Kérdés:
Három
éves a kisfiam, tegnap mûtötték
vakbéllel. Megállapították
nála hashártyagyulladást és a belek mûködésének
leállását is. Kérdéseimre mindig
az a válasz, hogy minden a gyerek állapotától függ. Mégis
szeretném tudni, hogy mi várható mennyi
a felépülés hogyan kell ápolni közvetlenül utána,
a késõbbiekben
mire kell odafigyelni. Ma egésznap 38 fok volt a láza és tüdõgyulladása
van.
Válasz:
A vakbélgyulladás ritka 3 éves korban és
ezekben a gyermekekben sokszor sokkal gyorsabb lefolyású is.
Ezért ilyenkor legtöbbször kialakul a hashártyagyulladás,
aminek törvényszerû velejárója a belek mûködésének átmeneti
leállása. Éppen ezért ilyenkor a betegség nem gyógyul meg
önmagában a mûtéttõl, hanem további kezelésre
(antibiotikumok adása, vénás folyadékpótlás) van szükség.
A belek beindulására néhány napot minden esetben várni
kell, de közel egy hétig is eltarthat.
Ilyen súlyos vakbélgyulladás után két fõ szövõdmény
alakulhat ki, az egyik a belek letapadás következtében
kialakuló elzáródása, a másik a hasüregi tályog kialakulása.
Ha gyulladás meggyógyul, akkor a késõbbiekben a tályog
kialakulásával már nem kell számolni, de bélelzáródás bár
nagyon ritkán, de elvileg a késõbbi élete folyamán bármikor
kialakulhat (ez igaz minden hasüregi mûtétre).
Ha hazamennek, otthon a könnyû diétán, pihenésen kívül különösebb
teendõjük nem lesz.
Dr. Kálmán Attila
Kérdés:
9 éves kislányom
vakbélmûtétem esett át, amibõl komplikációmentesen
gyógyult. Azt tudom, hogy régebben az ilyen mûtéteknek
gyakran volt
következménye a petevezetékek elzáródása. Szeretném megkérdezni,
hogy változtak-e azóta a mûtéti technikák vagy félnünk
kell ettõl a majd csak hosszú évek múltán elõbukkanó szövõdménytõl.
Azt feltételezem, hogy annak utánanézni, hogy a méhkürtöket
nem érte-e károsodás most nem lehet.
Válasz:
Magának a vakbél eltávolításának a mûtéti
technikája lényegesen nem változott. Az hogy a vakbélgyulladás
után kialakul-e petevezeték elzáródás az attól függ, hogy
milyen fokú gyulladás zajlik a kismedencében. Ezt legelõször
az határozza meg, hogy milyen volt maga a vakbélgyulladás -
értem ezalatt azt, hogy kezdõdõ, gennyes vagy perforált. A következõ
fontos mozzanat az, hogy a mûtét során mennyire tisztítja,
öblíti ki a sebész a hasüreget. Végül amiben jelentõs a változás,
az a nagyon hatásos antibiotikumok alkalmazása, melyeket a súlyos
vakbélgyulladásos betegek kapnak és amelyek hatására a fertõzés,
a gyulladásos folyamatok sokkal hamarabb gyógyulnak.
Ezek alapján azt tudom csak mondani, hogy valóban ma lényegesen
kevesebb vakbélmûtét után az ilyen szövõdmény és vannak
olyan módszerek, amelyekkel ennek esélye csökkenthetõ. Jelen
pillanatban nincs értelme az ilyen irányú vizsgálatnak,
mivel azért ennek a szövõdménynek az esélye nagyon kicsi.
Ezenfelül azoknak a vizsgálómódszereknek, amelyekkel ez
kimutatható egyrészt van bizonytalansága, másrészt nem
teljesen veszélytelen vizsgálatok.
