Kedves Szülõk!
Válaszaim értékelésénél kérem, vegyék figyelembe, hogy az csak az Önök által közölt adatok alapján, és a kórelõzmény valamint a gyermek vizsgálata nélkül kialakított vélemény.
Dr. Péter György

Kérdés:
Testvéremet terhessége 40. hetében alig 60 ezres trombocitaszámmal küldték tovább egy városi kórházból Budapestre a Szabolcs utcai klinikára. A városi kórház hematológusa azt írta a lapjára hogy ez a PLT szint nem igényel kezelést. Budapesten viszont kiderült, hogy a húgom élet-halál között állt. Rengeteg szteroidot (MEDROL) kapott 24 órán keresztül, hogy másnap császármetszést hajthassanak végre rajta. A mûtét nagy szerencsénkre sikeres volt, de az orvosok sem voltak benne biztosak, hogy nem fog e elvérezni a mûtét alatt. Szerencsére a baba egészséges, a húgomtól viszont csontvelõ mintát vettek, melybõl kiderült, hogy egy ITP nevû betegsége van. Szeretném megtudni, hogy mi ez a betegség és, hogy rendbe fog e jönni? Jelenleg is hematológiai kezelés alatt áll, és eléggé le van gyengülve.
Válasz:
Az ITP - immun-thrombocytopenia - egyébként a vérzés elleni védelem elsõ fázisáért felelõs vérlemezkék fokozott pusztulásával járó kórkép. Sokszor kimutathatók a thrombocyták elleni ellenanyagok, és ezek tehetõk felelõssé ezért a pusztulásért.
A folyamat sok esetben elõzetesen lezajló fertõzés után alakul ki.
Jellegzetesen különbözõ típusú bõrvérzések formájában nyilvánul meg, ritkábban azonban elõfordulhatnak nyálkahártya-vérzések is, illetve belsõ szervi vérzések. Ez utóbbiak között legveszélyesebbek az esetleges sérülések kapcsán létrejövõ központi idegrendszeri vagy egyéb üregi (hasi-, mellkasi) vérzések.
ITP esetén minden, esetleges vérzéssel járó folyamat, sérülés illetve orvosi beavatkozás fokozott kockázattal jár. Ez utóbbiakat csak megfelelõ elõkészítés után, arra felkészült intézetben szabad elvégezni.
A 60 000 körüli thrombocytaszám önmagában még nem kritikusan alacsony, azonban a császármetszés már komoly kockázatot jelent. Nem ismerem testvére ellátásának pontos körülményeit (mióta tart a betegsége?, milyen mélységû a thrombocytahiány stb.),  de azt gondolom, hogy a vidéken ellátó orvos nem tett rosszul, amikor testvérét továbbküldte. Megítélésem szerint az sem baj, hogy a kezelés a második intézetben kezdõdött el. A dolog egyik oldala, hogy a steroidnak is megvannak a mérlegelendõ és kiszámítható mellékhatásai, más részrõl pedig oda kell az ilyen betegeket irányítani, ahol az egyéb - kiegészítõ - kezelés lehetõségei jobbak.
Egyébként az akut ITP meggyógyul. Van spontán gyógyulás is, de többször szorulunk különbözõ típusú gyógyszerek adására. (Ezek egyike a steroid). Az, hogy melyik folyamat gyógyul, elõre nem igazán számítható ki. Többször elõfordul, hogy a betegség hosszantartó, krónikus formába megy át.
Dr. Péter György
2003.10.09

Kérdés:
6 éves kislányomnál véletlenül derült ki, hogy alacsony a trombocita száma. Minden más érték jó volt kivéve a trombocita számot. 7 hete 53000 volt. Rá egy hétre 64000. rá két hétre 70000, és utána 3 hétre, vagyis most visszacsökkent 50000-re. A haematológus most 5 hét múlva rendelt vissza, de azt mondta, hogy ha ez így marad, nyár elején csontvelõvizsgálatra lesz szükség. A kislányom egyébként teljesen jól van, semmi látható nyoma nincs ennek a betegségnek, amit a doktor úr ITP-nek nevezz. Szeretnék tanácsot kérni, mit tehetek én ( vitamin, táplálék kiegészítõ stb). Illetve szeretnék több információhoz jutni ezzel a betegséggel kapcsolatban. Nagyon kétségbe vagyok esve, soha semmi komoly baja nem volt, még csak injekcióra se kellett soha hordani, így most lelkileg is megviseli ez az állandó vérvételre járás. Elkerülhetõ vajon a csontvelõvizsgálat?  A doktor úr még annyit mondott, hogy úgy néz ki ez krónikus betegség lesz, ha akut lett volna már meggyógyult volna. Mivel véletlenül derült ez ki, mindig arra gondolok, hogyha nem lett volna a vérvétel akkor élünk tovább a normális mederben és nem foglalkozunk vele. Tudom, hogy komolyan kell venni, de nem elég az állandó kontroll? Feltétlenül kell csontvelõvizsgálat? Olvastam, hogy általában magától is helyreáll a trombocita szám, hosszabb rövidebb idõ alatt, illetve ez a 6-12 éves gyerekeknél gyakrabban elõfordul.
