Kérdés:
Három éves a kisfiam, tegnap mûtötték vakbéllel. Megállapították nála hashártyagyulladást és a belek mûködésének leállását is. Kérdéseimre mindig az a válasz, hogy minden a gyerek állapotától függ. Mégis szeretném tudni, hogy mi várható mennyi  a felépülés hogyan kell ápolni közvetlenül utána, a  késõbbiekben mire kell odafigyelni. Ma egésznap 38 fok volt a láza és tüdõgyulladása van.
Válasz:
A vakbélgyulladás ritka 3 éves korban és ezekben a gyermekekben sokszor sokkal gyorsabb lefolyású is. Ezért ilyenkor legtöbbször kialakul a hashártyagyulladás, aminek törvényszerû velejárója a belek mûködésének átmeneti leállása. Éppen ezért ilyenkor a betegség nem gyógyul meg önmagában a mûtéttõl, hanem további kezelésre (antibiotikumok adása, vénás folyadékpótlás) van szükség. A belek beindulására néhány napot minden esetben várni kell, de közel egy hétig is eltarthat.
Ilyen súlyos vakbélgyulladás után két fõ szövõdmény alakulhat ki, az egyik a belek letapadás következtében kialakuló elzáródása, a másik a hasüregi tályog kialakulása. Ha gyulladás meggyógyul, akkor a késõbbiekben a tályog kialakulásával már nem kell számolni, de bélelzáródás bár nagyon ritkán, de elvileg a késõbbi élete folyamán bármikor kialakulhat (ez igaz minden hasüregi mûtétre).
Ha hazamennek, otthon a könnyû diétán, pihenésen kívül különösebb teendõjük nem lesz.
Dr. Kálmán Attila

Kérdés:
9 éves kislányom  vakbélmûtétem esett át, amibõl komplikációmentesen gyógyult. Azt tudom, hogy régebben az ilyen mûtéteknek gyakran    volt következménye a petevezetékek elzáródása. Szeretném megkérdezni, hogy változtak-e azóta a mûtéti technikák vagy félnünk kell ettõl a majd csak hosszú évek múltán elõbukkanó szövõdménytõl. Azt feltételezem, hogy annak utánanézni, hogy a méhkürtöket nem érte-e károsodás most nem lehet.
Válasz:
Magának a vakbél eltávolításának a mûtéti technikája lényegesen nem változott. Az hogy a vakbélgyulladás után kialakul-e petevezeték elzáródás az attól függ, hogy milyen fokú gyulladás zajlik a kismedencében. Ezt legelõször az határozza meg, hogy milyen volt maga a vakbélgyulladás - értem ezalatt azt, hogy kezdõdõ, gennyes vagy perforált. A következõ fontos mozzanat az, hogy a mûtét során mennyire tisztítja, öblíti ki a sebész a hasüreget. Végül amiben jelentõs a változás, az a nagyon hatásos antibiotikumok alkalmazása, melyeket a súlyos vakbélgyulladásos betegek kapnak és amelyek hatására a fertõzés, a gyulladásos folyamatok sokkal hamarabb gyógyulnak.
Ezek alapján azt tudom csak mondani, hogy valóban ma lényegesen kevesebb vakbélmûtét után az ilyen szövõdmény és vannak olyan módszerek, amelyekkel ennek esélye csökkenthetõ. Jelen pillanatban nincs értelme az ilyen irányú vizsgálatnak, mivel azért ennek a szövõdménynek az esélye nagyon kicsi. Ezenfelül azoknak a vizsgálómódszereknek, amelyekkel ez kimutatható egyrészt van bizonytalansága, másrészt nem teljesen veszélytelen vizsgálatok.
Dr. Kálmán Attila

Kérdés:
A kisfiamnak 9 éves korában vakbélmûtétje volt, majd  rá 3 évre  bélelzáródással mûtötték. Ez utóbbi alkalmával a tüneteket (erõs görcs, hányás, székrekedés, láz) az orvos  nem ítélte komolynak, úgyhogy azt tanácsolta, hogy  ne egyen annyi sárgabarackot. Szerencsére ennek ellenére bevittük a kórházba, ahol azonnal megoperálták. Mind a két alkalommal éppen nyaralni voltunk, amikor a kisfiam rosszul lett. A kérdésem az, hogy egyszerûen pechesek vagyunk-e, vagy a fiamnak hajlama van arra, hogy ilyen súlyos, azonnali mûtétet igénylõ állapotok  alakuljanak ki nála. Most már félünk elindulni vele hosszabb útra, hogy mikor kell ismét kórházba rohannunk.
Válasz:
A vakbélgyulladás bármely életkorban, bárkiben elõfordulhat. Semmilyen alapbetegség vagy egyéb hajlamosító tényezõ nem kell kialakulásához. Az is a szerencsétlen véletlen következménye, hogy gyermeküknél az elsõ mûtétet követõen bélelzáródás alakult ki. Ez bármilyen, még a legtisztább, legsterilebb hasüregi mûtét után is kialakulhat bármikor a késõbbi élet folyamán. Vakbélgyulladás után a gyulladásos folyamat következtében ez gyakrabban, átlagosan kb. 1-2 %-ban fordul elõ. Ennél gyakoribb súlyos, perforált vakbélgyulladások után.
Összefoglalva úgy gondolom, hogy ez a két betegség nem hajlam következménye, hanem ahogy Ön is mondta "pech", hogy összejött, de ettõl a késõbbiekben ugyanolyan normális életet élhetnek, mint bárki más. Minden ember a saját környezetében számos embert ismer, aki valamilyen hasi mûtéten átesett és ez "meg se látszik" rajta, ugyanúgy él, mint bárki más. Nyugodtan utazzanak, élvezzék az élet minden örömét, mint bármelyik másik család.
Dr. Kálmán Attila

