Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja: Császármetszés

Készítette: A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium

I. Alapvető megfontolások

Ez a protokoll

- a brit NICE (National Institute for Clinical Excellence, National Collaborating Centre for Women.s and Children.s Health) 2004. Áprilisában közzétett, Császármetszés (Caesarean section) című irányelve, valamint

- a Kanadai Szülész-Nőgyógyász Társaság (Executive and Council of the Society of Obstetricians and Gynaegologists, Clinical Practice Obstetrics Committee) 2005. februárjában közzétett, Hüvelyi szülés megelőző császármetszést követően (Guidelines for Vaginal Birth After Previous Caesarean Birth, SOGC Clinical Practice Guidelines, No 155) című irányelve alapján,

- a FIGO (International Federation of Gynecology and Obstetrics) Etikai Bizottságának, az anyai kérésre végzett császármetszésről szóló állásfoglalásának (Schenker JG, Cain JM. FIGO Committee Report. FIGO Committee for the Ethical Aspects of Human Reproduction and Women.s Health. International Federation of Gynecology and Obstetrics. Int J Obstet Gynaecol Obstet 1999;64:317.22) figyelembe vételével,

- Papp Zoltán (szerk.): A szülészet-nőgyógyászat tankönyve (Semmelweis Kiadó, 2002) vonatkozó fejezeteinek felhasználásával készült, a hazai viszonyokra tekintettel.

Mivel jelen protokoll nem egy betegség ellátásáról, hanem egy beavatkozásról szól, ezért szerkezete értelemszerűen eltér a Minisztérium által javasolt szerkezeti felépítéstől.

A protokoll célja

A császármetszés számos kórkép kezelésének lehet közös végpontja. Ennek a protokollnak nem célja minden ilyen kórkép vagy indikáció tárgyalása. Feladata, hogy bizonyítékokon alapuló információkkal és ajánlásokkal segítse az egészségügy szereplőit a császármetszéssel szülő nők minél magasabb színvonalú ellátásában.

Bizonyítékokon alapuló információkat tartalmaz:

- a császármetszés előnyeiről és kockázatairól;

- a császármetszés egyes speciális indikációiról;

- bizonyos eljárásokról a császármetszés elkerülésére;

- a császármetszés műtéttechnikai és aneszteziológiai szempontjairól;

- a császármetszés magzati morbiditást csökkentő tényezőiről;

- a császármetszés végzéséhez szükséges szervezeti körülményekről;

- megelőző császármetszés utáni szülés vezetéséről.

II. Diagnózis . III. Terápia

1. A szülőnő felvilágosítása, a beleegyezés

1.1. A tájékoztatás

1.1.1. A terheseknek adott információ bizonyítékokon alapuljon és segítsük a terheseket, hogy megfelelő információkon alapuló döntéseket hozhassanak a szüléssel kapcsolatban. El kell fogadni a nők sajátos nézőpontját és meggyőződését a döntéshozatali mechanizmusban. (C)

(Department of Health. Changing Childbirth. Report of the Expert Maternity Group. Part 1. London: HMSO; 1993. Bekker H, Thornton JG, Airey CM, Connelly JB, Hewison J, Robinson MB, et al. Informed decision making: An annotated bibliography and systematic review. Health Technol Assess 1999;3:1.150.)

(Bizonyítékokon alapuló információk a császármetszés és a hüvelyi szülés előnyeiről és kockázatairól a mellékletben találhatóak.)

1.1.2. Már a terhesség alatt bizonyítékokon alapuló információkkal tájékoztassuk a terheseket a császármetszésről, hiszen minden negyedik - ötödik nő ilyen módon fog szülni. A tájékoztatás térjen ki arra, hogy

- melyek lehetnek a császármetszés indikációi (mint a magzat méhen belüli rossz állapota, elhúzódó szülés, medencevégű fekvés)

- miből áll a beavatkozás

- milyen előnyei és kockázatai vannak

- hogyan befolyásolja későbbi terhességeket és szüléseket. (J)

1.1.3. A kommunikáció és a felvilágosítás olyan módon történjen, ahogy azt a terhes megértse, figyelembe véve a különböző kultúrájú ill. kisebbséghez tartozó nők információigényét, felfogását, valamint a fogyatékos emberek eltérő képességeit.(J)

1.2. A beleegyezés

1.2.1. A terhes belegyezését azután kérjük a császármetszésbe, hogy bizonyítékokon alapuló információkkal láttuk el, tiszteletben tartva a nő méltóságát, szemléletmódját, kulturális közegét, mindamellett az adott klinikai helyzetet szem előtt tartva. (C)

1.2.2. A hazai Egészségügyi Törvény egyértelműen szabályozza a terhes jogait a beleegyezéssel kapcsolatban. Ennek megfelelően a cselekvőképes, 24. hetet betöltött terhesnek csak abban az esetben áll jogában elutasítani a császármetszés vagy egyéb beavatkozás elvégzését, ha azzal nem veszélyezteti magzata egészségét, testi épségét.

