5 apró dolog, amit megtehetsz a párkapcsolatodért még ma!

Bizonyára észrevetted, kedves édesanya, hogy amióta megszületett kisbabátok, azóta Ő a világotok közepe. És ez így van rendjén. Körülötte forog minden gondolatod, lesed minden kívánságát, gondoskodsz róla, ölelgeted, puszilgatod. És ez így van rendjén.

És mi a helyzet a pároddal? Azelőtt az összes szabadidődet, szeretetedet, gondoskodásodat Neki adtad, Ti ketten a nagyvilágban, a világgal szemben és most pedig hirtelen CSALÁD lettetek.

Ez egy csodálatos dolog, de nagyon fontos, hogy a megváltozott élethelyzetben, kapcsolatotok új minőségében se tévesszétek egymást szem elől a gyerekzsivajos mindennapokban.

Igen, talán túl fáradt vagy ahhoz, hogy mindig mindenhez jó képet vágj. Talán nehezedre esik mindig mosolyogni (pláne egy átvirrasztott éjszaka után), talán este már másra sem vágysz, csak hogy elmerülhess egy kád vízben (EGYEDÜL!), vagy lefekhess végre aludni.

De a házasságok az életben nem úgy mennek ám, mint a filmekben, hogy esküvő és happy ending, itt a vége, fuss el véle.

Az életben a házasság csak ennél a pontnál kezdődik. Sőt! Még az édeskettes évek is csak rólatok szólnak, az igaz kihívások akkor jönnek majd, amikor megszületik a kisbabátok.

És ez nem fenyegetés, dehogy! Inkább egy figyelemfelhívás, hogy bizony a kapcsolatok nem önműködőek, hanem foglalkozni kell velük, figyelnünk kell a másikra, s ahogy észreveszed, hogy elmarad mellőled a barátnőd, ha folyamatosan lerázod telefonon (mert a baba épp alszik, eszik vagy nyűgös), vissza sem hívod és lemondod a nagy nehezen leegyeztetett találkozótokat, úgy a párkapcsolatodnak sem fog jót tenni, ha nem fordítasz arra energiát, hogy működjön, pontosabban arra, hogy JÓL működjön.

 De nem kell ám nagy dolgokra gondolni! Sem nagy szavak, sem nagy tettek nem szükségesek ahhoz, hogy a társunk a hétköznapokon is érezze azt, hogy fontos nekünk, hogy figyelünk rá, hogy nem csak az apát látjuk benne, hanem azt a férfit is, akit párunknak választottunk.

És a kérdés, hogy „mit tehetsz meg a párkapcsolatodért már ma?” - a párodra is vonatkozik ám... mert ugye egy jól működő párkapcsolathoz két ember kell!

1. Köszöntsd Őt szeretettel!

A reggeli ébredés után, ha munkába megy, ha hazajön, ne csak egy félvállról odavetett sziát dobj felé, hanem igenis fordulj felé, nézz rá és úgy köszöntsd. Lássa, érezze, hogy fogtad-vetted, hogy megjött-ott van-elmegy. Ugye, hogy apróság?

Na csak gyerekszobából vakkants le, hogy „hellóóóó, fent vagyunk”. Hanem menj elé, lássa, hogy örülsz, hogy ott van, hogy hazaért hozzátok. Ugye Te is örülsz annak, ha szeretettel fogadnak, ott ahol vagy, ahova mész?!

2. Figyelj rá!

Ez egy kisbaba mellett még nem is olyan nagy kihívás, inkább a több gyerekes gyerekzsivajban nehezebb kivitelezni, hogy tudjatok úgy váltani egymással két értelmes mondatot, hogy maximálisan odafigyeljetek egymásra. Vagy az „anyaaaa, kérek vizet!” -szakítja félbe, vagy az „apaaaaa, gyere legózni!”- hiúsítja meg. A lényeg az, hogy ha a gyerekek miatt nem is tudtok zavartalanul beszélgetni egymással, akkor legalább este, mikor az aprónépek elcsendesedtek tudjatok egymással váltani pár mondatot úgy, hogy a másik a tökéletes figyelmeteket birtokolja.

Nem kell mindennap megbeszélni az élet nagy dolgait, dehogyis, csak az lényeg, hogy ne váljon pusztán felszínes társalgássá a kommunikáció köztetek. Persze, fontos az is, hogy a kicsinek ment a hasa, meg nem ette meg rendesen a főzeléket, de azért valami felnőttesebb témát is bevethettek , ahol meghallgatjátok egymás véleményét, figyelhettek egymásra és a kötelező napi beszámolók helyett „na mi volt ma a munkahelyeden?” (számít? Érdekel? szerinted a munkájáról akar beszélni este is??) tényleg BESZÉLGETTEK. Valamiről. Mi legyen a hétvégi program, valaki ajánlott egy jó helyet, egy jó filmet, meg kéne nézni, ki vigyáz a kicsire, de rég is volt, hogy.....

