Koppi-napló – Kétszer írt bejegyzés

Az elmúlt két hétben kétszer álltam neki naplót írni, de az elsőt így utólag elolvasva nem túl jó ötlet kiadni a kezemből. De akkor ezt a naplót rögtön kezdem egy jó hírrel, Koppit úgy néz ki, hogy már csak egyszer viszem április végéig gyógytornára. Kapunk egy kis szabadságot.

Persze ez még nem biztos, de nagyon szépen halad, például öthónapos kora előtt két héttel átfordult hátról-hasra, szóval egy hete már négyszer is úgy kelt reggel, hogy a kiságyba keresztbe hason beszorult és közben a rácsvédő szélét rágcsálta. Nagyon helyes tud lenni, általában ilyenkor húzom az időt, mert ha nem „veszem” észre, akkor egész sokáig bírja „hiszti” nélkül a dolgot. De ha tudja anya észrevette, hamar kapom a riasztást. Tudom, hogy a gyógytornás szünetet csak örömmel kéne fogadnom, de picit félek is, hogy minden rendben és időben folytatódik.

Múlt héten kapta meg Koppi a 4 hónapos oltásokat, vártam, hogy csöndben elalszik és így piheni ki a megrázkódtatást. De este 11-ig 10 percnél többet nem aludt, pörgött rendesen. Még azt is leellenőriztem, hogy tuti tápszert adtam-e neki, mert gyanús volt, hogy nem.

Koppány lassan 8 kiló, szerencsére lassult a súlygyarapodás, vagy irigyelhető méretűre gyúrhatnám a karom. Gyönyörű, arányos picifiú, hiszen a 7640 grammhoz 71 centi társul. Igen, mama is leellenőrizte, mivel magamban már nem bíztam, szép hosszú baba. Nem az a tipikus cipelős baba, nagyon jól eljátszik egyedül és néha csak nézem, ahogy nevetgél, kacag vagy beszélget egy játékkal, vagy eszi azt.

Megtörtént a hasról-hátra fordulás is, miután a hátról hasra már megvolt egy pár hónapja. Így retteghetek, mikor is rakja is össze a mozgássorokat. Nem siettetem, de héthónapos kora végéig meg kell történnie így is. Vicces lesz… Az egyik új kedvencem tőle, mikor az ágyam közepén hagyom, körbevéve takaróval, párnával és magára húzza azt a nagyon nagy takarót és az ágyam mögé dobja a párnákat, igen, kifejezetten mögé, nem ám olyan helyre ahol egyszerűen megtalálom.

A hozzátáplálást megkezdtük pontosan 4 hónaposan, egész jól haladunk, főleg hogy rájöttem, a Kisbéka nem szereti az almát. Nagyon nem, és az őszibarackot is csak akkor, ha kellően édes példány. Kóstolta már a batátát, sütőtököt, krumplit, őszibarackot, almát és a banánt is. Még vannak harcok, hiszen mamával hajlandó enni, anyával kevésbé, nálam küzd az elemek ellen, de azért haladunk. Viszont soha többet nem lesz szép tiszta előkénk vagy rongyunk és ruhánk. Soha többet.

Tudom, hogy vannak olyanok, akiket érdekel, velem mi újság, hogy hogyan telnek a napjaim. Köszönöm, jól megvagyok, mindig az adott helyzethez alkalmazkodom. Néha kicsit skizónak érzem magam, hisz Koppány annyira első az életemben, hogy elfelejtek enni vagy inni, de tudom, hogy ez anyáknál előfordul, nem feltétlenül jó dolog, de előfordul. Most még egy picit kiszorulok a saját életemből, nem tudom, hogyan fogalmazzak, keresem az arany középutat. Tudom, hogy nő is vagyok és anya is, ennek a tudatnak nem kéne kettéválni az agyamban, így megpróbálom egyesíteni a két dolgot. Elárulom, nem olyan egyszerű.

Lehet, hogy ott, ahol van egy apa is, ez máshogy megy, de őszintén nekem nem lenne természetes érzés, ha valakinek döntő szerepe lenne rajtam kívül Koppány életében. Egyszer lesz valaki, aki majd csatlakozik a kis csapatunkhoz, de nem, ő nem lesz apa. Apát nem keresek Koppánynak, mert persze eljön az idő, hogy keresgéljek valakit, de nem nekünk, hanem magamnak. És az csak egy plusz jó dolog lesz, ha a team tagja akar lenni. De azt elárulom így titokban: már én sem vagyok „egyedül”, sosem voltam egyedül, hiszen annyian vannak mellettem.

Csumpi

Csumpi , 2014. március 04.
 
 
 

Babanet hozzászólások  
(4 hozzászólás) 

2014 03 05. 21:02
@manguszta: Köszönöm! :) ...
→ válasz erre
2014 03 08. 19:46
Pasi ide, vagy oda, szerintem az anyaság első éve rázós minden nő számára. Egyszer válunk anyává, és bizony nem történik egy csapásra. Azt viszont megértem, hogy nem osztoznál egy ilyen édes kis fickón, mint Koppi ;)
→ válasz erre
2014 03 09. 11:43
@snowball: Nah az fix... nem mondtam, hogy ha lenne mellettünk valaki tartósan könnyebb lenne :D ... csak én nem tudom milyen :D ...

És igen, nem osztozom :D :D !
→ válasz erre
Összes hozzászólás (4) megtekintése »
Hozzászólás
Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?
XTrefl