(Eü. Törvény: (1997/CLIV 17§(2)a .A beteg beleegyezésére nincs szükség abban az esetben, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása mások . ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is . egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti. Eü. Törvény: (1997/CLIV 20§(6) .A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására.)

1.2.3. Ha császármetszés szükségessége merül fel, az adott helyzetben, egyénre szabottan kell számba venni annak előnyeit és hátrányait a hüvelyi szüléssel szemben. (J)

1.2.4. Ha a császármetszés elvégzése mellett döntünk, rögzíteni kell minden tényezőt, ami miatt a műtét mellett döntöttünk, és hogy ezek közül melyik volt a legfontosabb. (J)

1.2.5. Ha az esetleges vagy tervezett császármetszés során történő művi meddővétételét kéri a terhes, ahhoz a tervezett szülés előtt felvilágosításon alapuló írásos beleegyezését kell kérni. Megelőzően már a terhesség alatt is javasolható az írásos beleegyezés kérése. (J)

(Royal College of Obstetricians and Gynaecologists. Male and Female Sterilisation. Evidence-based Clinical Guideline No. 4. London: RCOG Press; 2004.).

2. A császármetszés indikációi

2.1. Az indikációk általában

2.1.1. A császármetszés indikációi a következők lehetnek (A felsorolás nem teljes, ezek csupán a leggyakoribb lehetséges javallatok. Hangsúlyozandó, hogy minden eset egyedi elbírálást igényel, az előnyök és kockázatok mérlegelésével.):

- Vitalis javallat (Amikor a császármetszés nélkül biztosan elveszítjük vagy az anyát vagy a magzatot, esetleg mindkettőt, a műtétet a közvetlen életveszély elhárítására végezzük.):

- Prophylacticus javallat (Amikor az anyai/magzati veszélyállapot kialakulásának esélye miatt a szövődmények elhárítása, illetve megelőzése céljából végzünk császármetszést.):

2.1.2. A császármetszés javallata abszolút vagy relatív lehet:

- Abszolút javallat: A hüvelyi szülésre nincs lehetőség, és a császármetszés nélkül a magzat nem születhet meg. Ilyen például a kismedencében lévő daganat, a III fokban szűk medence, a placenta praevia totalis.

- Relatív javallat: Császármetszés nélkül is meg lehet szülni, de ez esetben az anya és/vagy a magzat elvesztésével illetve egészségkárosodásával lehet számolni.

2.2. Tervezett császármetszés

A tervezett császármetszés olyan műtét, amelyet a szülés megindulása előtt végeznek, speciális klinikai indikációval. Ez a rész csak a szülés módjának eldöntéséről szól, a terhesség különböző szövődményes eseteinek kezelését nem tárgyalja.

2.2.1. Medencevégű fekvés

2.2.1.1.Medencevégű fekvés esetén a mai prophylacticus szülészeti gyakorlat keretében a császármetszés gyakorisága hazánkban 50% felett van, koramagzatok esetében pedig a 90%-ot is meghaladja.

A lábtartás és a térdtartás önmagában indok a császármetszésre.

Az egyszerű fartartás a császármetszés egyik társjavallatának tekinthető.

- Egyszerű fartartáshoz társuló állapotok, amelyek tervezett császármetszés végzését indokolhatják:

- Egyszerű fartartáshoz társuló állapotok, amelyek a vajúdás során császármetszés végzését indokolják:

2.2.1.2.Nemzetközi tapasztalatok és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a külső fejrefordítás a morbiditás csökkentésének hatékony eszköze lehet: egyszerű fartartásnál, szövődménymentes terhességben, a 36. terhességi hét után megkísérelhetjük a beavatkozást. Kivételt képez a szülésben lévő terhes, megelőző uterus műtét vagy rendellenesség, a magzat rossz állapota, burokrepedés, hüvelyi vérzés vagy egyéb komplikáló tényező. (A)

(Hofmeyr GJ. External cephalic version  facilitation for breech presentation at term. Cochrane Database Syst Rev 2001;(2). Hofmeyr GJ. External cephalic version for breech presentation before term. Cochrane Database Syst Rev 2001;(2))

Hazánkban a külső fejrefordítás nem rutinszerűen végzett beavatkozás.

