Táplálkozásból közepes az anyáknak!
Táplálkozási kérdéseket tettek fel abban a kutatásában, amelyet 2010 őszén online végeztek a gyermekes nők körében. Elsősorban az anyák táplálkozással kapcsolatos, azon belül is a zsírokra vonatkozó ismereteire voltak kíváncsiak. Egy biztos: a magyar anyukák a zsírokat okolják az elhízásért és a gyerekek kövérségéért, s bár viszonylag sok részismerettel rendelkeznek általában a tápanyagcsoportokról, a gyakorlat csak részben követi az elméleti ismereteket.
A táplálkozás egészségünk megőrzésének egyik alappillére, ennek ellenére kevésbé ügyelünk arra, hogy a családtagok és gyermekek mit fogyasztanak. A WHO előrejelzései szerint 2030-ra várhatóan 2,16 milliárd túlsúlyos és 1,12 milliárd elhízott felnőtt lesz a világon. Sajnos nincs ez másként Magyarországon sem: az OÉTI adatai alapján a felnőtt magyar lakosság közel kétharmada (61,8%) a testtömeg index alapján túlsúlyos vagy elhízott. Ráadásul a magyar gyerekek 40%-a is kövérebb a kelleténél.
A túlsúly számos megbetegedés okozója lehet, így például a cukorbetegség, és a különböző szív- és érrendszeri betegségeké. Az elhízás hátterében többek között a túlzott állati eredetű zsír fogyasztása, a mértéktelen cukorfogyasztás és a mozgásszegény életmód állhat. Éppen emiatt fontos, hogy a családok táplálkozásáért felelős édesanyák tisztába legyenek az étkezési ajánlásokkal, hogy miként kell felépíteni családjuk étrendjét, hogy törekedni tudjanak az optimális tápanyag-bevitelre.
A 2010-es táplálkozási vizsgálat az édesanyák tudását vizsgálta, különös tekintettel a zsírokra, amelyekkel kapcsolatban a legtöbb tévhit alakult ki az emberekben. Az online felmérésben olyan 18-60 év közötti édesanyákat vizsgáltak, akik gyermeket nevelnek.
Csak részben vagyunk tudatosak
A kutatás adati szerint az anyukák tisztában vannak a főbb tápanyagcsoportok fontosságával. Így 86%-uk említette, hogy a fehérjék elengedhetetlenek a gyermekek étrendjében, 46%-uk a szénhidrátokat is megemlítette, ugyanakkor csak egyharmaduk gondolta úgy, hogy zsírokra is szükség van.
A legtöbben a vitaminokat (95%), a rostokat (91%) és az ásványi anyagokat (89%) említették, mint rendkívül fontos tápanyagot. Sajnos azonban az esszenciális zsírokat csak 46%-uk jelölte meg, holott az esszenciális zsírokat nem tudja előállítani a szervezet, így naponta pótolni kell őket a vitaminokhoz hasonlóan. A kutatás sajnálatos tapasztalata, hogy a megkérdezettek egynegyede csak egy-két tápanyagcsoportot tart fontosnak, pedig a fehérjék, szénhidrátok, zsírok és a különböző ásványi anyagok, vitaminok és rostok egyaránt lényegesek.
Az is fontos lenne, hogy az anyák tisztában legyenek azzal, vajon az említett tápanyagok, például az esszenciális zsírsavak, vagy az egyes vitaminok mely élelmiszerekben találhatóak. A kutatásból kiderült, hogy az édesanyák nem ismerik ezeket a lényegi információkat. Az anyukák szerencsére nagy arányban jelölték meg fontos élelmiszerként a gyerekek étkezésében a tejet (65%), a halat (66%) a gyümölcsöket (99%) és a zöldségeket (82%), ám az esszenciális zsírsavakat csak 3%-uk tartja fontosnak, pont annyian, ahányan a teljes kiőrlésű pékárukat és gabonaféléket.
Zsírokból az állatit szeretjük
A kutatásból is egyértelműen kiderült, hogy az édesanyák a zsírokra vonatkozóan rendelkeznek a legkevesebb információval. A konkrét zsírforrásokra, a zsírok összetételére vagy a konkrét élelmiszerekre vonatkozó kérdéseknél a válaszadók többsége bizonytalan volt. Melyek is ezek?
A kutatásban rákérdeztek az esszenciális zsírsavakra, mivel az agy és a retina különösen gazdag esszenciális zsírsavakban, így nagyon fontos, hogy a táplálkozásunkban is jelen legyenek ezek a tápanyagok. Mivel a szervezetünk nem képes őket előállítani a vitaminokhoz hasonlóan az előírások szerint naponta pótolnunk kell őket. Emiatt az energiabevitelünket tekintve az omega-3 zsírsavnak 5-8%-ot, míg az omega-6 zsírsavnak 1-2%-ot kell kitennie.
A válaszadók mindössze 35%-a mondta azt, hogy havonta többször fogyasztanak omega zsírsavakban gazdag halat családjukkal, további 29%-uk havonta egyszer és további 29%-uk még ennél is ritkábban tesz ilyen ételt a családi asztalra. Sajnos a megkérdezettek 72%-a egyáltalán nem pótolja a hiányzó esszenciális zsírokat, semmilyen formában!
A kutatásban rákérdeztek arra is, hogy milyen típusú zsíros élelmiszereket tesznek az asztalra a háziasszonyok. Jelentős részt képviselnek az étkezésünkben a telített zsírokban gazdag sajt (82%), vaj (34%) és vajkrém (31%), de megjelennek a margarinok (75%) és növényi olajak (64%) is. Érdekes ehhez kapcsolódó adat, hogy bár a gyakorlatban sokan fogyasztanak margarint, a kutatásban résztvevők 39%-a úgy gondolja, hogy a vaj egészségesebb, mint a margarin, míg további 27%-uk szerint mindkettő egészséges, és csupán 25% vélekedik úgy, hogy a margarin élettanilag kedvezőbb hatású, mint a vaj.
Babanet hozzászólások(5 hozzászólás)
Merthogy a halászhajók követik a delfinrajt, mert így egyszerű, jól megvárják, amíg a delfinek, az ösztönös vadászmódszerüknek megfelelően, körülfogják és összeterelik a halakat. Aztán dinamitot dobnak közéjük, ami megbénítja a delfineket (köztük anyákat, kicsiket...), hogy ne egyék meg a halat. Jó esetben csak a hallásuk sérül és nem csonkolódnak, de emiatt sokuk alkalmatlanná válik a halfogásra és éhen halnak a vízben. Gratulálok.
Nagyon bízon abban, hogy ez csak a múltban volt így és ma már a halászok nem így járnak el. De szerintem tudnunk kell erről is.
Imádom, hogy fingunk sincs, mi minden van még benne a halon kívül, hogy a hal melyik részéből készül, de hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy de jó, tettem a gyerek egészségéért, hát hiszen halat kapott ebédre. Ja. Mondjuk, szerintem sok köze nem lehet ahhoz az uszonyos jószághoz, amelyik oldott oxigént lélegez.
Valahol azt olvastam, hogy a Findus halrudacskákban erősen rákkeltő anyagok vannak. Pl. Persze, lehet, hogy nem, de inkább megvenném a rendes halat - ám mivel utálom, nem... -, és elkészíteném magam. Ha pucolt, belezett halat veszel, akkor kb. 10 perces meló. Annyi idő kisütni a rudacskákat is.