Éjszakai verejtékezés: mikor ártalmatlan, és mikor jelezhet betegséget?

Az éjszakai verejtékezés gyakori panasz, mégis nehéz eldönteni, mikor tekinthető ártalmatlan jelenségnek, és mikor érdemes komolyabban venni.

Mikor számít normálisnak az éjszakai izzadás?

Bizonyos helyzetekben az éjszakai verejtékezés teljesen ártalmatlan. Meleg hálószoba, vastag paplan, nem jól szellőző matrac vagy műszálas ágynemű is kiválthatja. Ugyanez igaz akkor is, ha lefekvés előtt alkoholt fogyasztottunk, fűszeres vagy nagyon nehéz vacsorát ettünk, esetleg lázas betegségből lábadozunk.

A stressz is gyakori háttértényező. A tartós feszültség, szorongás vagy feldolgozatlan lelki terhelés az éjszakai órákban is aktiválhatja a vegetatív idegrendszert, ami fokozott izzadáshoz vezethet. Ilyenkor gyakran társul nyugtalan alvás, felületes pihenés vagy hajnali ébredés is.

Hormonális változások szerepe

Az éjszakai verejtékezés klasszikus kísérője lehet hormonális átalakulásoknak. Nőknél a várandósság, a perimenopauza és a menopauza idején gyakoriak az éjszakai hőhullámok, amelyek intenzív izzadással járhatnak. De nem csak ebben az életszakaszban jelentkezhet a tünet: pajzsmirigy-túlműködés esetén is fokozott verejtékezés, melegérzet és szapora szívverés jelentkezhet éjszaka.

Férfiaknál is előfordulhat hormonális eredetű éjszakai izzadás, például tesztoszteronszint-változás vagy bizonyos hormonkezelések mellett.

Fertőzések és gyulladásos folyamatok

Az éjszakai verejtékezés lehet a szervezet védekező reakciója is. Egyes fertőzések – akár enyhébb, elhúzódó gyulladások – járhatnak úgynevezett éjszakai izzadással, még akkor is, ha nappal nincs magas láz. Ilyenkor a tünet gyakran társul általános gyengeséggel, hőemelkedéssel, rossz közérzettel.

Fontos különbség, hogy míg egy vírusos betegség után az izzadás fokozatosan megszűnik, addig tartós fennállása esetén mindenképp indokolt az utánajárás.

Mikor utalhat komolyabb betegségre?

Az éjszakai verejtékezést akkor kell komolyabban venni, ha rendszeresen, hetekig fennáll, és nem magyarázható külső körülményekkel. Különösen figyelmeztető jel, ha a tünet indokolatlan fogyással, tartós fáradtsággal, hőemelkedéssel, nyirokcsomó-duzzanattal vagy visszatérő fertőzésekkel társul.

Bizonyos belgyógyászati, hormonális és ritkábban daganatos betegségek egyik kísérő tünete is lehet az éjszakai verejtékezés. Ez nem jelenti azt, hogy minden esetben súlyos kórkép áll a háttérben, de a kivizsgálás ilyenkor nem halogatható.

Gyógyszerek és életmódbeli tényezők

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy egyes gyógyszerek mellékhatásként fokozott izzadást okozhatnak. Ilyenek lehetnek bizonyos antidepresszánsok, hormonális készítmények, lázcsillapítók vagy vércukorszintet befolyásoló szerek.

Az alkoholfogyasztás, a koffein túlzott bevitele, valamint a rendszertelen alvási szokások szintén ronthatják az éjszakai hőszabályozást.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Ha az éjszakai verejtékezés újonnan jelentkezik, rendszeressé válik, vagy más, megmagyarázhatatlan tünetek kísérik, mindenképp javasolt orvosi kivizsgálás. A háttér tisztázása sokszor egyszerű laborvizsgálatokkal és célzott kérdésekkel megkezdhető, és már ez is megnyugtató választ adhat.

Az éjszakai izzadás tehát önmagában nem feltétlenül jelent bajt, de fontos jelzés lehet arra, hogy a szervezet egyensúlya felborult. A kulcs mindig az összkép: a tünetek időtartama, intenzitása és az, hogy mi társul melléjük.