Kérdés:
Kisfiam 4 éves és gyanítom vakbélgyulladása van. Sajnos családunkban a vakbélgyulladás máskép zajlik le, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva. Így a doktorok félre magyarázzák és nekem is és a nagyobbik fiamnak is sok kórházbajárás és fájdalom után évek elteltével, szinte az utolsó percben vették ki a vakbelünket. Most ugyan ez kezdõdik a kisfiammal is. Teljesen hasonló tünetei vannak, mint nekünk volt. (1 órás erõs görcsös fájdalom a bal alsó hasfalon, majd elmúlik és hetek, vagyok napok múlva újra jelentkezik, általában sûrûsödik a fájás, de soha nem tart elég sokáig, hogy beérve a korházban komolyan vegyék) Nem tudom mit csináljak, illetve az is aggaszt, hogy hány fájás után jut el oda a vakbél, hogy esetleg perforálhat. Amirõl hallom, életveszélyes is lehet.
Válasz:
A leírtak alapján én sem gondolom, hogy kisfiának vakbélgyulladása lenne.
A heveny vakbélgyulladás bizonytalan hasi panaszokkal, hasfájással, hányingerrel, esetleg hõemelkedéssel kezdõdik. Késõbb a fájdalom fokozódik, fokozatosan a jobb alhas területére húzódik. 24-48 óra alatt a hasfájás nagyon kifejezetté válik, a vakbél "magára hagyva" kilyukad (perforál).
Az ún. krónikus (elhúzódó) vakbélgyulladás nagyon ritka, vannak sebészek, akik nem is hisznek létezésében. Ilyenkor a panaszok hónapokig vissza-visszatérnek a jobb alhas területén. Ezt a kórismét csak akkor szoktuk felállítani, ha minden egyéb a panaszokat magyarázó kórkép lehetõségét kizártuk. Ilyenek lehetnek a székelési problémák, a felszívódási zavarok, a bélférgesség, leányokban nõgyógyászati problémák stb.
A bal alhasi görcsös jellegû fájdalmakat legtöbb esetben székrekedés okozza. Amennyiben kisfia panaszai normális széklet (naponta könnyû székelés) mellett is fennállnak, akkor gastroenterológiai kivizsgálása indokolt.
Dr. Kálmán Attila

Kérdés:
Kislányom 10 éves. 1,5 éves korában egy rossz diagnózis folyományaként vizes mellhártyagyulladása volt. Kórházban kezelték, csapolták a tüdejét, az utolsó pillanatban. Azóta szinte minden évben többször beteg lesz, lázas stb. Kb. 4-5 éves kora óta egyre gyakrabban hasfájásra, görcsökre panaszkodik. Néha hány és hasmenése is van, láza viszont nincs. Négy alkalommal éjjel kellett ügyeletre vinni, ahol minden alkalommal valamilyen étkezési problémát vagy az influenza  hasra-gyomorra húzódását állapították meg. Utóbbi alkalommal  ultrahangos vizsgálattal is ellenõrizték. Mi erõsen gyanakszunk vakbélre, de az orvosok ezt kizárják. Miért? Úgy tudjuk a vakbél gyanú kizárásához nemcsak ultrahang, hanem vizelet és vérvizsgálat is kell. Miként zárhatnánk ki ezt a betegséget? Hová vihetném lányomat ha egy ilyen vizsgálatot szeretnék? Mi lehet egyéb ok ha nem vakbél?
Válasz:
Gyermeke visszatérõ hasi panaszainak a hátterében nagyon valószínûtlen, hogy vakbélgyulladás állna.
A vakbélgyulladás csaknem minden esetben heveny betegség. Ez azt jelenti, hogy a kezdeti tünetek (hányinger, rossz közérzet, bizonytalan hasfájás, esetleg hõemelkedés) jelentkezését követõen 24-48 órán belül a betegség annyira elõrehalad, hogy mûtét nélkül a vakbél kilyukad, perforál. Ezen a típusos történeten kívül általában jellegzetes a vizsgálati lelet is (hol és mennyire érzékeny a has és ez hogyan változik). Általában ennyi elég a vakbélgyulladás igazolásához vagy kizárásához. Kétes esetben segítséget jelenthet az ultrahang vizsgálat és a laboratóriumi leletek, de ezek nem feltétlenül szükségesek a vakbélgyulladás igazolásához vagy kizárásához.
Nagyon ritka az, hogy a vakbélgyulladás (inkább vakbél körüli összenövések, hegesedés) elhúzódó, visszatérõ panaszokat okoz. Ezért ilyen panaszok esetén elsõsorban egyéb dolgokra kell gondolni. Nagyon sok betegség, állapot okozhat ilyen panaszokat, ezért ilyenkor gastroenterológiai kivizsgálás lehet szükséges. Csak néhány azok közül a kórképek közül, amelyek ilyen panaszokat okozhatnak: székrekedés, emésztési zavarok, húgyuti vagy bélrendszeri fertõzések, lányoknál petefészekcysta. Csak ha ezt az összes lehetõséget kizárták és a panaszok mindig a jobb alhas területén jelentkeznek akkor merül fel a krónikus vakbélgyulladás lehetõsége, amit igazolni csak a hasüreg tükrözésével lehet. Ezen az úton a vakbél el is távolítható, a körülötte lévõ összenövések oldhatóak.
Dr. Kálmán Attila
2004.11.04

2002.12.16