Dr. Kálmán Attila
Kérdés:
A kisfiamnak 9 éves
korában vakbélmûtétje volt, majd
rá 3 évre bélelzáródással
mûtötték. Ez utóbbi alkalmával a tüneteket (erõs görcs,
hányás, székrekedés, láz) az orvos
nem ítélte komolynak, úgyhogy azt tanácsolta, hogy
ne egyen annyi sárgabarackot. Szerencsére ennek ellenére
bevittük a kórházba, ahol azonnal megoperálták. Mind a két
alkalommal éppen nyaralni voltunk, amikor a kisfiam rosszul
lett. A kérdésem az, hogy egyszerûen pechesek vagyunk-e, vagy
a fiamnak hajlama van arra, hogy ilyen súlyos, azonnali mûtétet
igénylõ állapotok alakuljanak
ki nála. Most már félünk elindulni vele hosszabb útra, hogy
mikor kell ismét kórházba rohannunk.
Válasz:
A vakbélgyulladás bármely életkorban, bárkiben elõfordulhat.
Semmilyen alapbetegség vagy egyéb hajlamosító tényezõ nem
kell kialakulásához. Az is a szerencsétlen véletlen következménye,
hogy gyermeküknél az elsõ mûtétet követõen bélelzáródás
alakult ki. Ez bármilyen, még a legtisztább, legsterilebb hasüregi
mûtét után is kialakulhat bármikor a késõbbi élet folyamán.
Vakbélgyulladás után a gyulladásos folyamat következtében
ez gyakrabban, átlagosan kb. 1-2 %-ban fordul elõ. Ennél
gyakoribb súlyos, perforált vakbélgyulladások után.
Összefoglalva úgy gondolom, hogy ez a két betegség nem
hajlam következménye, hanem ahogy Ön is mondta
"pech", hogy összejött, de ettõl a késõbbiekben
ugyanolyan normális életet élhetnek, mint bárki más. Minden
ember a saját környezetében számos embert ismer, aki
valamilyen hasi mûtéten átesett és ez "meg se látszik"
rajta, ugyanúgy él, mint bárki más. Nyugodtan utazzanak, élvezzék
az élet minden örömét, mint bármelyik másik család.
Dr. Kálmán Attila
Kérdés:
Kisfiam
4 éves és gyanítom vakbélgyulladása van. Sajnos családunkban
a vakbélgyulladás máskép zajlik le, mint ahogy a nagykönyvben
meg van írva. Így a doktorok félre magyarázzák és nekem is
és a nagyobbik fiamnak is sok kórházbajárás és fájdalom
után évek elteltével, szinte az utolsó percben vették ki a
vakbelünket. Most ugyan ez kezdõdik a kisfiammal is. Teljesen
hasonló tünetei vannak, mint nekünk volt. (1 órás erõs görcsös
fájdalom a bal alsó hasfalon, majd elmúlik és hetek, vagyok
napok múlva újra jelentkezik, általában sûrûsödik a fájás,
de soha nem tart elég sokáig, hogy beérve a korházban
komolyan vegyék) Nem tudom mit csináljak, illetve az is
aggaszt, hogy hány fájás után jut el oda a vakbél, hogy
esetleg perforálhat. Amirõl hallom, életveszélyes is lehet.
Válasz:
A leírtak alapján én sem gondolom, hogy kisfiának vakbélgyulladása
lenne.
A heveny vakbélgyulladás bizonytalan hasi panaszokkal, hasfájással,
hányingerrel, esetleg hõemelkedéssel kezdõdik. Késõbb a fájdalom
fokozódik, fokozatosan a jobb alhas területére húzódik.
24-48 óra alatt a hasfájás nagyon kifejezetté válik, a vakbél
"magára hagyva" kilyukad (perforál).
Az ún. krónikus (elhúzódó) vakbélgyulladás nagyon ritka,
vannak sebészek, akik nem is hisznek létezésében. Ilyenkor a
panaszok hónapokig vissza-visszatérnek a jobb alhas területén.
