A tehéntej és a betegségek

Arról nem is beszélve, hogy ha esetleg még dolgoznak is a szülők, milyen esetleges következményei lehetnek a gyerek állandó betegeskedéseinek. Ha pedig meg is tudják oldani a gyerek napközbeni felügyeletét, akkor sem biztos, hogy a munkahelyükön túl jól teljesítenének, mikor egyfelől az éjszakák egy beteg gyerekkel elég eseménydúsak lehetnek, másfelől szívesebben pátyolgatnák saját kezűleg a kicsit.

Gyengíti az immunrendszert

Azt minden édesanya tudja, hogy a gyenge immunrendszer legjellemzőbb tünete, hogy a baba egyre gyakrabban betegszik meg és nehezen lábal ki a betegségekből. Ahhoz, hogy a pici belső védelme erősödjön, nem szabad elfeledkeznünk a megfelelő táplálásról.

Hazai felmérések szerint a magyar anyukák 60 százaléka kizárólag anyatejjel táplálja babáját 6 hónapos koráig, amely gyermekorvosok és védőnők szerint is kimagasló eredmény a többi európai országhoz képest.

Azonban 6 hónapos kor után még mindig jelentős azoknak az anyukáknak az aránya, akik anyatej hiányában tehéntejet adnak a babájuknak, annak ellenére, hogy a tehéntejet 1 éves kor alatt szigorúan tiltják gyermekorvosaink – áll a Magyar Gyermekorvosok Társaságának hírlevelében.

A tehéntej nagy molekulájú fehérje tartalma nehezen emészthető a pici számára, és a baba veséjét is megterheli. Ezen kívül a tehéntej vitamin és ásványi anyag tartalma sem megfelelő egy 6-12 hónapos kor közötti babának.

A baba tartalékai 6 hónaposan csökkennek, ezért a mamának kell gondoskodnia olyan táplálékról, mely biztosítja a fellépő hiányt. 6-12 hónapos kor között napi 5-8 dl anyatejjel biztosíthatjuk a baba vas igényének nagy részét. Ha tehéntejet adunk a picinek, akkor nem csupán számára emészthetetlen táplálékkal etetjük, de biztosan kialakul egy vashiányos állapot is. Hosszútávon ennek nem csak vérszegénység, hanem az immunrendszer nagyfokú gyengesége is a következménye lehet.

További kockázatok

A korai tehéntej bevezetésének más veszélye is van: fokozza a tehéntejfehérje-allergia kialakulásának kockázatát is. Kevesen tudják, de a tehéntejfehérje-allergia leggyakoribb tünete - véres széklet - mellett az esetek kb. egyharmadában légúti tünetek formájában jelentkezik. Ide tartoznak az olyan tünetek, mint a sokáig nem gyógyuló nátha, köhögés, visszatérő hörghurut, esetleg rendszeres kruppos rohamok.

A tünetek gyakran megnehezítik a gyermekorvos munkáját, hiszen az elhúzódó betegség mögött állhat a helytelen táplálás miatti immunrendszer gyengeség, de akár a már kialakult tehéntejfehérje-allergia is. Így az immunrendszer gyengesége mellett az allergia kialakulása is gyakran a tehéntejnek róható fel.

Amikor még a tápszer is jobb

Mindezt úgy tudjuk megelőzni, hogy a tehéntej adását legalább 1, de lehetőség szerint 2 éves korig is kitoljuk – ha pedig a családban előfordult már az allergia, akkor érdemes a gyerek esetében hároméves korig várni. Ha már nincs anyatej, a tápszer jobb választás a tehéntejnél, mert bár szintén tehéntej alapú, összetételében már közelebb áll az anyatejhez, mint a tehéntejhez.

A tápszer gyártása során a tehéntejet alkotóelemeire bontják és csak a baba számára értékes és hasznosítható alkotó elemeit tartják meg. Szükség esetén kiegészítik olyan ásványi anyagokkal, vitaminokkal, rostokkal, melyekről tudjuk, hogy az anyatejben is megtalálhatóak. Ezeken kívül egyes tápszereket ma már olyan rostokkal – oligoszacharidok - is kiegészítenek, melyek az anyatejben is megtalálhatók és a baba bélflórájában a jótékony baktériumokat táplálják. Mivel az immunrendszerünk 2/3-a a bélrendszerben helyezkedik el, ezért ezeknek a rostoknak nagy szerepük van a baba védekezőképességének erősítésében már egészen újszülött kortól.

Azoknál a családoknál, ahol halmozottan fordul elő táplálék- vagy légúti allergia, azaz az egyik vagy mindkét szülő allergiás, a kisbaba táplálására a HA, azaz hipoallergén tápszerek fogyasztását javasolják a gyermekorvosok. Ez annyiban különbözik a hagyományos tápszerektől, hogy a fehérje tartalma részben le van bontva, ennek hatására csökken az allergiás reakció kialakulásának esélye, de a már kialakult allergiát nem lehet kezelni vele!

A hipoallergén táplálás lényege maga a megelőzés. Ha már ebben a korban megelőzzük az allergia kialakulását, akkor talán a felnőttkori allergiától is megvédhetjük a gyermeket. Mai tudományos kutatások szerint ugyanis azoknál a babáknál, ahol 1 éves kor alatti valamilyen táplálék allergiát diagnosztizáltak, nagy eséllyel alakul ki felnőtt korban alsó légúti tünetekkel együtt járó allergiás megbetegedés. Ezt a folyamatot szaknyelven „atópiás menetelés”-nek is nevezik.