Válasz:
Az ITP vagy immun-thrombocytopenia nem túl ritka betegség gyermekkorban. 
Általában fertõzések után alakul ki, de elõfordul, hogy minden kimutatható elõzmény nélkül észleljük a thrombocytaszám csökkenését. Ezek a vér alkotórészek az elsõdleges vérzékenység elleni védelemben szerepelnek, tehát õk képeznek dugót, ha valahol sérülés, sebzés ér minket. Különbözõ anyagokat is termelnek illetve tartalmaznak, amelyekkel a további véralvadási folyamatban is részt vesznek. Hiányuknak tehát alapvetõen a vérzékenység, illetve a fokozott vérzési hajlam lehet a következménye.  A betegség lényegéhez tartozik, hogy a többi vérsejtvonal érintetlen maradjon, tehát a fehérvérsejt és vörösvérsejt szám normális.
Van, hogy bõrvérzés, más esetekben azonban egyéb okból történt labor vizsgálat hívja fel a figyelmet az eltérésre. 
Az irodalomban nem teljesen letisztult, hogy minden esetben kell-e végezni csontvelõ vizsgálatot. Igen fontos orvosnak, betegnek szem elõtti tartania, hogy egyéb, komolyabb vérképzõ rendszeri betegség is kezdõdhetnek az ITP-hez hasonló módon. És ezek elkülönítéséhez, a további terápiás tennivalók megítéléséhez kell adott esetben a csontvelõ kép ismerete. Vannak olyan vélemények, hogy amennyiben haematológiai rendszer betegség a klinikai kép, a beteg vizsgálata és a perifériás vérkép alapján teljes biztonsággal kizárható, akkor nem kell ez a vizsgálat. Ugyanakkor fordítva is igaz, ha bármi kétség felmerül, akkor el kell azt végezni. Ugyancsak szokás ez, ha gyógyszeres kezeléssel kell az egyébként kritikusan alacsony vérlemezke szintet emelni, hogy az esetleges vérzés veszélyét csökkentsük. Tehát a csontvelõ vizsgálat elvégzéséhez igen sok szempontot kell mérlegelni.
Egyébként a vizsgálat - véleményem szerint - inkább híre miatt oly félelmetes, mivel ma már igen jó eszközök állnak rendelkezésre a beavatkozásnál, másrészt meg az érzéstelenítésnek is megvannak a különbözõ módszerei. És nem utolsó sorban, adott esetben a beteg további sorsát, ellátását alapvetõen meghatározó információk nyerhetõk e vizsgálattól, és akkor pedig azt el kell végezni.
Az ITP lehet akut és krónikus. Az, hogy melyikbe fog tartozni, azt az idõ dönti el. Krónikusnak tekintjük, ha a fél évnél tovább áll fenn.
A thrombocytaszám egyébként változhat, nem jelent minõségi különbséget, ha korábban 70 és most 50 ezer a szám, bár a változás iránya és mértéke adott esetben fontos jelzõ lehet.
Az ITP hátterében immunológiai/autoimmun folyamatok állnak, a vérlemezkék száma az ellenük képzõdõ ellenanyagok káros hatása áll. Sokszor spontán gyógyul, más esetekben azonban szükség lehet különbözõ terápiás beavatkozásra. Magam nem ismerek olyan diétás, kiegészítõ kezelési módszert, amely a vérlemezkék számát emelné.
Egyébként és összefoglalóan azt mondhatom: bízzon a szakemberekben. Bizonyos határok között Önnek kell eldöntenie, hogy hova fordul, hol vizsgáltatja, kezelteti gyermekét.
Dr. Péter György
2004.04.26