Csongor naplója – Címkék nélküli nyaralás

Zsúfolt időszak nálunk ez az augusztus vége. Nyilván sok más családban is: iskolakezdés, ovikezdés, van, akinek – mint nekünk is – mindkettő. Izgalmas, hiszen Regőnek ez az első, most kezdi majd az óvodát. De közben szülinapok, névnapok sorjáznak a családban, vannak nagy közös és kis családi ünnepségek, és ha mindez nem lenne elég, még Csongor is nyolc hónapos lett tegnap.

Ő se akar kimaradni a jóból - ha már mindenkit ünnepelnek valamiért, vagy az összes tesója készülődik valamire, ő kitalálta, hogy rohamtempóban fogakat növeszt: még félévesen bújt ki az első kettő, aztán volt egy jó hónap szünet. Most meg is nézem, mert felírtam: pontosan 13 nap telt el a harmadik és a hetedik foga áttörése között. Azért ez nem semmi, nem? Még egy, és kész az egyéves kori kollekció, aztán remélem, szünet következik és alvás.

Idén amúgy is programokban gazdagra sikerült ez a hónap, és nem is csak a vége. Megvolt a négygyerekes egyhetes nyaralásunk – itthoni nyaralás, most úgyis olyan divatos ez, és mindenféle címkéket szokás aggatni rá, én csak azért sem fogok. De tényleg nekem is ez a hét volt a nyaralás, mindenfelé kirándultunk, bejártuk a környéket a gyerekekkel, volt benne kastély, múzeum, vár, fagyizás és itthoni pancsolás, vadaspark és lazítós nap is.

Kicsit tartottam előtte a négy gyerektől, hogyan fogok velük boldogulni és mellettük ráadásul mindent megcsinálni, ami ahhoz kell, hogy gondtalanul kirándulhassunk, és például meleg étel várjon, amikor hazaérünk. Büszke is vagyok magamra, mert sikerült: előre főztem, feltankoltam félkész vagy könnyen, gyorsan elkészíthető ételekből, mindent kimostam-kivasaltam az előző héten, úgyhogy szinte tényleg csak a gyerekekre kellett figyelnem.

Csongor is jött velünk mindenhova, hol babakocsiban, hol a hátamon, megvolt az első ezzel kapcsolatos sikerélményem is: végre élvezett egy hosszabb várlátogatást a hátamra kötve. Sikerült babakocsiban is aludnia, pedig az eddig nagyon nem ment, de most olyan sok időt töltött benne, sőt, olyan is volt, hogy babakocsiból hordozóba vagy vissza tehettem úgy, hogy nem ébredt fel. Emlékszem, ettől milyen bizakodás ébredt bennem: ó, hát ő elalszik bárhol, bármikor, ha álmos, biztos most nem zavarják a fogak, de persze ez éjszaka már nem volt igaz.

Mit is meséljek a kis nyolchónaposomról... A mozgalmas napok zűrzavara közben ő a biztos pont, és neki én, ő az, aki mindig itt van és mindig aranyos. Nagyon sokat fejlődött a konduktornál tett látogatásunk óta: ugyan még mindig nem ül, nem áll és nem mászik, de forogva-gurulva, a hasán körbefordulva bejárja a környéket, szerintem a kúszás sincs messze. Most már nincs megállás, és el is kezdődött a „Csongor, neeee!” korszak Regő életében, mert a kicsi mindent elér, és mindig pont az tetszik neki, amivel ő játszik.

Az alvása nem olyan szörnyű ám, ahogy a fentiekből sejteni lehet, de tény, hogy zavarja a fogzás, volt, hogy csak fájdalomcsillapítóval tudott elaludni. Most volt komoly életmódváltásban is, azon dolgozott, hogy kialakítsa az új napirendjét, amiben három alvás helyett csak kettő szerepel. Azt hiszem, mostanra már készen áll ezzel a nagy munkával. Csak aztán hol sikerül könnyen elaludnia, hol nem, hol felriasztja legszebb álmából egy visító tesó, hol nem... Éjjel talán 3-4-5-ször kel, mikor hogy, nem is mindig tudom számolni, szopizik és alszik tovább szerencsére.

Az evése is halad, én az óvatos, fokozatos fajtából való vagyok, egyszerre csak egy újdonságot adok neki, és utána várok két-három napot, így lassan-lassan jutottunk el a mostani kínálatig, amiben már szerepel jó néhány gyümölcs, zöldség, pár gabona és most már a csirkehús is. Kétszer eszik, délelőtt gyümölcsöt, abba szoktam keverni gabonát, délután főzeléket. És most már nem mindig szoptatom meg előtte, egyszerűen nem jut eszembe sokszor, és ebben a természetes leválás folyamatát látom. Amíg annyira fontos volt, hogy minden evés előtt szoptassam is, addig eszembe jutott.

Persze a teljes leválás még messze van: reményeim szerint olyan másfél év, ami az anyatejet illeti, és olyan tizennyolc-húsz minden más tekintetben.

Timi

Timi , 2012. augusztus 21.
 
 
 

Babanet hozzászólások  
(1 hozzászólás) 

2012 08 22. 12:57
Annyira édes az alvós képen :-)))
→ válasz erre
Hozzászólás
Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?