2.2.1.3.Tájékoztassuk a terhest, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyszerű fartartásnál, ha az esetleges külső fejrefordítás sikertelen volt vagy ellenjavallt, császármetszést javasolt végezni, mert kisebb lesz a perinatalis mortalitás és a neonatalis morbiditás. (A)

(Hannah ME, Hannah WJ, Hewson SA, Hodnett ED, Saigal S, Willan AR. Planned caesarean section versus planned vaginal birth for breech presentation at term: a randomised multicentre trial. Lancet 2000;356:1375.83.)

Tervezett császármetszés esetén 1,6%-os együttes perinatalis mortalitással és súlyos morbiditással számolhatunk, míg hüvelyi szülésnél ez az arány 5,0%.

(Ezek az adatok és az  ajánlás válogatatlan beteganyagra vonatkoznak. Egyelőre bizonytalan, hogy egyes tényezők hogyan befolyásolják az adatokat: pl. a szülész gyakorlottsága, elhúzódó szülés, szülésindukció oxytocinnal vagy prostaglandinokkal, fájáserősítés, a  medencevégű fekvés típusa, epiduralis érzéstelenítés. Egyszerű fartartás hüvelyi úton való vezetésében nagyobb gyakorlattal rendelkező intézetekben, megfelelő betegválogatás esetén a kimenetelben nem észlelhető szignifikáns eltérés (Uotila J, Tuimala R, Kirkinen P. Good perinatal outcome in selective vaginal breech delivery at term. Acta Obstet Gynecol Scand. 2005 Jun;84(6):578-83.) Megfelelő hazai összehasonlítások nem állnak rendelkezésre. Társindikáció hiányában, a terhes kívánságát is figyelembe véve javasolt dönteni a szülésvezetés módjáról.)

2.2.2. Többesterhesség

2.2.2.1.Ikerterhességben császármetszés elvégzése javasolt

2.2.2.2.Terminusban lévő, egyébként szövődménymentes ikerterhesség esetén, koponyavégű fekvésben elhelyezkedő .A. magzat esetén is, fokozott a .B. magzat perinatalis morbiditása és mortalitása. Mindamellett nem igazolt, hogy ilyen esetekben a tervezett császármetszéssel javítani lehetne a kimenetelt, ezért ez rutinszerűen nem javasolható.(C)

(Crowther CA. Caesarean delivery for the second twin. Cochrane Database Syst Rev 2000;(2) Rabinovici J, Barkai G, Reichman B, Serr DM, Mashiach S. Randomized management of the second nonvertex twin: Vaginal delivery or cesarean section. Am J Obstet Gynecol 1987;156:52.6.)

2.2.2.3.Szövődménymentes ikerterhesség esetén nem javasolt a 38. terhességi hét előtt tervezett császármetszést végezni, mert az megnöveli az újszülöttek légzési szövődményeinek kockázatát. (B)

(Chasen ST, Madden A, Chervenak FA. Cesarean delivery of twins and neonatal respiratory disorders. Am J Obstet Gynecol 1999;181:1052.6.)

Ikerterhesség esetén magasabb az anyai morbiditás és mortalitás. A szülésvezetés módjának hatása ezekre a mutatókra nem kellően vizsgált.

2.2.3. Koraszülés és császármetszés

A prophylacticus célból végzett császármetszéssel lehetővé válik a hypoxia megelőzése, a magzat kíméletes, traumamentes világrahozatala. A császármetszés gyakoribb alkalmazásával a koraszülött magzatok életkilátásai általánosságban 20-25%-kal javíthatók. A koraszülés magasabb neonatális morbiditással és mortalitással jár. Ugyanakkor nem igazolt, hogy tervezett császármetszéssel javítható lenne a kimenetel, ezért ez rutinszerűen nem javasolható. (C)

(Grant A, Glazener CMA. Elective caesarean section versus expectant management for delivery of the small baby. Cochrane Database Syst Rev 2001;(3). Badawi N. The international consensus statement on cerebral palsy causation. Med J Aust 2000;172:199.200.)

Megfelelő bizonyítékok hiányában minden eset egyedi elbírálást igényel.

