MIRE JÓ A K-VITAMIN?

Mire jó a K-vitamin?

A K-vitamin legfontosabb szerepe, hogy befolyásolni tudja a vér alvadási képességét, és segít azon fehérjék összetapadásában, amelyek elengedhetetlenek a véralvadásban. Hiányában a véralvadásban szerepet játszó véralvadási faktorok (a II – prothrombin, illetve a VII, IX és X faktorok) nem termelődnek megfelelő mennyiségben a májban.

Ezen kívül a K-vitaminnak a csontképző folyamatokban, a csontsűrűség egészséges szinten tartásában is nagy szerepe van: szedése javíthatja a csontok alakját és előnyösen hathat a csonttömeg növekedésére is. A K- és a D-vitamin segít, hogy a fehérjék beépülhessenek a csontokba, ami azért fontos, mert ezen fehérjék nélkül a csontok nem lennének képesek megkötni az ásványi anyagokat.

Nem utolsó sorban a szív- és érrendszeri betegségek, mint az érelmeszesedés, megelőzésében is fontos szerepet játszik a K-vitamin.

Hogyan juthatunk hozzá a K-vitaminhoz?

A sötétzöld leveles zöldségek, mint a spenót, brokkoli, fejes saláta, kelbimbó, kelkáposzta gazdag K1-vitaminban. A K2-vitamin természetes formában megtalálható a baktériumos erjesztéssel készülő élelmiszerekben, például az érlelt sajtokban és a túróban, valamint a vastagbél baktériumai (pl. E.coli, B.fragilis) is szintetizálják. Kis mennyiségben előfordul a húsokban, tojásban is, de a máj,és a zöld tea is hasznos K-vitamin forrás. Felszívódása általában a vékonybélben, epe segítségével történik, és emellett nagyon fontos, hogy megfelelő mennyiségben fogyasszunk különböző olajokat, például olíva- vagy repce olajat, mert ezekben tud a legjobban oldódni ez a vitamin.

Mennyit vigyünk be a szervezetünkbe naponta?

Nincs teljes egyetértés a mennyiséget illetően, mert a K-vitamin hiányát nehéz előidézni. A javasolt adag 0,5-1,0 μg /kg/nap. Az ajánlott mennyiség csecsemőknek 2 μg/nap, gyerekeknek 30-75 μg/nap, és 70-100 μg/nap felnőttek számára.

Az ember K-vitamin szükségletét a táplálék K1 vitaminja és a bélbaktériumok által előállított K2 vitamin kb. 50-50%-ban fedezi.

Melyek a hiánytünetek?

K-vitamin hiányra utalhat, ha a legkisebb sérülés esetén is lassan áll el a vérzés, vagy a bőrt ért kisebb horzsolás is kékes-feketés nyomot hagy. A gyakori orrvérzés is felhívhatja a figyelmünket hiányállapotra. A laboratóriumi vizsgálatok közül K-vitamin hiányára utal a lassú véralvadási idő és az alacsony prothrombin aktivitás.

Felnőttekben a különböző májbetegségek, epehiány, Crohn betegség, antibiotikumok hosszan tartó alkalmazása, egyes koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek szedése okozhat K-vitamin hiányt.

Melyek lehetnek a túladagolás tünetei?

K-vitamin túlzott bevitele általában nem jár mérgezési tünetekkel, de 100 μg-nál nem ajánlott többet bevenni, mert hosszú távon hasi fájdalmat, emésztési zavarokat, nyugtalanságot, emelkedett májenzim értékeket, sárgaságot, májkárosodást, bőrkiütéseket okozhat, valamint növelheti a thrombosis készséget. Az enyhe mellékhatások orvosi beavatkozás nélkül is rendeződnek.

Miért kell az újszülötteknek K-vitamint adni?

Nemcsak a koraszülöttek, de az újszülöttek is megszületésükkor alacsony K-vitamin szinttel rendelkeznek. Egyrészt a terhesség alatt a K-vitamin csak korlátozott mennyiségben kerül az anya szervezetéből a méhlepényen át a magzatba, másrészt születéskor az újszülöttek bélrendszere steril, ennek megfelelően saját vitamintermelésre még nem képesek.

A K-vitamint újszülöttek és csecsemők esetében olyan vérzések megelőzésére és kezelésére használják, amelyek a véralvadási rendszer fejletlensége miatti vérzékenység következtében alakulnak ki. Ezt a ritka kórképet újszülöttkori vérzékenységnek nevezik. Már a megszületést követő első napon jelentkezhet vérzés, kialakulhatnak bőr- és nyálkahártyavérzések, gyomor- és bélrendszeri vérzések, de súlyos esetben akár az agyvérzés is jelentkezhet. Leginkább a koraszülöttek veszélyeztetettek.

A cikk további folytatása: gyógyhírek.hu