HASON VAGY HÁTON ALUDJON A BABA? – TÉVHITEK ÉS VALÓDI VESZÉLYEK
A ’60-as években elterjedt az a nézet, hogy a csecsemőket hason kell tartani, mert ez felgyorsítja a mozgásfejlődésüket. Ez be is igazolódott. Azzal viszont kevesen számoltak, hogy a felgyorsult mozgásfejlődés még nem jelent megfelelő fejlődést. Nemcsak a koordinációra és az egységes izomzat kialakulására van rossz hatással ez a testtartás, de megnöveli a csecsemőkori hirtelen haláleset rizikóját is. Különösen, ha így alszik a baba.
Nyitókép: Gettyimages.com
Egy újszülött csecsemő ki van szolgáltatva az édesanyjának, illetve elsődleges gondozójának. Kezdeti mozgáskorlátozottsága nem teszi lehetővé, hogy különösebb beleszólása legyen abba, hogy hol és miként helyezkedjen el, ezért a felnőtteknek kell tisztában lenniük azzal, hogy mi tesz jót egyrészt a kényelmüknek, másrészt az egészséges fejlődésüknek. Az eltérő korok azonban gyakran eltérő nézeteket is vallanak, amelyek közül – hozzá nem értőként – bizony olykor nehéz és stresszes választani, magabiztos döntést hozni.
Az 1960-as években elterjedt hason fektetés, illetve hason nevelés futótűzként terjedt el: azt feltételezték, hogy az ilyen testhelyzetben hosszan eltöltött idő felgyorsítja a csecsemők mozgásfejlődését. Évekbe telt, mire vizsgálatokkal bebizonyították, hogy a mozgásfejlődés felgyorsulása nem csak pozitív változásokat eredményez. A ’70-es évek végére arra derítettek fényt a kutatók (köztük Pikler Emmi), hogy a „hason nevelés” következtében felgyorsult folyamatok valójában nem megfelelően fejlesztik a szükséges területeket, ráadásul a csecsemőkori hirtelen halálesetekkel is összefüggésbe hozható.
A hirtelen felismerés következtében még napjainkban is nagy a zavar a kérdésben, sokszor még a szakértők között is. Szülőként annyit azonban mindenképpen megtehetünk, hogy megismerkedünk a széles körű elismerésnek örvendő Pikler Emmi munkájának eredményeivel.
A Divány.hu Szerzőjéről
Tarkovács Cecilia szülő-gyerek coach, a kisgyermekkori fejlődés és nevelés elkötelezett szakértője. Több mint ötéves kisgyermeknevelői (bölcsődei) tapasztalata terelte a szülők célzottabb támogatásának irányába, majd saját praxisának megalapítására.
Szülőnek lenni állandó változást jelent, amivel nem mindig könnyű egyedül megbirkózni. Szülő-gyerek coachként célja támaszt nyújtani mindazoknak, akiknek küzdelmük, nehézségük vagy csak kérdésük adódik a gyereknevelés és a családi hétköznapok kérdéskörében.
A cikk teljes terjedelmében a divany.hu oldalán olvasható.