2.2.4. Intrauterin retardatio és császármetszés

Az intrauterin retardált magzatok esetén magasabb a neonatalis morbiditás és mortalitás. Ugyanakkor nem igazolt, hogy tervezett császármetszéssel javítható lenne a kimenetel, ezért ez rutinszerűen nem javasolható. (C)

(Royal College of Obstetricians and Gynaecologists. The investigation and management of the small-for-gestational-age fetus. Guideline No. 31. London: RCOG Press; 2002.)

2.2.5. Placenta praevia és császármetszés

A méhszájat részben vagy teljesen fedő lepény (placenta praevia partialis, centralis) esetén a 37-38. hétig a konzervatív terápia (vérképzők, szükség esetén transfusio) alkalmazása javasolt. Mivel a későbbiekben fellépő vérzés foka előre nem kiszámítható, választott vér biztosítása is ajánlott. A 37-38. hét betöltésekor tervezett császármetszés elvégzése javasolt. A műtétet tapasztalt szakember végezze olyan intézményben, ahol rendelkezésre áll sürgős transzfúzió lehetősége. (D)

2.2.6. Cephalopelvicus disproportio és császármetszés

2.2.6.1.A szülés prognózisa szempontjából a magzat koponyája és a medence közötti térviszonyok megállapítása mellett tájékozódni kell a fájástevékenységről, annak hatásosságáról, valamint a koponya alakuló képességéről is. Ezt nevezzük funkcionális medencemérésnek.. Ezen tényezők együttes figyelembevételével, a szülés klinikai észlelésével dönthető el, hogy a magzatot császármetszéssel segítjük-e a világra, vagy a kellő intenzitású fájások hatására és a magzati koponya jó alakulóképessége következtében lehetőség van a spontán szülésre a magzat károsodása nélkül. Amennyiben a vajúdás során a szülés nem halad megfelelő módon,császármetszés javasolt. (J)

2.2.6.2.A pelvimetria (medencemérés) nem alkalmas a szülés elhúzódásának, elakadásának megjóslására, így használata nem ajánlott a szülés módjának megválasztásában. Nemzetközi ajánlások csak bizonyos ritka esetekben javasolják a medencemérést, mint pl. megelőző medencetörés esetén. (A)

(Pattinson RE. Pelvimetry for fetal cephalic presentations at term. Cochrane Database Syst Rev 2001;(3). 110. Royal College of Obstetricians and Gynaecologists. Pelvimetry. Guideline No. 14. London: RCOG; 2001)

2.2.6.3.A magzat súlybecslése (ultrahang vagy fizikális vizsgálat) nem alkalmas a cephalopelvicus disproportio megbecslésére, így nem ajánlott ezek alapján jósolni a szülés lefolyására illetve megválasztani a szülés módját. (B)

(Hanzal E, Kainz C, Hoffmann G, Deutinger J. An analysis of the prediction of cephalopelvic disproportion. Arch Gynecol Obstet 1993;253:161.6.)

2.2.7. Anyai infekciók átvitele a magzatra

Ez a fejezet olyan módon foglalkozik a császármetszéssel, mint különböző infekciók anyáról magzatra történő transzmissziójának kockázatát csökkentő beavatkozással. Egyéb, anya-magzat transzmissziót csökkentő eljárások nem témái.

2.2.7.1.Minden terhest szűrni kell HBsAg hordozásra, és a pozitív esetekben a újszülött immunizálásával 85-95%-ban megelőzhető a májbetegség. Gondozatlan terhességből született újszülötteket veszélyeztetettnek kell tekinteni, ezért passzív és aktív oltásban is részesíteni kell őket. Nincsen megfelelő bizonyíték rá, hogy császármetszéssel csökkenthető volna a transzmisszió kockázata, ezért ilyen célból a császármetszés elvégzése nem javasolt. (B)

(Lee SD, Tsai YT, Wu TC, Lo KJ, Wu JC, Yang ZL. Role of caesarean section in prevention of mother-infant transmission of hepatitis B virus. Lancet 1998;833.4.)

2.2.7.2.Hazánkban a rutin terhesgondozásnak nem része a HIV szűrés. Minden olyan nőnek fel kell ajánlani a serológiai vizsgálatot, akiben nemi úton terjedő betegséget kórisméznek, illetve akik a promiscuitas miatt fokozottan veszélyeztetettek. HIV pozitivitás esetén, megfelelő kezeléssel (antiretroviralis kezelés, császármetszés végzése valamint a szoptatás mellőzése) az anyáról magzatra történő transzmisszió kb. 25%-os aránya kb. 1%-ra csökkenthető.

