Te és a gyermeked a Nyerő Páros

A gyermeknevelés egyik nagy örök igazsága, hogy mire megszokunk, megoldunk édesanyaként egy új élethelyzetet, ami gyermekünk fejlődése során adódik, máris jön az újabb kihívás.

Gondolj csak bele: kisbabád kezdi átaludni az éjszakát, aztán jön a fogzás, ami miatt ismét gyakrabban kel éjszaka. Vagy ha beindul a mozgásfejlődése, az is sokszor megzavarja az álmát.

Édes kisbabád, aki addig még a vadidegenekre is mosolygott, hirtelen elkezd félni, ha kikerülsz a látóteréből és még az apukája kezében sem akar megmaradni, csak te kellesz neki.

Aztán ott a dackorszak, amikor úgy tűnik, az egész világgal baja van, pedig közben csak a határokat keresgeti.

Ezek a fejlődési szakaszok egyik babánál korábban, másiknál később következnek be, testvérenként is eltérőek, így aztán nem lehet azt mondani, hogy na itt a szuper recept erre vagy arra a kérdésre.

Egy dologban lehetsz biztos, édesanya, hogy mint az életben minden területen, bizony a gyerekeddel való kapcsolatodban is lesznek jobb és rosszabb napok, könnyebb és nehezebb időszakok.

S hogy miért írom most ezt?

Mert néha bizony édesanyaként nehezen élünk meg egy-egy problémásabb időszakot. Talán úgy érezzük, ez nekünk nem megy, nem tudunk megbirkózni vele, vagy sóhajtunk, hogy ez már mindig így lesz és kissé bosszúsan gondolunk arra, hogy a szomszéd Lacika bezzeg átaludta az éjszakát már hathetesen, akkor nálunk ez vajon mért nem megy?

De honnan tudjuk, hogy pontosan mi zajlik Lacikáéknál a színfalak mögött? Lehet, hogy Lacika egyébként hasfájós baba. Vagy rossz evő, cumizavaros stb.

Mert mindenhol vannak nehézségek, sok minden csak púder, főleg, ami a játszótéren hangzik el egyes dicsekvő anyukák szájából. Bezzeg az én gyerekem.... persze, mert mindenkinek a sajátja a legszebb és legjobb. A problémákat meg amúgy sem teszi ki senki a kirakatba.

És mi van akkor, ha a szomszéd Lacika egyébként tényleg egy mintababa: gyönyörűen eszik, alszik, mindig mosolyog, csak úgy gond nélkül kipattannak a fogai, valahogy a dackorszakon is sokkal egyszerűbben siklik át és sosem dobálja magát úgy a földön, mint a Te kicsid, pláne nem harapdál senkit, mint a másik szomszédotok gyereke, Ferike... Skandalum! (Ugye-ugye a szomszéd fűje, akarom mondani gyereke..)

Nem egyformák a gyerekek.

És persze az anyukák sem.

Van, aki jobban viseli, ha kevesebbet aludhat, van, aki rosszabbul. Van, aki legyint, ha a gyerek nem eszi meg a brokkolit, van, aki szerint ez katasztrófa. Van, aki teljesen frusztrált lesz, mikor a gyerkőc hisztizni kezd és van, aki ezt tudja higgadtan kezelni. Mert mondjuk megtanulja higgadtan kezelni. Van, akinek sooook segítsége van, van, akinek semennyi.

Valahol ott a lényeg, hogy senki sem születik anyának, hanem nekünk, nőknek is egy tanulási folyamat az anyává válás és gyermekünk fejlődésének minden egyes szakasza egy újabb kihívás.

Ezért nem is szabad olyasmiken gondolkodni, hogy ez nekünk nem megy, vagy a szomszédunk/ barátnőnk/az ovistárs anyukája stb. mennyivel jobb anyuka, mint mi, hogy csak nekünk nincs fogalmunk erről ez egész gyereknevelési mizériáról.

Hidd el, a gyermeknek pont RÁD van szüksége, TE kellesz neki. Ha törekszel rá, hogy jobb legyél, ha keresed a megoldásokat egy nehéz helyzetben, ha egyáltalán foglalkoztat a kérdés, hidd el, jó anya vagy.

És hidd el azt is, hogy csak az igazán gondoskodó, törődő édesanyák foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy valóban jó anyák-e! :-) A többieket ez nem érdekli...

Szóval, kedves édesanya, nem kell belemenned a licitháborúba sem a játszótéren, sem az oviban, hogy kinek tökéletesebb a gyereke és hogy ki a jobb anyuka.

Nem kell szégyellned gyermeked hisztijét a boltban, mindenki látott már olyat és nem vagy pocsék szülő attól, hogy a gyermeked hisztizik mások előtt.

Te és a gyermeked egy Nyerő Páros vagytok, úgy, ahogy vagytok! Minden szépségével és nehézségével együtt a kisgyermekkornak. Együtt (nem felejtve az apukákat sem) megoldjátok majd azokat a kihívásokat, amelyek ezekben az években minden családban jelen vannak, csak épp van, aki őszintén felvállalja, van, aki pedig nem.

És ehhez persze hozzátartozik az is, ha néha elbizonytalanodsz, fog-e ez menni neked, de ha lehajolsz a nadrágodba kapaszkodó csöppséghez és látod, ahogy rád ragyog a tekintete pusztán attól, hogy ránézel, azonnal tudni fogod, hogy a legtöbb, amire a kicsidnek szüksége van, az az, hogy anya ott legyen vele, figyeljen rá. És hogy a tőle telhető legjobb szándékkal és odafigyeléssel nevelgesse-terelgesse Őt, mert bizony az életet neki is tanulnia kell és ebben ki más segíthetné jobban, mint az anyukája!

gyerekzsivaj anyacoaching során pedig személyre szabott megoldásokkal várom az édesanyákat.

dr. Domokos Katalin , 2016. október 27.
 
 
 
Címkék:  

csakazértis nő

Hozzászólás

Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?
XMi bántja a gyerek lelkét? - Teakiadó