Ködpiszkáló - Mire való a borostyánnyaklánc?

Amikor először láttam borostyánból készült nyakláncot egy kisgyermek nyakában, még nem gyanakodtam. De amikor már a sokadik ismerősünk gyermeke viselt ugyanolyan aranybarna kövekből készült ékszert, felébredt bennem a gyanú, hogy a borostyán iránti kereslet fellángolása mögött több van, mint egyszerű divat. És valóban: az érintett szülőktől értesülhettem, hogy a borostyánnyakláncot gyógyhatása miatt aggatják csemetéik nyakába.

Sok csodaszerrel ellentétben a borostyánlánc felhasználásának célja jól körülhatárolt: a fogzás megkönnyítésére, az ezzel járó fájdalom csökkentésére A Google több mint 200 000 találata láttán úgy gondoltam, érdemes utánajárni, valóban hatásos módszer-e a nyaklánc viselése, és ha igen, vajon milyen módon alakul ki fájdalomcsillapító hatása? Könnyű dolgom volt: már az első átböngészett oldalon megtaláltam a lehetséges magyarázatokat (egyébként hasonló elméleteket olvashatunk angol nyelvű oldalakon is, például itt és itt).

Napjainkban két különböző magyarázat terjedt el arról, hogy miért van nyugtató hatása a borostyán viselésének fogzó gyermekeknél. Az egyik azt mondja, hogy a bőrrel érintkezve a testhő hatására illóolajok szabadulnak fel a borostyánból, melyek a bőrön keresztül felszívódva a véráramba jutnak.

A borostyánkő, másnéven szukcinit a szerves ásványok közé tartozó féldrágakő, amely fenyőfélék megkövesedett gyantájából áll. A szukcinit név utal az eredetre: a sucus latin szó nedvet jelent. Színe sárgától a barnáig terjed. 150 °C-on meglágyul, 250 °C fölött megolvad. Gyakran tartalmaz zárványként ősi rovarokat, egyéb kisebb élőlényeket.  Az ókorban kedvelt ékkő volt, a római nők előszeretettel viselték, mivel hitték, segít egészségük megőrzésében. Megbecsültségéhez az is hozzájárult, hogy egészen a 19. századig nem bányászták, pusztán a tenger hullámai által partra vetett borostyánkő került a kereskedelembe. Ma már bányásszák (legnagyobb lelőhelye a Balti-tenger partvidéke), sőt, mesterségesen előállított műborostyán is létezik - gyaníthatóan a dömpingáru nagy része nem évezredek alatt megkeményedett növényi gyantából, hanem ügyes vegyi laboratóriumok termékeiből készül.

A természetes borostyán összetevői között megtalálható a borostyánkősav, egyéb szerves savak, de legjelentősebb mennyiségben polimerizált diterpéneket tartalmaz. Illóolaj azonban egyáltalán nincs benne, így tévedés ennek tulajdonítani a hatást (egyébként ha lenne is benne: nem ismerünk olyan illóolajat, amely a bőrön keresztül felszívódna képes lenne csökkenteni egy másik testrész fájdalmát).

A másik nézetet azon tudományos felfedezésekre alapul, amelyek azt mutatják, hogy a borostyánnak elekromágnes aktívitása van, és jelentős mennyiségű organikus, tisztán természetes energiát termel.

A borostyán dörzsölés hatására valóban elektromos lesz - ezt a tuladjonságát az ókori görögök is felismerték (az elektro- tövű szavak a borostyán görög nevéből - élektron - származnak). Egyébként több műanyag rendelkezik hasonló tulajdonsággal, ezért pattog a műszálas ruha, ha levesszük, és ezért áll égnek a frissen mosott, műanyag fésűvel fésült hajunk. Az a fenti állítás, amely szerint a borostyán organikus energiát termel, természettudományos nonszensz. Ha van is valamilyen hatása a borostyánkőnek, az biztosan nem az organikus energiatermelésére vezethető vissza.