(Mandelbrot L, Le Chenadec J, Berrebi A, Bongain A, Benifla J-L, Delfraissy JF, et al. Perinatal HIV-1 transmission. Interaction between zidovudine prophylaxis and mode of delivery in the french perinatal cohort. JAMA 1998;280:55.60.)

HIV pozitív anyáknak javasolt tervezett császármetszéssel szülniük, mert ez csökkenti a HIV anya . magzat transzmissziójának kockázatát. (A)

(Brocklehurst, P. Interventions aimed at decreasing the risk of mother to child transmission of HIV infection. Cochrane Database Syst Rev 2001;(2).)

2.2.7.3.Hazánkban a rutin terhesgondozásnak nem része a hepatitis C vírus szűrése. A vírus anyáról magzatra történő transzmissziójának kockázata kb. 3-5%, míg HIV pozitív anyák esetén kb. 10-20%, mintegy 3,8-szor nagyobb, mint HIV negatív anyák esetén.

(Gibb DM, Goodall RL, Dunn DT, Healy M, Neave P, Cafferkey M, et al. Mother-to-child transmission of hepatitis C virus: Evidence for preventable peripartum transmission. Lancet 2000;356:904.7.)

Hepatitis C vírussal fertőzött anyánál nem javasolt császármetszés végzése, mert ez nem csökkenti az anya . magzat transzmisszió kockázatát. (C)

2.2.7.4.Ha a terhes HIV vírussal és Hepatitis C vírussal is fertőzött, javasolt tervezett császármetszést végezni, mert az mindkét vírus transzmissziójának kockázatát csökkenti. (C)

HIV pozitív terheseknél elektív császármetszés esetén kb. 60%-kal csökkenthető a HCV transzmissziójának kockázata.

(European Paediatric Hepatitis C Virus Network. Effects of mode of delivery and infant feeding on the risk of mother-to-child transmission of hepatitis C virus. BJOG 2001;108:371.7.)

2.2.7.5.A terhesség harmadik trimeszterében elszenvedett primaer Herpes simplex vírus infekció esetén javasolt a tervezett császármetszés elvégzése, mert az csökkenti az újszülött HSV infekciójának kockázatát. (C)

2.2.7.6.Szülés idején megjelenő, visszatérő Herpes simplex vírus infekció esetén bizonytalan a császármetszés transzmissziót megelőző hatása, ezért ilyen esetekben nem javasolt a rutinszerű császármetszés. (C)

(Royal College of Obstetricians and Gynaecologists. Management of genital herpes in pregnancy. Guideline No. 30. London: RCOG Press; 2002.)

2.2.8. Császármetszés anyai kérésre

Megbízható tanulmány nem áll rendelkezésre a Magyarországon császármetszéssel szülni kívánó nők arányáról. Felmérések szerint az ilyen igény hátterében általában a következő tényezők állnak: megelőző császármetszés, rossz élmény megelőző szüléssel kapcsolatban, szövődményes a jelen terhesség, félelem a szüléstől. A legfőbb érv, hogy a császármetszést biztonságosabbnak látják gyermeküknek. A terhesek kb. 6-10%-a fél a szüléstől, a félelmek a fájdalommal, szülési sérüléssel, sürgős császármetszéssel, családi élet változásával kapcsolatosak és gyakoribbak primiparáknál. A FIGO Etikai Bizottságának állásfoglalásával egyetértésben az anyai kérésre végzett császármetszéssel kapcsolatban az alábbi alapelvek figyelembe vétele javasolt:

1. A császármetszés olyan sebészeti beavatkozás, amelynek potenciális veszélyei vannak a magzatra és az anyára egyaránt. Császármetszés esetén az egészségügyi források jelentősebb igénybevétele szükséges a hüvelyi szüléshez képest.
2. Az orvos alapvető szakmai kötelessége, hogy tevékenységével ne ártson. Etikai felelősséggel is bír a társadalom felé, hogy olyan beavatkozásokat alkalmazzon, amelyek az egészségre egyértelműen előnyösen hatnak. Nem kötelezhető az orvos olyan beavatkozás elvégzésére, amelynek nincs orvosi előnye.
3. Jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő szintű bizonyíték a terminusban, nem orvosi indikációval (anyai kérésre) végzett császármetszés relatív előnyeiről és kockázatairól a hüvelyi szüléshez képest. Az elérhető bizonyítékok alapján a hüvelyi szülés biztonságosabbnak tűnik hosszú- és rövidtávon egyaránt. A méhen végzett műtétnek következményei vannak a következő terhességekre is. Végül pedig aggályos bevezetni egy mesterséges beavatkozást a szülés levezetésére a természetes folyamat helyett, orvosi indok és jóváhagyás nélkül.
4. Jelenleg, mivel megfelelő bizonyíték nem áll rendelkezésre a nem orvosi indikációval (anyai kérésre) végzett császármetszés előnyeiről, a beavatkozás etikai szempontból nem igazolható.