Ezt a kórismét csak akkor szoktuk felállítani, ha minden egyéb
a panaszokat magyarázó kórkép lehetõségét kizártuk.
Ilyenek lehetnek a székelési problémák, a felszívódási
zavarok, a bélférgesség, leányokban nõgyógyászati problémák
stb.
A bal alhasi görcsös jellegû fájdalmakat legtöbb esetben székrekedés
okozza. Amennyiben kisfia panaszai normális széklet (naponta könnyû
székelés) mellett is fennállnak, akkor gastroenterológiai
kivizsgálása indokolt.
Dr. Kálmán Attila
Kérdés:
Kislányom
10 éves. 1,5 éves korában egy rossz diagnózis folyományaként
vizes mellhártyagyulladása volt. Kórházban kezelték,
csapolták a tüdejét, az utolsó pillanatban. Azóta
szinte minden évben többször beteg lesz, lázas stb. Kb. 4-5
éves kora óta egyre gyakrabban hasfájásra, görcsökre
panaszkodik. Néha hány és hasmenése
is van, láza viszont nincs. Négy alkalommal éjjel kellett ügyeletre
vinni, ahol minden alkalommal valamilyen
étkezési problémát vagy az influenza hasra-gyomorra húzódását
állapították meg. Utóbbi alkalommal ultrahangos vizsgálattal
is ellenõrizték. Mi erõsen gyanakszunk vakbélre, de az
orvosok ezt kizárják. Miért? Úgy tudjuk a vakbél gyanú kizárásához
nemcsak ultrahang, hanem vizelet és vérvizsgálat is kell. Miként
zárhatnánk ki ezt a betegséget? Hová vihetném lányomat ha
egy ilyen vizsgálatot szeretnék? Mi lehet egyéb ok ha nem
vakbél?
Válasz:
Gyermeke
visszatérõ hasi panaszainak a hátterében nagyon valószínûtlen,
hogy vakbélgyulladás állna.
A vakbélgyulladás csaknem minden esetben heveny betegség. Ez
azt jelenti, hogy a kezdeti tünetek (hányinger, rossz közérzet,
bizonytalan hasfájás, esetleg hõemelkedés) jelentkezését követõen
24-48 órán belül a betegség annyira elõrehalad, hogy mûtét
nélkül a vakbél kilyukad, perforál. Ezen a típusos történeten
kívül általában jellegzetes a vizsgálati lelet is (hol és
mennyire érzékeny a has és ez hogyan változik). Általában
ennyi elég a vakbélgyulladás igazolásához vagy kizárásához.
Kétes esetben segítséget jelenthet az ultrahang vizsgálat és
a laboratóriumi leletek, de ezek nem feltétlenül szükségesek
a vakbélgyulladás igazolásához vagy kizárásához.
Nagyon ritka az, hogy a vakbélgyulladás (inkább vakbél körüli
összenövések, hegesedés) elhúzódó, visszatérõ
panaszokat okoz. Ezért ilyen panaszok esetén elsõsorban egyéb
dolgokra kell gondolni. Nagyon sok betegség, állapot okozhat
ilyen panaszokat, ezért ilyenkor gastroenterológiai kivizsgálás
lehet szükséges. Csak néhány azok közül a kórképek közül,
amelyek ilyen panaszokat okozhatnak: székrekedés, emésztési
zavarok, húgyuti vagy bélrendszeri fertõzések, lányoknál
petefészekcysta. Csak ha ezt az összes lehetõséget kizárták
és a panaszok mindig a jobb alhas területén jelentkeznek
akkor merül fel a krónikus vakbélgyulladás lehetõsége,
amit igazolni csak a hasüreg tükrözésével lehet. Ezen az úton
a vakbél el is távolítható, a körülötte lévõ összenövések
oldhatóak.
Dr. Kálmán Attila
2004.11.04
2002.12.16
|