"A Balti Borostyán 3-8% borostyánkősavat - egy tudományosan vizsgált gyógyászati alkotóelemet - tartalmaz, melyet a kortárs orvoslásban is használnak. Borostyánkősavat legmagasabb arányban a borostyán kéregben – a külső rétegben találhatunk. A Nobel-díjas Robert Koch (1886), a modern bakterológia úttörője bebizonyította, hogy a borostyánkősavnak nagyon pozitív hatása van az emberi testre. Az 1930-as, ’40-es években európai biokémikusok felfedezték, hogy a borostyánkősav egy aminosav, mely a test minden sejtjében termelődik, mely képes az aerob légzésre, és részt vesz a ciromsav- vagy Krebs-ciklusban. Így alakulnak át a szénhidrátok, a zsírok és a fehérjék energiává."

A fenti szöveg az arra hajlamosak megtévesztésére alkalmas áltudományos halandzsa. A nyilvánvaló tévedéseken túl (pl. a borostyánkősav nem aminosav) az ilyen szövegekre jellemző "trükk", hogy híres, lehetőleg Nobel-díjas tudósokra hivatkoznak - minden alap nélkül. Azt ugyanis nem feltétlenül tudja mindenki, hogy Robert Koch Nobel-díjának semmi köze nem volt a borostyánkősavhoz (a tüdőbajjal kapcsolatos kutatásaiért kapta), sőt, az sem igaz, hogy Koch a borostyánkősav emberi szervezetre kifejtett pozitív hatását bizonyította volna. A valóság az, hogy Koch a borostyánkősav emberi szervezeten belüli képződését tanulmányozta. A borostyánkősav az emberi sejtek anyagcseréjében részt vevő, a citromsavciklusban képződő fontos vegyület, ebből azonban nem az következik, hogy szükséges lenne kiskanállal fogyasztanunk, a bőrünkre kennünk vagy akár nyaklánc formájában adagolnunk - ennek semmi haszna és semmi értelme nincs, a fogzási fájdalommal meg végképp nem hozható összefüggésbe.

A borostyánkövet propagáló oldalakon gyakran megtalálható hivatkozás szerint a hatásban szerepe lehet a borostyánkősav állatokon megfigyelt nyugtató, szorongásoldó aktivitásának. Valóban ismert egy egereken elvégzett vizsgálat, azonban ennek eredményeinek értékeléséhez érdemes segítségül hívni a józan paraszti eszet. A vizsgálatban az állatok 3-6 mg/testsúlykilogrammos egyszeri dózisban kaptak borostyánkősavat, ami egy 5 kg tömegű csecsemő esetén 15-30 mg-os dózis jelent. A nyaklánc tömege tehát kb. ennyivel kellene csökkenjen naponta, hogy a csecsemő fogzással összefüggő szorongása (tehát nem a fájdalom!) csökkenjen. Aki elhiszi, hogy a hatás a fent bemutatott módon alakul ki, annak javaslom, hogy rendszeresen méregesse a nyaklánc tömegét, és feltétlenül értesítsen, ha csökkenést tapasztal. Ez egyébként fizikai-kémiai képtelenség, ugyanis a borostyánkőben található borostyánkősav az emberi bőrrel érintkezve nem "oldódik át" mérhető mennyiségben a szervezetbe.

Ködpiszkálók

Aki rákattint a Ködpiszkáló blogra, az egy olyan oldalra talál, ahol a gyógynövényekkel, gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos tévhitek, rémhírek oszlatása, a köd piszkálása zajlik - szakemberektől (gyógyszerészektől, orvosoktól). Céljuk az elfogulatlan és szakszerű tájékoztatás, mert a helytelenül alkalmazott rossz minőségű termékek használata többet árthat, mint a kezelés elmaradása.

