Meglepetések a baba gondozása során Jó lett volna tudni!

Első gyermekét várva az ember nagy lelkesedéssel olvassa a szakkönyveket a csecsemőgondozásról, a babás újságokat, az internetet böngészi, szülésfelkészítő tanfolyamra jár, tapasztaltabb anyukákkal konzultál, és egyáltalán: minden elképzelhetőt megtesz, hogy felkészüljön a nagy feladatra. Ez nem is esik nehezére, mert nincs semmi, amivel szívesebben foglalkozna, mint azzal a gondolattal, hogy babája lesz.

Mégis, amikor a kicsi megszületik, kiderül, hogy van pár dolog, amiről senki még csak említést sem tett! Hogy miért, máig sem értem, de ami tőlem telik, igyekszem megtenni e téren: íme, néhány hasznos információ kezdő szülőknek, ami a fejtágítókból kimaradt.

  • Napi nyolc kaki?! Igen, az újszülöttek gyakran minden szopizás után kakilnak, mivel még kialakulatlan a bélflórájuk, így az emésztésük tökéletlen. A kaki közvetlenül születés után szurokfekete, pár np múlva viszont már alapvetően sárgás színű, kenőcsös állagú, nem erős szagú. Ha a gyerekből a kaki szinte kirobban, vagy nyálkás, netán habos, akkor hasmenés gyanújával azonnal keressük fel a gyerekorvost!
     
  • Napokig semmi kaki?! Öt-hathetes korra kialakul az előbb említett bélflóra, ami lehetővé teszi az anyatej megfelelő felszívódását; olyannyira, hogy szinte semmi sem marad belőle. Ráadásul ez a jelenség a fenti állapothoz képest egyik napról a másikra jelentkezik, az anyuka nagy csodálkozására. Addig nincs semmi gond, míg a gyerek pár nap kihagyás elteltével kenőcsös végterméket produkál, és ha időközben láthatóan nincsenek fájdalmai, görcsei.
     
  • Zöld kaki?! A csecsemőknek gyakran zöld a székletük. Ez attól lehet, hogy a táplálék túl gyorsan halad át a beleken, így nincs idő rá, hogy felszívódjon belőle az epefesték. Sokszor amiatt is zöld lehet a baba széklete, ha túl sok első tejet és ahhoz képest túl kevés hátsó, zsíros tejet evett. Ügyeljünk arra, hogy szoptatásnál lehetőleg mindig azzal a mellel kínáljuk meg először a gyereket, amelyikkel a legutóbbi alkalommal befejezte az evést. Nálunk ez nem okozott semmiféle problémát, de azért nem árthat, ha a biztonság kedvéért megemlítjük az orvosnak.
     
  • Meleg a gyerek feje! A csecsemők nagyon sok hőt adnak le a fejükön keresztül, ettől érezhetjük forrónak a kobakjukat, homlokukat, halántékukat, és ezért javasolják az orvosok, hogy fűtött szobában ne adjunk a kisbabára könnyű pamutsapkát sem. A lázas gyereknek nemcsak a feje, hanem az arca, háta, stb. is meleg, bőre kipirul, szeme furcsán csillog.
     
  • Hideg a gyerek keze! Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy fázik. Az újszülöttek keringése még nem tökéletes, ezért a kicsi test esetleg nem tudja átmelegíteni a végtagokat. Ennek ellenére óvakodjunk a túlöltöztetéstől, mert ettől könnyen megfázhat a gyerek! Legjobb, ha a ruhája alá benyúlva, a törzsét-hasát tapogatva állapítjuk meg, fázik-e vagy sem.
     
  • Kézenfekvő segítség a szoptatáshoz. A szülészeten töltött idő jó lehetőséget kínál arra, hogy megtanuljunk szoptatni és fejni. Jó szívvel tanácsolom minden kismamának, hogy addig nyaggassa a nővéreket, míg ő és kisbabája rá nem éreznek a szopizás műveletére, ugyanis otthon már nem biztos, hogy ilyen rutinos segítséghez jutunk. Bár természetesen erre is van lehetőség, ha például szükség esetén megkeressük valamelyik szoptatással foglalkozó szervezetet (La Leche Liga, Szoptatásért Magyar Egyesület).
     
  • Mit vigyünk a gyerekorvoshoz? Első gyermekorvosi látogatásunk alkalmával kissé bután éreztem magam, mert minden anyuka textilpelenkával felszerelkezve érkezett, csak én nem gondoltam rá, hogy jó lenne valami, amit a vizsgálóasztalra terítve, megvédhetem a gyermekemet az előzőleg ott fekvő kicsik által esetleg hátrahagyott baciktól. Szerencsére a doktornő kisegített, és azóta minden vizsgálathoz viszünk magunkkal egy váltás pelenkát és popsitörlőt, na meg persze a szükséges papírok mellé egy fertőtlenített textilpelenkát is.