(Schenker JG, Cain JM. FIGO Committee Report. FIGO Committee for the Ethical Aspects of Human Reproduction and Women.s Health. International Federation of Gynecology and Obstetrics. Int J Obstet Gynaecol Obstet 1999;64:317.22)

2.2.8.1.Az anya kérése önmagában nem lehet indok a császármetszés elvégzésére, a kérés sajátos okait fel kell tárni, meg kell beszélni és rögzíteni kell. (J)

(American College of Obstetricians and Gynecologists. ACOG Committee Opinion. Surgery and patient choice: the ethics of decision making. Obstet Gynecol 2003; 102:1101.6.)

2.2.8.2.Ha a terhes kérésének oka nem meghatározható, tájékoztatni kell a császármetszés kockázatairól és előnyeiről a hüvelyi szüléshez képest és ezt rögzíteni kell. (J)

2.2.8.3.Ha terhes a hüvelyi szüléstől fél és ezért kéri a császármetszést, lehetőséget kell neki biztosítani lelki segítségnyújtás igénybevételére (pl. kognitív viselkedésterápia) a félelmei támogató környezetben való feldolgozása céljából, ugyanis hatására csökken a félelem a szülési fájdalomtól és lerövidül a szülés. (A)

(Saisto T, Salmela-Aro K, Nurmi JE, Kononen T, Halmesmaki E. A randomized controlled trial of intervention in fear of childbirth. Obstet Gynecol 2001;98:820.6.)

2.2.8.4.Meghatározható orvosi indikáció nélkül, önmagában anyai kérésre császármetszés nem végezhető. (J)

3. Császármetszés a vajúdás alatt - a gyakoriságot befolyásoló tényezők

3.1. A császármetszés valószínűségét csökkentő beavatkozások

A következő, szülés alatt alkalmazott eljárások csökkentik a császármetszés valószínűségét:

3.1.1. Zavartalan terhesség esetén a 41. terhességi hét után javasolt a szülés megindítása, mert ezzel csökkenthető a perinatalis mortalitás és a császármetszés valószínűsége.(A)

(Crowley P. Interventions for preventing or improving the outcome of delivery at or beyond term. Cochrane Database Syst Rev 2003;(1).)

3.1.2. A szövődménymentes, terminusban lévő, egyes terhességek esetén javasolt a partogram használata a szülés progressziójának megítélésénél, mert gyorsan áttekinthető, megbízható és használatával csökken a császármetszés valószínűsége.(A)

(Lavender T, Alfirevic Z, Walkinshaw S. Partogram action line study: a randomised trial. Br J Obstet Gynaecol 1998;105:976.80. Pattinson RC, Howarth GR, Mdluli W, Macdonald AP, Makin JD, Funk M. Aggressive or expectant management of labour: a randomised clinical trial. BJOG 2003;110:457.61.)

3.1.3. Császármetszés indikálása előtt javasolt konzultáns szülészt (az intézmény felelősségi rendjének megfelelő osztályvezető, ügyeletvezető, stb.) bevonni a döntés meghozatalába, mert így csökkenthető a császármetszés valószínűsége. (C)

3.1.4. A magzat elektromos monitorizálása (cardiotocograph, CTG) megnöveli a császármetszés valószínűségét. Bár a CTG a magzat szülés alatti ellenőrzésének egyik legfontosabb szűrőmódszere, az oxigénhiány diagnózisára önmagában nem elég hatékony. A CTG-n észlelt gyanús és kóros elváltozások figyelmeztetnek az oxigénhiány lehetőségére. Amennyiben egyéb klinikai okok a szülés azonnali befejezését nem teszik szükségessé, általában egyéb eljárással is javasolt meggyőződni a magzat oxigén ellátottságáról. Ha magzati szívfrekvencia anomália miatt tervezünk császármetszést, magzati acidosis gyanúja esetén, lehetőség szerint fejbőr-vér pH vizsgálat vagy magzati oxigén saturatio mérés (magzati pulzoximetria) javasolt, <