A fogzáskönnyítő hatás módja tehát nem ismert, de ettől még akár hatásos is lehet(ne) a nyaklánc. Sajnos azonban erre sincs bizonyíték: egyetlen olyan vizsgálat sem ismert, amely a borostyánkő fogzást elősegítő, fájdalmat csökkentő hatását igazolná. A láncot forgalmazók honlapjain megtalálható vásárlói beszámolók - remélem, nem csak számomra - nem jelentenek perdöntő bizonyítékot. Ha pedig az internetes fórumokon olvasható fogyasztói tapasztalatokat nézzük, a kép meglehetősen vegyes: van akinek beválik, és van akinek nem. A gyerekek foga egy idő után kinő, a fájdalom meg múlik, és van aki ezt egyértelműen annak tulajdonítja (a láncot forgalmazók nagy örömére), hogy a gyermek nyakába egy néhány ezer forintos nyakláncot akasztott - más viszont nincs meggyőződve erről az összefüggésről. A nyaklánc népszerűsége persze nem meglepő (különösen, ha az erős marketingtámogatást is figyelembe vesszük), hiszen az az elképzelés is évszázadok óta tartja magát, hogy ha egy új helyen alszunk, és megszámoljuk a szoba sarkait, az álmunk valóra válik... 

U. i.: ja és mit adhatunk a fogzás megkönnyítésére? A fog kinövését legfeljebb a rágás (rágóka) segítheti, a fájdalmat helyi (kenőcs) vagy szájon át adható (szirup) fájdalomcsillapítóval csökkenthetjük, ha szükséges. Nyakláncot viszont biztosan nem raknék egy néhány hónapos gyermek nyakába a fulladásveszély miatt (lenyelheti a leszakadt szemeket vagy a nyakára tekeredhet). 

Csupor Dezső
egyetemi adjunktus
Szegedi Tudományegyetem/ Gyógyszerésztudományi Kar/ Farmakognóziai Intézet

A cikk eredetileg a Ködpiszkáló blogon jelent meg.

Csupor Dezső - adjunktus , 2012. augusztus 27.
 
 
 

Babanet hozzászólások  
(13 hozzászólás) 

2012 09 04. 18:55
Nem a nyaklánc hat hanem magát nyugtatja meg az anya hogy megtettem mindent... Nagyanyám piros fonalat kotott a bal csuklómra ugyanezért... Ő hitt benne hogy segíti a fogzást.
→ válasz erre
2012 09 07. 23:18
Nagyon örültem a cikknek, és legfőképpen a cikk stílusának! Az ilyen érvelést nagyon szeretem! Nincs benne sem előítélet, sem indulat, csupán a tényfeltárás a célja. Nagyon tetszett!!!
Két dolgot hiányoltam belőle: az egyik az esetleges akupresszúrás hatás elemzése, a másik pedig a végén a homeopátiás szerek lehetséges alkalmazásának megemlítése.
Lányomnak is vettem régebben egy ilyen nyakláncot. Mágneses kapcsa volt, de mindig letépkedte magáról, és a mágnest rágcsálta. Folyton letépkedte a nyakából, mert nézegetni akarta, úgyhogy végül eltettük a láncot.
Azt nem tudom, hogy a lánc tette-e, vagy a homeopátiás golyócskák, vagy a lányomnak ilyen magas a fájdalomtűrő képessége, de gyakorlatilag egyetlen fog áttörését sem vettük észre csak akkor, amikor már kinnt volt a csücske. Minden esetre a láncot kedvtelve rágcsálta a gyerek, rázogatta, dobálta. Erre mindenképpen jó volt. Ártani nem árt, úgyhogy én azt mondom, hogy ha a gyerek nem tépkedi le a nyakából, és nem zavarja, akkor miért ne lehetne egy szép lánc a nyakában? (Szerintem nem nagyon tudja rátekerni a nyakára, illetve ez nem hiszem, hogy fulladásveszélyes lenne, mert a kapocs elég enyhe húzásra is törik/kinyílik. A láncszemek meglehetősen kicsik, és egyesével vannak felcsomózva, nem hiszem, hogy egy gyöngytől meg tudna fulladni a gyerek, de szerencsétlen esetben bedughatja az orrába, vagy a fülébe a leesett szemet.)
→ válasz erre
2013 01 24. 22:03
@spermadon: A nagyanyád azért tett a bal csuklódra piros fonalat hogy ne igézzenek meg az idegen emberek. Ez is valami vudu.
→ válasz erre
Összes hozzászólás (13) megtekintése »
Hozzászólás
Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?