És végül talán a legfontosabb. Amikor igyekszünk alaposan felkészülni a baba érkezésére és minden lehetséges információt beszerezni, amire csak szükségünk lehet, észre fogjuk venni, hogy mint mindig, ezen a téren is mindenki mást mond. Például: van, aki szerint a kisbabát oldalt fekve kell altatni; van, aki szerint nem; van, aki esküszik az együtt alvásra; mások veszélyesnek vagy egészségtelennek tartják, stb.

Mielőtt belezavarodnánk a sok jó tanácsba, álljunk meg, válasszunk egyetlen, számunkra megnyugtató információforrást, és a továbbiakban igyekezzünk őrá/erre hagyatkozni. Bármennyire is szeretjük édesanyánkat, nem biztos, hogy csecsemőgondozás terén ő lesz a legjobb választás, hiszen gondoljuk meg, mennyit változott az orvostudomány álláspontja az elmúlt 20-30 évben, például csak a szoptatás, a hozzátáplálás, vagy a gyermekpszichológia kérdéseiben.

Még egy utolsó utáni gondolat. Nagy igazság, hogy a babának elsősorban egy kiegyensúlyozott, nyugodt anyukára van szüksége. Ha ennek az az ára, hogy kétnaponta felhívjuk a gyerekorvost és feltesszük neki összegyűjtött kérdéseinket, ne legyünk szégyenlősek ezt megtenni.

kisgigi

kisgigi , 2011. április 12.
 
 
 

Babanet hozzászólások  
(30 hozzászólás) 

2011 04 26. 14:00
Kiskifli, na nekem nem mondta senki, hogy a sárga babát keltegetni kell, pedig mi is bent voltunk egy hétig a szülészeten. Azt mondták, itthon már ne keltegessem. Hazajöttünk, két nap múlva már a heim pálban voltunk... Ahol, megdöbbenve kérdezték, hogy ha nem szopik, akkor miért nem adok neki cumisüvegből anyatejet. Mondom: hát nekem azt mondták az istvánban, hogy a cumisüveg a sátán kutyája... A válasz egy sokatmondó fintor... szerencsére nem lett nagyobb baja a gyereknek.
Én csak oldalt mertem altatni, mert hason mi van, ha arccal a matracba gyógyul és nem kap levegőt, hanyatt meg mi van ha bukik és visszalélegzi... A másodikat úgy fogom altatni, ahogy szerintem ő szeret majd.... Terhesen is ezen röhögtem mindig: ne aludj hanyatt, mert nyomod a babát ellátó ereket, ne aludj hason, jó ez nyilvánvaló, ne aludj bal oldalt, mert nyomod a szívedet, ne aludj jobb oldalt, mert nyomod az aortádat :o))))
→ válasz erre
2011 05 05. 15:22
Sziasztok!

Igencsak el lehet veszni ebben az információáradatban, egyik könyv így írja, a net meg pont az ellenkezőjét.Elég vicces tud néha lenni, valamikor már én is röhögök rajta.
Igaz, a kislányom már 6 hónapos, nagyjából összeszoktunk már, tudom melyik sírás igazi sírás, melyik csak hisztike stb.
Most szegénykém pont fogzik, így semmi se jó neki.
Az alsó kettő már kint van, most jön a felső (szerintem).
Na én a pelenkakiütésről hallottam keveset szülés előtt, bajlódok is vele, főleg ugye fogzáskor..
Se az orvos, se a védőnő nem tud semmi hasznos tanácsot vagy krémet.Egyenlőre tesztelgetek.
Úgy veszem észre, ha nem popsitörlővel, hanem kamillateával mosom le a popsit, és sokat hagyom szabadon, akkor elég hamar rendbejön.
Nekem pl a Sudocrem se válik be ilyenkor, pedig mindenki nagyon dicséri.
Minden másra tök jó, csak arra nem :(
Nekem anyukám szokott jó tanácsokat adni, bár néha 20 évvel ezelőtti tanácsokat mond:)
Anyós pedig kész katasztrófa.

→ válasz erre
2011 05 09. 16:25
Én mindig egy kicsit későn tudom elolvasni ezeket a cikkeket és a kommenteket, mert a két gyerek, plusz a férjem meg a háztartás mellett nem nagyon van időm nyugodtan netezni.
Nagyon tetszenek a cikkek, de főleg a hozzászólások. Az én véleményem az, hogy a baba akkor érzi a legjobban magát, ha az anyukája is jól van.
→ válasz erre
Összes hozzászólás (30) megtekintése »
Hozzászólás
Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?