3. Ne légy mártír!

Persze, tiszta sor, hogy fáradt vagy, mert az éjszakázáson túl még nappal is rosszul alszik a baba, fogzik, meg ölbegyerek, meg pisilni sem tudsz elmenni egyedül... de valószínűleg a párod sem egész nap koktélt szürcsölget meg sorozatokat néz a munkahelyén? Lehet, hogy a bunkó kollégája megint beszólt valamit, vagy a főnöke igazságtalanul szúrta le, vagy hazafelé dugó volt és egy béna sofőr majdnem lekoccolta a kocsiját. Neki sem könnyebb.

Persze, mondd el, hogy nehéz napod volt, így tudni fogja, hogy azért vagy kicsit feszültebb, rosszkedvűbb, és nem miatta. De ne a végtelen panaszáradat fogadja, ha hazaér. És ez viszont is igaz! Ő is hagyja a munkahelyén a munkahelyi dolgokat. Neked sem kell órákig hallgatnod,  hogy az a szemétláda Kovács hogy fúrja a Tóthot. Persze ha érdekel, megtárgyalhatjátok, de ha ez neked sok, akkor evezzetek más vizekre és főleg koncentráljatok valami pozitívabb dologra.

4. Minőségi idő együtt!

Kisgyerek mellől nem egyszerű elszakadni, sőt, az anyukák nem is nagyon akarnak, ez természetes. Nemcsak a szoptatás miatt, hanem mert a kicsik sokszor csak az anyukák közelében nyugszanak meg, nem is akarja senki lepasszolni a néhány hetes-hónapos babáját, bár ez is minden családnál más és az sem elítélendő, sőt, ha valakinek meg igenis fontos az, hogy mondjuk heti/havi egyszer elmenjen a párjával valahova egy-két órára. És ezt meg is szervezi. De ha Ti is azok közé tartoztok, akiknek nincs nagymama a közelben, vagy bármilyen más segítség, hogy néha ki tudjatok mozdulni kettesben, akkor viszont figyelnetek kell arra, hogy ne teljen minden este a távirányító és a telefon nyomkodásával. Amikor nem együtt vagytok ugyebár, hanem csak egymás mellett. Maximum. Persze nem kell ezt görcsösen csinálni, hogy na ma kedd van, akkor le a telefonokkal, inkább arra fontos figyelni, hogy meglegyen az egészséges egyensúly az együtt töltött, minőségi idő  és az egymás mellett töltött idő között. Nem is lehet kötelezővé tenni, hisz az olyan erőltetett lenne. Talán a párodnak még dolgoznia kell este, vagy te csinálnál valamit, vagy van egy meccs, vagy a te kedvenc sorozatod. Csak az EGYENSÚLY legyen meg, ez a lényeg!

5. Ne feküdjetek le haraggal!

Ez volt a nagyapai tanács az esküvőnk alkalmával, mikor a párommal egybekeltünk. És milyen jó tanács! Persze vannak emberek, akik kiváló haragtartók. És nem gondolom azt, hogy ha a párod ilyen, akkor magadat megalázva kell könyörögni a vita után, ha összekaptok (pláne, ha nincs is igaza a sértett félnek), de legalább törekedni kell, megpróbálni, kezdeményezni a kibékülést.

Aztán persze van, hogy valaki morcosan lefekszik és másnak simán felkel, mintha mi sem történt volna, csak ha épp egy lelkis társa van, akkor szegény lehet, hogy álmatlanul forgolódik amiatt éjjel, hogy összekaptak és bántja a dolog.

Nem vagyunk egyformák, de hacsak nem valami eget rengető katasztrófáról van szó, tényleg nem éri meg haraggal lefeküdni. Végülis mi a cél? Szépen, békében élni. És az sem baj, ha nem vagyunk egy véleményen, hiszen nem vagyunk egyformák, de szerencsére ellenségek sem! Legalábbis nem szeretnénk eljutni odáig, ugye? Akkor pedig csipcsup viták miatt ne hagyjatok napokat , estéket elromlani!

 

 A gyerekzsivaj anyacoaching során pedig személyre szabott megoldásokkal várom az édesanyákat.

dr. Domokos Katalin , 2016. október 21.
 
 
 

Hozzászólás

Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?