?! EGy olyan országban, ahol a szolgáltatások ára a csillagos egekben van?
Tinédzserként 5 évet éltem Hollandiában, Hágában. Az infrastruktúra valóban messze felülmúlja az itthonit, de nem csak ezen múlik ám. Ott a kórházba szállítás alatt már tájékoztatja a kórházat a szülésznő, és már úgy várják a kismamát, hogy tudják, mi fog történni, megbíznaka szülésznőben, elfogadják a diagnózisát, partnernek tekintik. AHogy megérkezik a mama, azonnal be tudnak avatkozni, nem úgy, mint itthon: rengeteg adminisztráció, lecseszések, hosszú vizsgálatok, addigra bizony gyakran értékes teízpercek teltek el... :(
Budapesten és vonzáskörzetében mindenhonnan elérhető kórház 20 percen belül, ez Hollandiában nincs így, mert sokkal, de sokkal kevesebb a kórház, bár az úthálózat nagyon jó!

Helyes dolog a rossz hazai infrastruktúrára hivatkozni, de meggyőződésem, hogy nem ezen múlik.
Pl. ha minden igaz, mire az én legkisebb babám megszületik, az egyik pesti kórház melletti utcában fogunk lakni. Kórházhoz ennél közelebb nem lehet otthon szülni. Mégis azt mondanák így is az orvosok, hogy nem adottak a körülmények. Miért? Csak. Elvből. És ez a szomorú. Mert hiába javulna az infrastruktúra, valami kifogást mindig lehetne találni.

Na, nem ragozom tovább, és nem téged akartalak "Letámadni", nem ellened mondtam el mindezt.
De amikor saját fülemmel azt kellett hallanom dr. Paulin Ferenc szájából, hogy Hollandiában nincs is igazán otthonszülés, és a születésház a kórház falain belül van és egyetlen csapóajtó választja el a kórházi részlegtől - háááát, nagyon azt éreztem, hogy szándékos félretájékoztatás folyik, mert ezt ő maga sem hiheti el. Csak tduja, hogy általában nem áll módunkban utánajárni a tényeknek. :(
 


BOLDOG GYEREKNAPOT MINDENKINEK!!!!!!!!!!! :D :D :D

Tim

Kép

Kép

Kép
 
 


Bár távol álljon tőlem, hogy nagyon belemenjek egy vitába, de nem állhatom meg, hogy a holland példához valamit hozzá ne tegyek: az ottani szülések, mármint az otthoniak, szigorú protokoll mellett zajlanak, és ha egy anyának a szülésznője/bábája azt mondta, hogy nem szülhet otthon, akkor elmegy a kórházba. És hiába akarna otthon szülni, senki nem fogja elvállalni. És az ottani tb. is így támogatja a dolgot. Praktikusan azt jelenti, hogy akinek valamilyen terhelő szülészeti vagy egyéb anamnézise van, az nem szülhet otthon. És ezt a verdiktet ő el is fogadja. A várandósok gondozása is protokollok mellett folyik és nincsen joga egyetlenegy szülést kísérőnek önkényesen a kivizsgálás mikéntjét megkérdőjelezni vagy megváltoztatni. Tehát nem mondhatja, hogy ez vagy az a vizsgálat teljesen fölösleges és nem kell. Ezeket az észrevételeit szakmai fórumokon kifejtheti és akkor a protokollt megváltoztathatják.
Mindenkit üdvözlök: Rita

Vissza: Szülészetek, kórházak

Jegyzetfüzet:

 

X
EZT MÁR OLVASTAD?